A gazdaság energia vasút versenyképesség témájú posztok először az antaldaniel.blog.hu hivatalosabb blogon jelennek meg, minden egyéb csak itt. Van facebook és twitter oldal is.

2007. augusztus 29.

A védővám tartja életben az európai villanykörtét

Egyre nehezebb megérteni azokat a vásárlókat, akik hagyományos villanykörtét vesznek: a takarékos izzók (körte alakú és hosszúkás kompakt fénycsövek) ma már sokkal jobban megérik a pénzüket. A kompakt fényforrások ugyanannyi fény kibocsátáshoz ötödannyi áramot használnak. Egy 100 wattos hagyományos körte lecserélésével évente kábé kétezer forintot spórolunk meg, és ennek csak a felét fizetjük ki. A megtakarítások még évekig jelentkeznek, mivel az élettartamuk is hosszabb a kompaktoknak. Egy százas körte 90 wattot hővé alakít, és évente 82 kiló üvegházhatású szén-dioxidot szabadít fel az erőműben. Szóval tripla ráfizetés.

Az izzók nemzetgazdasági szinten is nagy problémát okoznak. Az EU-országok az energiafelhasználásuk 5-10 százalékát fordítják világításra, aminek legalább a fele teljesen pocsékba megy. Ez egyes környezetvédőket és energetikusokat annyira felháborít, hogy világszerte mozgalmakat indítanak a villanykörték betiltása ellen Nagy-Britanniától Ausztráliáig, változó sikerrel. A fejlett világban az egykor a haladás jelképező villanykörte (például a jelenlegi török kormánypárt szimbóluma) egyre inkább a butaság szimbólumává válik.

Hol a trükk? A kompakt fényforrások pár éve valóban elég drágák voltak, és a megtakarítások olyan lassan jelentkeztek, hogy a legtöbb háztartás számára belátható időn belül nem hoztak javulást. 2007 forró nyara előtt a magyarok többsége a klímaváltozás ellen személyesen nem tett volna semmit. De az igazán piszkos trükk az, hogy az EU, ha akarna se tudna áttérni a takarékos izzóra anélkül, hogy ne a kínaiak keressenek a váltáson, ezért távol tartja tőlünk a takarékos megoldást. Az EU éves takarékos izzó gyártási kapacitása mindössze százmillió egység, és az európai gyárak sokkal drágábban termelik ezt a néhány éve még high-tech terméket, mint a kínaiak. Az EU ezért ugyan hosszú távon betiltani tervezi a villanykörtét, rövid távon azonban 66 százalékos védővámmal tartja távol a kínai takarékos izzókat az európai piacról.

Mi jobb, a villanykörte-függőség vagy az energia-függőség? A védővámokon Európa csak bukhat: azzal, hogy az ökotechnológiai cégeket megvédi a versenytől, és vámokkal tartja magasan a kínai takarékos izzók árát, feleslegesen importál egy csomó energiahordozót a Közel-Keletről és Oroszországból. Így több fosszilis energihordozót kell megvennünk, amivel felhajtjuk az energia árát, fokozzuk az üvegházhatást, és megvédjük az európai ipart attól, hogy csökkenthesse a termelési költségeit. Nem kéne annyit gondolkodni azon, hogy mikortól tiltsuk be a villanykörtét, ha nem büntetnénk az alternatívákat kereskedelmi korlátokkal: ha megfeleznénk a takarékos izzók árát, a hagyományos magától kerülne ki a vásárlók kosarából. Így viszont amit elbukunk a vámon, azt triplán bukjuk el.

2007. augusztus 28.

A némafilmek sztárjai újra felbukkannak

A Hannibál-lektűr blog cikke alapján jutottam egy nagyszerű fotóválogatást mutat be a szépséges Theda Bararól, a filmtörténet egyik első vamp sztárjáról 1915 környékén. A képek a Silent Ladies&Gents oldalról származnak, ahol a némafilm 1400 sztárjáról lehet több mint 15 ezer fényképet böngészni. (Néhány női sztár képe és játéka ebben a rövid klipben is megtekinthető). A némafilm egy olyan művészeti ág volt, amit a hangos film gyakorlatilag elsüllyesztett: a beszéd hiánya ugyanis másfajta színészi és rendezői munkát követelt. A némafilmek egy része ma már elérhető a neten is (például Az A Fool There Was Bara főszereplésével), de még az ilyen nagy sztárok életművének is jelentős része elveszett vagy megsemmisült. A felbukkanás és eltűnés a motivuma Paul Auster egyik nagyszerű regényének, ami egy elfeledett némafilm-rendező (melyiket nem feledtük el?) életműve utáni nyomozás története. A némafilmek egy szűk közönség körében azonban új életre kelnek: szerzői jogi védettségük lassan lejár, felkerülnek a netre. Az expresszív, szó nélkül is érthető, eredetileg is zenével kísért darabok új kísérettel, esetleg megvágva fantasztikusan újrahasznosíthatók. Tessék csak megnézni a Dandy Warhols Insane című számához némafilmekből összevágott klippet!

Index:2007 díjazottak

Az Index Award egy globális dizájn-pályázat díja. Az idei évben öt eszköz nyerte el az egyenként 100 ezer eurós nagydíjat a világból. A képen látható eszköz egy napenergiával hajtott személyes ivóvíz-tisztító berendezés, aminek a segítségével a vezetékes víz és áram nélkül élők (többen vannak, mint az EU összlakossága) egészséges ivóvízhez juthat. Díjat kapott a már korábban emlegetett "százdolláros" laptop, ami szintén működik vezetékes áram nélküli helyeken, a Tesla teljesen elektromos meghajtású sportkocsi, egy elsősegély-eszköz, ami a lenyelt nyelvet húzza ki a légcsőből, egy nyolcdolláros műláb (a ma használatos művégtagok sok ember számára megfizetethetetlenül drágák) és egy olyan dobozfedő, ami tábori körülmények között segít a vírusfertőzések megakadályozásában. Ezek az eszközök a legkorszerűbb technika áldásait képesek a világ legszegényebb emberei számára is elérhetővé tenni.

2007. augusztus 27.

Elképesztő szállítási megoldások

Az emberek mobilitási igénye világszerte nő. A Dark Roasted Blend néhány elképszető szállítási megoldás és átalakított jármű képét gyűjtötte összea a világból (képsorozatok: 1, 2, 3, 4, 5).

Ópiumrekord: a világtermelés 90 százaléka egy országban

Az afganisztáni háború mérlegét mindenképpen befolyásolja, hogy megdőlt egy rekord: a 19. századi Kína óta nem termelt még egy ország annyi ópiumot, mint Afganisztán 2006-ban. A világ jelenleg 8. legrosszabbul működő országában termelik a világ heroin-alapanyagának 90-93 százalékát. A világpiacra való kijutást a listán 39. helyen szereplő Tadzsikisztán segíti elő.

A Magyar Gárda nőpolitikája

Jelentkezhetnek-e nők a Magyar Gárdába? A levélváltást a Feminárium közli.

2007. augusztus 26.

Máriák országa - a leggyakoribb magyar női nevek elemzése

Regnum Mariae Patronae Hungariae

Ez egykori Magyar Királyság védőszentje Mária volt, és a mai napig a Mária a leggyakoribb magyar női név. Akárcsak a férfinevek között, a szokások változnak, de ezek hatása csak egy emberöltő alatt jelentkezik.

A 2006. évben a legtöbb lány az Anna (6. leggyakoribb a teljes élő magyarországi női népességben), a Boglárka (76) és Réka (60) voltak. A férfiaknál elsősorban az evangelisták és a régi magyar nevek vannak divatban, a nőknél Anna örök, de a régi(es) magyar nevek szintén divatosak. Összességében a legtöbb magyar állampolgárt a mai napig Máriának és Istvánnak hívják.

A teljes adatállomány és az ábra a ManyEyes segítségével elemezhető.

2007. augusztus 25.

A tervezett Költségvetési Hivatal kapcsán

A 2004. évben részt vettem egy vitasorozatban, ami az Országgyűlést a választási célú túlköltekezéstől megóvó "független fiskális hatóság" felállítása körül zajlott. A napjainkban ugyanerről a problémáról zajlik újra vita - szerintem érdemes végigolvasni a két évvel ezelőtti vita négy cikkét.

2007. augusztus 24.

A totalitárius világ hét új csodája

A Múlt-kor portál az Esquire nyomán elkezdte a totalitárius rezsimet hét csodáját gyűjteni. Elképesztő emlékművek Líbiától Türkmenisztán át Észak-Koreáig, és lehet javaslatokat is tenni. Néhány további szórakoztató link: Khívától keletre blog, további kommunista emlékművek, illetve forradalmi emlékműven brékelő vietnami kölykök 1-2.

2007. augusztus 23.

Szövegváltozatok alakulásának grafikus megjelenítése

Az IBM Visual Communication Lab az internet információinak sűrítését, kommunikációját és kollaboratív használatát kutatja. Az egyik legismertebb, és általam is gyakran használt eszközük (pl. 1, 2, 3, 4) a Many Eyes, ami adatok megosztását, grafikus vizualizációját, kommentálását és újramegosztását segítő alkalmazás. Egy másik kísérleti alkalmazás, a History Flow a Wikipédia szócikkeinek gyarapodását, alakulását, szerzőinek viszonyát elemzi grafikusan.

A fenti képen a Capitalism (kapitalizmus) szócikk alakulása látható időben, felhasználók és szövegelemek szerint. Népdalkutatók, etnográfusok, nyelvészek, figyelem - egy nagyon érdekes elemzőeszköz van kialakulóban.

Reklámkerülők vs Index: happy end

Az Index meghülyült, és perrel fenyegette azokat, akik reklámszűrővel hirdetések nélkül olvasták az online újságot, otthon, a saját gépükön. Ezen a reklámkerülő olvasók joggal háborodtak fel, hiszen az Indexnek nincsen joga eldönteni, miként olvassuk, ahogy a Metró újság sem tehet semmit, ha az olvasó gondosan kivágja a hirdetéseket, mielőtt a cikkeknek lát. Persze, mindez az Index számára is húsbavágó, hiszen egyébként a reklámkerülők által csonkolt tartalmat ingyen adja. De végre egy magyar happy end: az Index abbahagyta a fenyegetőzést, sőt, elismerte, hogy hülye volt. Ez a nehezebb dió - le a kalappal!

Nemzetközi Rabszolgaság Múzeum

Felépült Liverpoolban a Nemzetközi Rabszolgaság Múzeum (International Slavery Museum). A múzeumot a Világörökség részét képező Albert Dockban, a rabszolgakereskedelem egyik régi centurmában nyitották meg a brit rabszolgaság törvényi tilalmának, az abolíciónak a kétszázadik évfordulóján. A múzeumot különösen izgalmassá teszi a témájának globális jellege, és persze az a tény, hogy a 21. században jött létre, és kiválóan példázza azt, hogy mit gondolnak a britek egy közgyűjtemény funkciójáról napjainkban. A múzeumnak kiváló honlapja és blogja is van.

A német gazdaság újra mintaszerűen működik

Amikor még az állami gazdaságpolitikai beavatkozásnak jelentősebb tábora volt a közgazdászok körében, úgy tartották, hogy recesszió idején az államnak megrendelésekkel fel felpumpálnia a piaci keresletet, és konjunktúra idején vissza kell fizetnie a hiteleket. Aztán soha nem fizette vissza.

Németország ismét mintaszerűen működik: a gazdasági növekedés a fejlett országokhoz mérten kiváló, a munkanélküliség csökken, és a szövetségi kincstár az első félévben húsz év óta először többlettel zárt. A tavalyi év hasonló időszakának -23 milliárd eurós államadósság-növekménye után idén 1.2 milliárd euró volt a szufficit. A hír az egész európai gazdaság számára kedvező, egyrészt, mivel a német gazdaság adja az EU kivitelének és belső keresletének is legnagyobb szeletét. Másrészt azért, mert Németország maga is megsértette a maastrichti kritériumokat 2002-2005. között és most helyreállt a fegyelmezetebb gazdaságpolitika. Link: FT.com Kép: J-C-P.

2007. augusztus 21.

Magyarország tűzvonalban

Az Economist Intelligence Unit Hungary in the Firing Line címmel közöl elemzést a magyar gazdaság helyezetéről - a szöveg legfontosabb részei a Hungary Economy Watch blogon is olvashatók. Magyarország az elmúlt években túlköltekezett. Az állam az elmúlt két évben megpróbálta visszafogni a költekezést, és törleszteni a felgyűlt adósságokat - erre a lakosság és a vállalatok is a magánhitelezés felé nyúltak, hogy a megszokott életszínvonalat fenntartsák. De ennek az életszínvonalnak sajnos még nincsenek meg a gazdasági alapjai.
  1. A forint mostanában nem a legkeresettebb valuta, az értéke csökken, gyengülése tovább tüzelheti az inflációt. A költségvetési megszorítások miatt a gazdasági növekedés majdnem megállt, a forint érdekében végzett kamatemelés ezen még többet rontana.
  2. Az államadósság magas szintje miatt egy olyan likviditási válságban, ami az amerikai jelzálogpiaci problémák miatt fenyegeti a világ pénzügyi piacait, a kormány túlköltekezése, vagy a költségvetés törékeny egyensúlyának megborulása az egekbe emelheti a hazai finanszírozási költségeket - a költségvetési és a termelő szférában is. A világban most pénzszűke alakulhat ki, nekünk meg néha a világ pénze nem elég.
  3. A magyar magánszféra meglehetősen sebezhető, mivel nyakig el van adósódva - euróban, svájci frankban - osztrák, német, holland bankok felé. Amikor erősödk a forint, az emberek ezen nyernek, mert kisebb az euróban vagy frankban kikötött törlesztőrészlet. Persze nincsen ingyenebéd: aki forintban keresi a kenyerét, és frankban törleszt, az gyengülő forint esetén kétszer fizet. Most úgy néz ki, hogy ez lesz a helyzet.
Szóval, a kemény hónapok folytatódnak, és ráadásul az sem egyértelmű, hogy ki a hibás! Korábbi bejegyzések: Gondolatok a nemzetek nem munkával keresett pénzéről, illetve aki nem szereti a közgazdászkodást, annak érdemes újraolvasni a tücsök és a hangya meséjét.

Száraz tények?

Még hogy a száraz jogi tények és statisztikai adatok unalmasak? Ennek a blognak a legnépszerűbb bejegyzései szinte mind statisztikai adatokhoz és alapjogokhoz és ezek egyszerű összefüggéseihez kötődnek.

Íme az élboly:
  1. Magyarország ma: mit mutatnak a friss statisztikák?
  2. Vallási meggyőződés alapján listázni
  3. Új közlekedési táblákkal ismerkedik Európa
  4. Hídinfláció Magyarországon
  5. Kegyeletsértés, hullagyalázás, szoborlopás
  6. A világ jövedelem-megoszlása egy szempillantás alatt
  7. Megtörtént-e a rendszerváltás?
  8. A legrosszabbul működő államok
  9. Hogyan érzik magukat a földlakók?
A látogatottság szempontjából 1,4,6,9 helyen álló posztok főleg gazdaságstatisztikai összefüggésekről szólnak, a 2,3,5 inkább alapjogi megközelítésű, de még a közigazgatás is kezd feljönni a 8. helyre!

Az egész Mavo politikai blogjának egy bejegyzéséről jutott eszembe, arról, hogy mennyire fontos elvitatkozni egyes fogalmak használatán. A népirtásét például nem lehet elég precízen meghatározni ahhoz, hogy maradjon szavunk a legsúlyosabb bűnőkre.

2007. augusztus 17.

Mennyiben versenytársa Magyarországnak Kína?

Először is ugye, milyen versenyszámban: feldolgozott termékek ipari exportjában. Még ma is gyakran okoz meglepetést sok embernek, hogy Magyarország se nem elmaradott, se nem éppen tudásalapú gazdasággal rendelkezik, hanem a világ egyik legfejlettebb ipari országa. Tíz olyan fejlődő ipari ország van a világon, amelynek exportjának legalább háromnegyedét a feldolgozott ipari termékek adják: Magyarország, Malajzia, Mexikó, Pakisztán, Fülöp-szigetek, Lengyelország, Románia, Sri Lanka, Thaiföld és Törökország. Kína pont erre a szegmensre specializálódott.

Gordon Hanson és Raymond Robertson azt vizsgálták meg (pdf letöltés), hogy a kínai feldolgozott ipari termék export mennyivel vetette vissza ezeknek az országoknak a saját expotját 1996-2003. között. Az eredmény nem túlzottan drámai: a fenti tíz ország termékei iránt 0,6-1,4 százalékkal lett volna magasabb, ha a kínai exporttal nem kell versenyezni.

Az Econbrowser közgazdász blog érdekes összeállítást kínál Kína világpiaci integrációjának empirikus kutatásáról, többek között ott lehet többet olvasni erről a kutatásról is. Kína exportja reálértéken 500 százalékkal nőtt az elmúlt tizenöt évben. A kínai exporttermékek egységára növekedni kezdett, vagyis a mennyiségi növekedést részben a minőségi növekedés kezdi átvenni. Ez a hatás azonban elsősorban a Kínába települt külföldi gyártók eredménye, összességében a kínai tulajdonú cégek exportjának az értéke inkább csökken, mint nő a világpiacon. Kínában gyorsan csökken a falusi szegénység és munkanélküliség, mert a globalizáció sok munkahelyet teremt, de nem az export-szektorban: az exportbevételek fűtik a helyi szolgáltatások és építések iránti keresletet. (Kép: Clayirving)

Magyarország két igazi közvetlen versenytársának Románia és Lengyelország tűnnek. Ettől függetlenül oda kell figyelnünk Kínára: egyrészt egy, a miénkhez hasonló, de talán sikeresebb export-fejlődési utat tanulhatunk el, másrészt fel kell készülnünk arra, hogy a logisztikai és a szállítási kapacitások növekedésével (pl. eurázsiai vasútfejlesztések) Kína közvetlen hatása erősebb lesz. Egyelőre a nyílt verseny helyett az értelmes specializáció kedvezhetne mindkét országnak: a kínai cégek alacsonyabb hozzáadott termékben versenyképesek, Magyarország a magasabb hozzáadott értékben, és belül van a világ legnagyobb egységes piacán, az Unióén. A kínai termékek magyarországi végső összeszerelése egy olyan kitörési pont lehet, ahol minkét ország gazdagodhatna. De jobb sietnünk, mert ezzel így vannak a lengyel és a román összeszerelők is, a kínai gazdasági kapcsolatokért és Kína figyelméért is őrült nagy a verseny.

További versenyképességi bejegyzések, illetve feliratkozás a folytatásra.

Istvánok országa - a leggyakoribb férfinevek elemzése

A Szent István alapította Magyarországon még mindig Istvánnak hívják a legtöbb férfit.

Hasonlóan a női nevek eloszlásához a magyar férfiak névgyakoriságát neves történelmi személyiségeink vezetik. Az egyes évek névadási divatja változik, de ennek nagyon kevés hatása van a teljes népességre. A 2006-ban született fiúk leggyakoribb nevei hazánkban a Bence (33. a teljes élő népesség körében), Máté (44) és Levente (49). Míg a teljes népesség körében a nagy magyarok uralkodnak, a nőknél és a férfiaknál is a biblikus és a régi, vagy régiesnek tűnő magyar nevek a divatosak.

A teljes adatbázis megtekinethő és elemezhető a ManyEyes oldalán.

2007. augusztus 15.

Kényelmes és kényelmetlen részigazságok

Al Gore Kényelmetlen igazsága mintájára megszületett a kényelmes igazság is –intellektuálisan elegáns olvasmány, kevesebb szenzációval és jóval kevésbé átfogó gondolatokkal. A Globalization Institute a Positive Environmentalism – A Convenient Truth (Pozitív környezetvédelem – a kényelmes igazság) című vitairatának két üzenete van: az egyik az, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem túlzottan nagy és bonyolult probléma ahhoz, hogy az inkompetens kormányok és a tehetetlen nemzetközi intézményekre bízzuk a megoldást. A másik az, hogy egy ilyen nagy problémával szemben olyan anyagi erőforrásokra van szükség, amit csak egy korlátozás nélkül növekvő gazdaság tud megteremteni.

Mindkét észrevételben van valami, még akkor is, ha a kényelmetlen igazság híveihez képest obstrukciósnak tűnik a javaslat, mert semmi kézzel foghatót nem ad a kezünkbe azon kívül, hogy higgyünk a szabad piac és a szabad tudományos kutatás erejében.

Az első felvetés szerint nem érdemes ostorozni azokat az országokat, amelyek nem vesznek részt az ENSZ Kiotói Egyezményének és más hasonló nemzetközi intézmények működésében, mivel ezek alkalmatlanok a probléma megoldására. Az ENSZ kormányközi klímaváltozási konferenciájának (IPCC) konszenzusa szerint 1990 és 2100 között 1.4°C - 5.8 °C átlaghőmérséklet-növekedések várhatók a Földön – eközben ha az ENSZ Kiotói Egyezményét végrehajtanák, a növekedési ütem 2050-ig 0.02 °C - 0.28 °C lehetne csökkenteni. De még ezzel is túl sokat várnánk az ENSZ-től, ugyanis a Kiotói Egyezményt még a leglekesebb aláírók, vagyis az EU és Kanada sem fogják végrehajtani. Kína úgy keres az egészen, hogy fejlődőként nem kötik korlátozó intézkedéseknek, miközben a világ legnagyobb szén-dioxid kibocsátójává vált. Az Egyesült Államok meg kimaradt, de annyira támogatja a megújuló energia-forrásokba való befektetést, hogy az Ernst&Young rendszeresen publikált alternatív energiatermelési beruházási index szerint a világon itt éri meg legjobban nem szennyező energiát termelni – jobban, mint bármelyik Kiotói résztvevőnél. Jogos, de nem konstruktív kritika: ebből nem következik az, hogy azok a nemzetközi intézmények, amelyek ennél jóval kisebb problémákkal sem nagyon tudnak megbírkózni, élükön az ENSZ-szel, egyáltalán ne foglalkozzanak a témával. A nemzetközi intézmények nem nagyon csökkentik a kibocsátást, de nem is növelik, és olyan országokat is beavatnak a témába, ahol a közvéleményt ez az egész kérdés nem érdekli. Ha magunkba nézünk, az EU nélkül Magyarország se kezdett volna klímaváltozási stratégia-gyártásba.

Abban viszont igaza van a GI-nek, hogy a kormányok nem fognak létrehozni zöld energia-forrásokat és környezetkímélő gyártási technológiákat, az ilyen innovációkat csak egy szabad piacgazdaság képes ösztönözni és megvalósítani. A kényelmetlen igazság hívei sok olyan ösztönzőt ajánlanak részmegoldásonként, amelyekről empirikusan belátható, hogy nem megfelelő mértékben, vagy kifejezetten rossz irányba hatnak: ilyen például a helyi élelmiszer-ipar támogatása és a szállítási útvonalak rövidítése. Belátható, hogy az agyontámogatott európai mezőgazdaság a kedvezőtlen klimatikus viszonyok és a földhiány miatt nagyon energia-intenzív, és kisebb kibocsátással jár Új-Zélandban élelmiszert termelni és az EU-ba szállítani, mint az üvegházakat fűteni, a traktorokat tankolni, az állami készleteket hűteni-fűteni. Az ilyen üzenetek nem csak kritikusak, de konstruktívak is.

A környezetvédelemért küzdő radikálisok mögött ugyanúgy megjelennek az opportunista gazdasági érdekcsoportok – például az európai mezőgazdasági vállalkozók – mint a piacbarát környezetvédők mögött az energiaipar. A klímaváltozás egy olyan bonyolult folyamat, amire jelenleg se a civil, se az üzleti, se a kormányzati szférának nincsen megfelelő helyi és nemzetközi válasza. Minden jó szándékú, és az üvegházhatású gázok szintjét nem növelő megoldásnak szabad utat kell engedjünk, akár a kormányok, akár a nemzetközi diplomácia, akár a piaci innovációk, vagy a saját lelkiismeret-furdalásunk a kezdeményezők. A kényelmes és kényelmetlen igazságok vitája pedig azért hasznos, hogy ne veszítsük el a józan eszünket és az alkalmazkodóképességhez szükséges nyitottságunkat.

2007. augusztus 14.

Köztársaság - res publica

Néhány közügy, amiről szó volt eddig:

Mennyit költsön egy ország egészségügyre, megtörtént-e a rendszerváltás, milyen dolog vallási meggyőződés alapján listázni.

A magyarok és a jövőorientáltság, kegyeletsértés, hullagyalázás, szoborlopás, Magyarország több szén-dioxid-kvótáért perel és egyéb összehasonlítások a világgal.

Társadalmi vitára bocsátott anyagok: magyar energiapolitika és ezzel kapcsolatos véleményekről, klímaváltozási stratégia - kényelmes és kényelmetlen féligazságok, fenntartható fejlődési stratégia, nők elleni erőszak kampány, a Számvevőszék 2006-ról, a kannabiszról, a magyar gazdaság versenyképességéről - és a kínaival folytatott versenyről;

Európa: mi vagyunk a legkonstruktívabb hatalom, továbbá ott voltak az Európa és a föderalista bejegyzések.

Néhány érdekesség: politikusok beszédeinek elemzése - számítógéppel, hogyan nézne ma ki a tizenkét pont?

, res publica képek, köztársaság, köztér, public space linkek. Érkedel? Gyere vissza rendszeresen!

Haley Bonar - Devilish Man

Területi vita az Északi-sarkért

Az idei év egyik nagy világpolitikai szenzációja volt, hogy a klímaváltozás minden értelemben a világpolitika egyik vezető témája lett: négy ország máris szuverenitási-vitába keveredett az utolsó senki földje, az Arktisz fölött. Ahogy fogy az északi-sark körül a jégsapka (lásd az elmúlt huszonnyolc év eredményét a képen), úgy válik egyre elérhetőbbé a hajózás kiterjesztése (Észak-nyugati Átjáró...) és a következő szén-dioxid-felszabadító nagy olajtartalék. A területi viták a világtörténelemben eddig ritkán oldódtak meg háború nélkül, főleg, ha olaj is volt a dologban. Állítólag 2050-től lehet az Északi-sark környékén profitot csinálni, és egy artkikus háború kellemetlenségei miatt ezúttal van esélye a diplomáciai megoldásnak is.

Az északi sarkért folyó versenybe eddig Oroszország és Norvégia, illetve Kanada és Dánia neveztek be, az Egyesült Államok pedig egyelőre semleges, ugyanis nem írt alá egy olyan nemzetközi egyezményt ami alapján a két párosnak különféle területi igényei lehetnek. A nevető ötödik egy új állam lehet a következő évtizedekben: az újra zöldülő Grönland. Link: Foreign Policy.

2007. augusztus 12.

Magyarországi Európa Társaság

A Magyarországi Európa Társaság Európa-barát civil szervezet, amelynek érdemes tesztelni az új honlapját.
A Magyarországi Európa Társaság civil, a politikai pártoktól független szervezetként kíván bekapcsolódni a közéletben és a szakmai körökben folyó, a liberális demokrácia jövőjét érintő nemzetközi vitákba. Érdeklődésének és tevékenységének középpontjában - bár nem kizárólagosan - az Európai Unió, illetve Magyarország uniós tagsága áll. Célja, hogy az egységesülő Európa eszméjét támogassa és a közös európai értékrendet képviselje - Magyarországon és külföldön egyaránt.
Vannak rajta európai hírek, tanulmányok és egy érdekes linkgyűjtemény.

A budapesti közlekedési dugók okai és következményei

Erhard Szilárd elemzése a Közgazdasági Szemle májusi számából.
Az úthálózat fizikai korlátai miatt a fővárosiak utazási igényét a jövőben csak a gépkocsinál hatékonyabb tömegközlekedéssel lehet kielégíteni. Amennyiben nem sikerül az autók térhódítását megállítani, a forgalmi dugók költségei, az időveszteségtől kezdve, az üzemanyagköltségeken át a környezetszennyezésre visszavezethető kiadásokig egyre nagyobb terhet jelentenek majd Budapest számára. A torlódások csillapításához a nemzetközi tapasztalatok alapján elkerülhetetlen a negatív ösztönzők alkalmazása. Az elmúlt évek egyik legsikeresebb forgalomszabályozási megoldásának a belvárosi útdíj bizonyult a világ számos nagyvárosában. London és Stockholm példája azt bizonyítja, hogy a városlakók támogatják a közérdeket szolgáló közlekedési intézkedéseket, még akkor is, ha azok az autóhasználat korlátozását jelentik.
A tanulságos írást érdemes elolvasni (pdf letöltés), az ingyenebedén pedig közgazdászokkal lehet megvitatni.

2007. augusztus 11.

Kacsák a globális kádban

Curtiss C. Ebbesmeyer óceánkutató 1992. január 10. óta követ 28800 darab fürdőkádba való kacsát, teknőst, békát és hódot. A játékállatok egy balesetben kerültek a Csendes-óceánba a vasárnap-hétfő vonalon. A játékokat azóta is a Föld legkülönbözőbb pontjain, Angliában, Új-Zélandon, Brazíliában, Németországban veti partra a tenger (ha valaki talál egyet, írjon e-mailt Ebbesmeyernek)! A kacsák, teknősök, békák még csak nem is fakulnak, csak néha törnek, a hódok piros színe azonban eltűnt tizenöt év alatt.


Az érdekes nemzetközi játék valójában két nagyon fontos kutatási célt szolgál. Egyrészt a műanyagállatok mozgása a nagy számok és a hosszú miatt fontos empírikus adatokat szolgáltat Ebbesmeyer OSCURS (Ocean Surface CURrent Simulator) óceán-áramlat szimuláló programjába. Másrészt a kísérlet a műanyagszemetek lebomlásának - fizikai és kémiai eróziójának - is fontos kísérletévé vált. A kutató cikkét nem rég közölte a Wall Street Journal. A kutatás teljesen önkéntes, magánadományokból és a tengerpart hordalékát kutató emberek által szolgáltatott adatokból működik.

Bár a legnagyobb mintás és kétségkívül legérdekesebb kísérlet a fürdőszoba-kacsás, Ebbesmeyer ezen kívül egy hasonlóképpen elveszett 33000 darabos Nike cipőrakományt is követ. A cipők darabja 100 dollár, és mivel teljesen műanyagból készültek, a megtalálok (ha van szerencséjük egy párt kifogni valamelyik parton) hordhatják is azokat. Érdeklik még a palackba zárt üzenetek is, és a különféle tájakról elindult hordalékfák.

2007. augusztus 10.

Európa a békés globalizációban érdekelt

Az amerikai-kínai hatalmi vita néha kezd hidegháborús jelleget ölteni. Kína fegyverkezik, anyahajót épít, és fenyegetőzik, hogy elfoglalja Tajvant. Az Egyesült Államok mindenféle gazdasági szankcióra emlékeztető dologgal vág vissza, és szídja a jüan árfolyamát. Katonailag ma még az Egyesült Államok sokkal erősebb, a valutaversenyben viszont nem úgy tűnik, hogy Kína szoríthatja meg az USA-t.

Kína 1,33 billió dollárt tart a valutatartalékai között - ez 971 milliárd eurónak, 244,6 billió forintnak felel meg. A kínai kormány most csendben azzal fenyeget, hogy ezt az amerikai kincstárjegyekben lévő összeget szépen eladja. (Svájc és Oroszország, eltérő okokból, már jelentősen csökkentette dollárkészleteit - Putyin elnök a rubelből szeretne világvalutát kreálni).

A lépést aligha lehet teljes mértékben elképzelni, mert vajon ki lesz a vevő? A dollár árfolyama biztosan tovább fog zuhanni, a dollárkamatok az égbe szöknek (hiszen meglehetős túlkínálat lesz amerikai állampapírokból) és az amerikai be fognak zárkózni az országukba, mert külföldön semmit sem fog érni a pénzük. Kína bukik egy csomót a valutatartalékán, és az euró lesz a világ első számú tartalékvalutája, ráadásul a világ jobban bízik bennünk, mint a kínaiakban és az amerikaiakban. Eddig ennek a folyamatnak érzékelhettük pozitív tendenciáit - kis ráhagyással elmondhatjuk, hogy száz év után a világ tőkepiaci központja kezd visszatevődni hozzánk. Igen ám, de az elöregedő Európa is bezárkózhat a saját belső piacára, mert olyan drága lesz az euró, és bármilyen termék, amit euróért dolgozó emberek állítanak elő, hogy nem lesz senki a világpiacon, aki megvegye. Márpedig egy elöregedő társadalom belső piaca szükségszerűen szűkül.

Azok az országok, amelyek nyitottak a világgazdaságra, nagyon rosszul járhatnak, mert ezek a lépések egy háborúhoz hasonló mértékben átrendezhetik a világkereskedelmet. Magyarország ilyen ország, mivel természeti erőforrásokban szegény, gazdasága relatíve kicsi, és a népessége fogy. A hozzánk hasonló, a világpiacon versenyképes országok egyértelműen a világbékében és a békés világkereskedelmi folyamatokban, vagyis egy békés globalizációban érdekeltek.

Volt - nincs: folyami delfin

A képen látható állat, a jangcei folyami delfin volt napjainkig a legveszélyeztetettebb emlősfaj.

Mára lekerült a listáról, ugyanis hosszas keresés után sem sikerült egyetlen élő egyedét sem fellelni. Az okok: hajózás, halászat, vadászat.

2007. augusztus 9.

Vallási meggyőződés alapján listázni

A Heti Válasz vallási meggyőződésük alapján kezdte el listázni a magyar állampolgárokat, és fényképes, teljes névvel elátott, személyes adatokat tartalmazó összeállítást közöl a "száz legbefolyásosabb magyar szcientológusról". A vallásszabadság és a vallási meggyőződés szabadság az Európai felvilágosodás legnagyobb vívmánya, és a legősibb szabadságjog. A személyes adatok engedély nélküli felhasználása pedig bűncselekmény. Úgy gondolom, hogy a sajtó szabadsága és a vallásszabadság közül egyik sem előbbre való jog.

Én magam nem hiszek a vallászabadság abszolút korlát nélküliségében. Véleményem szerint Pim Forutyn fogalmazta meg helyesen a határt: a vallásszabadság azokat a felekezeteket illeti meg, amelyek a felvilágosodásnak azt a hagyományát, amelyik szétválasztja a túlvilági hatalmat az az evilági államhatalomtól és az evilági törvényekettől - többek között a nekik vallásszabadságot garantáló alkotmányt.

A Magyar Köztársaság 1990. évi IV. törvénye a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról pontosan ezt az elvet érvényesíti:
8. § (1) Az azonos hitelveket követők, vallásuk gyakorlása céljából, önkormányzattal rendelkező vallási közösséget, vallásfelekezetet, egyházat (a továbbiakban együtt: egyház) hozhatnak létre.
(2) Egyház minden olyan vallási tevékenység végzése céljából alapítható, amely az Alkotmánnyal nem ellentétes és amely törvénybe nem ütközik.
Az egyház esetleges törvénysértéseivel szemben a Magyar Köztársaság Ügyészsége léphet fel.
15. § (1) A Magyar Köztársaságban az egyház az államtól elválasztva működik. [Alkotmány 60. § (3) bek.]
(2) Az egyház belső törvényeinek, szabályainak érvényre juttatására állami kényszer nem alkalmazható.
(3) Az egyházakat azonos jogok illetik és azonos kötelezettségek terhelik.
16. § (1) Az állam az egyházak irányítására, felügyeletére szervet nem hozhat létre.
(2) Az egyházi jogi személy törvénysértése esetén az ügyész pert indít az egyházi jogi személy ellen.
A különleges személyes adatokkal való visszaélés Magyaországon bűntett.
177/A. § (1) Aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések megszegésével
a) jogosulatlanul vagy a céltól eltérően személyes adatot kezel,
b) az érintett tájékoztatására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget,
c) az adatok biztonságát szolgáló intézkedést elmulasztja,
és ezzel más vagy mások érdekeit jelentősen sérti, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt hivatalos személyként, közmegbízatás felhasználásával, vagy jogtalan haszonszerzés végett követik el.
(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a személyes adattal visszaélést különleges személyes adatra követik el.
A vallási meggyőződés pedig a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 2. § alapján különleges adat. Szinte biztos vagyok benne, hogy az érintettek nem fognak szó nélkül elmenni a Heti Válasz adatkezelése mellett, a bírósági tárgyalások pedig nyilvánosság előtt fognak zajlani. A szcientológusok se mindig nagy bajnokai a sajtószabadságnak, de a Heti Válaszban most méltó partnerre leltek.

Újabb anyagok: Gavra Gábor: Leplezzük le a 100 legbefolyásosabb zsidót! Gerák Andi: Kiket leplezzünk le? (érdemes a hozzászólók fenyegetéseit olvasgani). Néhány hasonló közügy: Kegyeletsértés, hullagyalázás, szoborlopás; nők elleni erőszak.

2007. augusztus 6.

A Gonosz tengelye legó-figurákkal

Bush elnök híres-hirhedt beszédére utalva a Plastic God néven alkotó los angelesi művész elkészítette a Gonosz Tengelyének vezetőiről mintázott legó-kompatibilis figurákat.A Szaddám Husszein, Tony Blair, Kim Dzsong Il, George Bush és Oszama Bin Laden készlet ára elővételben 119 dollár.

Megkezdődött a hosszú távú magyar energiapolitika vitája

Ahogy az várható volt, a legnagyobb vita az atomeneriga körül bontakozott ki. Az energiapolitikáért felelős Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szerint a magyar villamosenergia-kapacitás 38%-át adó Paksi Atomerőmű 2020-ig nem váltható ki semmivel. Érdekes módon éppen tizennégy zöld szervezet szeretné bezáratni az atomerőművet, köztük a Greenpeace, a Reflex Környezetvédő Egyesület és a CSEMETE. Az energetikáért felelős tárca szerint 2020-ig 15-18 százalékra növekedhet a megújuló energiaforrások részaránya, a zöldek ezt érthető módon keveslik. Az atomenergia valódi értékváltást tükröz: ma minden reális alternatívája szén-dioxid kibocsátással és áremeléssel jár, ezért ha leállítjuk az atomerőművet, akkor rövid távon meg fogunk sülni. Ha viszont termeljük az atomhulladékot, akkor több százezer évig bármi elsülhet rosszul. Ez egy igazán hálás vitatéma.

2007. augusztus 5.

Írógéppel nyomott rajzok

Az Acid Head War blogon írógéppel készült műalkotásokat lehet nézegetni. A művész, Andrew Macrae vezet egy nagyszerű blogot is, amelynek jelenleg a terrorizmus elleni háború a fő témája. Az egész a BoingBoing cikkén keresztül került elém.

Ennek a blognak az olvasói a globalizáció nyertesei lehetnek

A magyarok a mának élnek? című bejegyzés alapján feltettem blogom olvasóinak is a kérdést: vajon több embernek kéne-e a mának élnie? A tapasztalatok alapján azok a társadalmak számíthatnak sikerre a világpiacon, ahol kevesen értenek egyet ezzel a szemlélettel - Magyarországon pedig a többség inkább a jelennek él. Nem úgy ennek a blognak az olvasói, akik a következő arányban tették le a voksukat:

1 - nagyon nem értek egyet
6 (42%)
2 - nem értek egyet
2 (14%)
3 - inkább nem kéne
3 (21%)
4 - pont jó így!
0 (0%)
5 - egy kicsit többnek
0 (0%)
6 - egyetértek
2 (14%)
7 - nagyon egyetértek!
1 (7%)

Remélem, hogy a cikk elolvasáa befolyásolta a szavazatokat, amelyek kis száma miatt senki mást nem reprezentálnak mint a szavazókat. A már hivatkozott bejegyzésben azonban látszik, hogy a döntően jövőorientált társadalmak gazdasága jóval könnyebben megállják a helyüket a globális kapitalizmusban mint azok, amelyek a magyar gazdaságot reprezentáló középvezetők hozzáállásával rendelkezik. Szóval a globálizált világpiacon a 14 szavazatból sikereket jósolok az olvasóimnak :)

2007. augusztus 4.

Klímaváltozás: valami változik

Úgy látszik, Bush elnök nem akar úgy bevonulni a történelembe, mint aki nyolc évig nem tett semmit a klímaváltozás ügyében. A klímaváltozással szemben szkeptikus elnök szerint "a tudomány elmélyítette a klímaváltozással kapcsolatos ismereteinket és új utakat tárt fel a leküzdésére", ezért meghívta a világ legnagyobb szén-dioxid-kibocsátóit egy globális klímacsúcsra. Úgy gondolom, hogy jogosan lehetünk szkeptikusan a Bush-kormány lépésével szemben, de annyiban előremutató a kezdeményezés, hogy kiterjed Kínára (ami idén veszi át a legnagyobb kibocsátó citromdíját az USA-tól), Indiára és Brazíliára, márpedig ezek az ország nem vesznek részt az EU által preferált Kiotói Egyezményben. Ne legyünk túlzottan elfogultak Bush elnökkel szemben: a nagy meleg dacára mi is növelni szeretnénk a kibocsátásunkat. Forrás: Washington Post, kép: h_zhang. További posztok, cikkek, linkek.

David Kitt - You Know What I Want To Know

Mennyit költsön egy ország egészségügyre?

Az Ingyenebéd ajánlójában szerepelt a Health Affairs nagyszerű cikke a kérdés értelméről vagy értelmetlenségéről, és hogyan lehet a témáról értelmesen vitatkozni. Az OECD tagállamok közül nincsen olyan, amelyik ne növelte volna 1995 és 2004 között az egészségügyi kiadásait. Mindegyik OECD tagállamnak nőtt a hazai jövedelme, és mindegyik nagyobb arányban költött belőle egészségügyre tíz évvel később. (Az ábra függőleges tengelyén az 1995-ös GDP arányos költés, ami 3%-ról indul, a vízszintes tengelyen a 2004-es értékek, ami eleve 5%-ről indul). Magyarország narancssárga karikával van jelölve az ábrán: a fejlett országokhoz képest relatíve keveset költünk, és költöttünk egészségügyre.További elemzés és adatok: Many Eyes.

Magyarország ma bruttó hazai jövedelmének 8 százalékát költi egészségügyi ellátásra, ami jóval meghaladja az ENSZ által javasolt 5 százalékot. A magyar népesség egészségügyi állapota persze sokkal jobb a világátlagnál, ugyanakkor a magyar népesség tipikusan tizenhárom és fél évvel idősebb a világra jellemző értéknél.

Az, hogy egy ország sokat vagy keveset költ, önmagában rossz kérdés. Az Egyesült Államok értéke az ábra jobb felső sarkának kiugró értéke: az USA bruttó hazai jövedelme 15,3 százalékát költi el egészségügyi ellátásra, amit egyáltalán nem igazol vissza az amerikai lakosság egészségügyi állapota. Az adat leginkább azt mutatja, hogy az amerikai egészségügyi rendszer drágán, nem hatékonyan működik. Vannak afrikai országok, amelyek arányaiban Magyarországhoz képest sokat költenek egészségügyre, de nagyon kevés eredménnyel, mert tombol az AIDS járvány, aminek csak a tüneti kezelése vagyonokba kerül.

Ábra: Ezer főre eső gyermkhalandóság és az egészségügyi költések aránya

Ha egy ország nagy arányban költ az egészségügyre, annak az oka lehet az egészség nagyobb társadalmi megbecsülése, az egészségügyi rendszer drágasága, a lakosság elöregedettsége vagy a rossz járványügyi helyzet ereménye. Egyetlen olyan, számunkra nagyon fontos tényezőre van elég egyértelműen jó hatással a magas egészségügyi kiadási szint, a gyermekhalandóságra (ld. második ábra). A What Should a Country Spend on Health Care? cikkből meg lehet érteni, hogyan lehet jól kérdezni. Azt hiszem, ez az alapja egy megfelelően finanszírozott egészségügyi rendszer kialakításának.

2007. augusztus 1.

Magyaország több szén-dioxidot szeretne kibocsátani

Miközben Magyarországon télen-nyáron kezd pokoli meleg lenni, a magyar közvéleményt még alig érdekli a klímaváltozás ügye. Pedig talán nincs is olyan európai ország, amelyiket nálunk jobban érintene ez a probléma. Ugyan nem vagyunk épppen kis klímaszennyezők, korábbi, szocialista -nagyipari múltunkhoz képest valamelyest javultunk, amit lehet úgy is mondani, hogy négyszeresen túltejesítjük a kiotói vállalásainkat, meg úgy is, hogy csak nem túl meredeken növeljük az üvegházhatást - évente. Mindenesetre az Európai Bizottság Magyarország részére csak csekély szén-dioxid-kvóta növekedést hagyott jóvá, mert az egész EU 20%-kal csökkenteni szeretné az üvegházhatást okoz gáz kibocsátását. Mi erre bepereltük az Európai Bíróságon a Bizottságot, hasonlóan Lengyelországhoz, Szlovákiához, Csehországhoz, Észtországhoz és Lettországhoz.