tag:blogger.com,1999:blog-79157295617327061792024-03-13T02:50:16.299+01:00Antal Dániel blogjaAntal Dániel blogja 2004-2011. Ma már nem üzemel.Antal Dánielhttp://www.blogger.com/profile/13982036207587080662noreply@blogger.comBlogger848125tag:blogger.com,1999:blog-7915729561732706179.post-61906746193570615162013-03-06T22:11:00.001+01:002013-03-06T22:11:05.519+01:00Daniel Antal Was Here<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="http://3.bp.blogspot.com/--X13N937yVc/UTewxrZ3pzI/AAAAAAAADDI/B1hSp7b6xHw/s1600/DAWH.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="http://3.bp.blogspot.com/--X13N937yVc/UTewxrZ3pzI/AAAAAAAADDI/B1hSp7b6xHw/s1600/DAWH.jpg" height="133" width="200" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Daniel Antal Was Here (AMS:BUD:RTM)</td></tr>
</tbody></table>
Új blogom a <a href="http://danielantalwashere.tumblr.com/" target="_blank">Daniel Antal Was Here</a>, amelynek egyetlen posztját sem én írtam, hanem az IFTTT segítségével összeállított kis programkódok alkotják az általam kedvelt fényképek, idézetek, linkek, videók segítségével. Az új blogon kevés szöveges tartalom található, vegyes nyelven, vagyis azt remélem, hogy a világ minden részén élvezhető lesz. Mivel a blogot távollétemben a gép alkotja, jómagam is inkább olvasója mint írója leszek. Úgy néz ki, hogy 2013-ban most ez van.Antal Dánielhttp://www.blogger.com/profile/13982036207587080662noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7915729561732706179.post-76235901771984611442011-07-26T22:55:00.006+02:002011-07-26T23:31:01.188+02:00Indie film készül a VW mikrobuszrólA Kickstarer egy olyan oldal, ahol alkotó emberek gyűjtenek támogatókat egy tervük valóra váltására. Damon Ristau 25,000 dollárt gyűjtött<a href="http://www.busmovie.com/"> A busz</a>című dokumentfilmje elkészítésére. <br /><iframe frameborder="0" height="375px" src="http://www.kickstarter.com/projects/busmovie/the-bus/widget/video.html" width="420px"></iframe><br />Ha valakinek van archív anyaga VW mikrobuszokról, és viszont szeretné látni a filmben, <a href="http://www.kickstarter.com/projects/busmovie/the-bus/posts/76599?ref=users">itt jelentkezzen</a>.Antal Dánielhttp://www.blogger.com/profile/13982036207587080662noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7915729561732706179.post-24591242577597451692011-07-26T22:50:00.002+02:002012-08-28T11:31:57.858+02:00Blog is BackHosszú, részben kényszerű szünet után talán visszatér a blog. Két komment hosszú-hosszú ideig várt moderálásra, de majdnem egy éve nem jártam itt. Hello world, again!Antal Dánielhttp://www.blogger.com/profile/13982036207587080662noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7915729561732706179.post-47213453368935756212010-10-03T12:27:00.001+02:002010-10-03T12:54:22.198+02:00Vita: Megérné-e lecserélni a magyar erőműveket?<p>Magyarországi villamoserőművi parkjának megújításának időszerűsége szinte a rendszerváltás óta állandó polémiák tárgya, az atomerőmű megújításán és bővítésén kívül mégis kevés konkrétumot hallunk róla. Mennyit nyernénk ezzel? Vajon ténylegesen megérné-e megújítani az erőműveinket? Ki szeretne vitatkozni?<br /></p><p>(Műfaji kísérlet: <a href="http://www.facebook.com/notes/antal-daniel/vita-megerne-e-lecserelni-a-magyar-eromuveket/166648550016792">a Facebook oldalamon is lehet vitatkozni Note formátumban</a>)<br /></p><p>Az erőművek viszonylag egyszerű termelő üzemek, mivel általában két fontos inputból, tüzelőanyagból és munkából állítanak elő egy terméket, áramot. Ugyan az áram értékesítési lehetőségei majdnem percenként változnak, a termelési szerkezet mégis viszonylag egyszerűnek tekinthető. Az erőművi egységeket néhány világcég szállítja mindenhova, ezért a világban most épülő erőművek beruházási adatai irányadónak tekinthetők Magyarországra is. A várható tüzelőanyagköltségek ha nehezen is modellezhetők, de összevethetők más országokkal, hiszen a legtöbb tüzelőanyagnak globális (urán), kontinentális szinten regionális (olaj, kisebb mértékben feketekőszén és gáz) piaca van. A megújuló energiahordozók rendelkezésre állása (napsütéses órák, szeles órák) többé-kevésbé előrejelezhetők. </p><p>A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség és a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) által 1984. óta szisztematikusan gyűjtött és modellezett beruházási és működtetési költség adatokból elég nagy pontossággal meghatározható, hogy mibe kerülne Magyarország erőművi parkját lecserélni. Ha a számításaim nem csalnak, Magyarországon az IEA szemléletével összevethető villamosenergia-termelői árak hat év átlagában 22,2 forintra jöttek ki egy kWh piacra vitt áramra. Ez az érték persze az urán és a gáz árának igen nagy fluktuációja miatt, illetve az amortizáció számításának módszerei miatt nem teljesen vethető össze a hazai gyakorlatban számított önköltséggel vagy a nagykereskedelmi árakkal, de egy jó becslésnek adható. (Tavaly természetesen ennél jóval olcsóbban termelték az áramot). A legnagyobb termelői, a Paksi Atomerőmű 8-10 forintos önköltséget számol el. Kritikusok a szememre vethetik, hogy a Mátrai Erőmű vélhetően komolyabb szén-dioxid költségekkel, az Paksi Atomerőmű pedig a mostani amortizációt meghaladó pótlási költségekkel kellene hogy számoljon, ezért szintén az IEA adatait beírva az elmúlt 6 év historikus adatai helyére az jönne ki, hogy a szén-dioxid kibocsátást jobban büntető, és az előrelátóbb tartalékképzés mellett 26,7 forintra emelkedne az áram önköltségi ára (ami nem mellesleg a fogyasztói árakat legalább tíz forinttal megemelné). </p><p>Mit nyernénk egy teljesen új erőművi parkkal? Ha minden erőművet nagyjából azonos kapacitású és fűtőanyagot használó, de teljesen modern erőműre cserélnénk, és élveznénk a technológiai haladásból fakadó nagyobb erőművi hatásfokot (és elszenvednék a nagyobb létszámhatékonyságból fakadó pótlólagos munkanélküliséget), akkor az önköltségi szint mintegy 18,2 forintra volna csökkenthető. Nem teljesen egyértelmű, hogy más fűtőanyagok használatával ezen sokat lehetne faragni: az atomenergia önköltségi ára is körülbelül 18 forintra jön ki. A teljes erőműparki cserével (ami természetesen sem pénzügyileg, sem technikailag nem kivitelezhető egyik napról a másikra), 3,6 billió forint azonnali költségünk merülne fel, amit az építkezések tényleges elhúzódása miatti 1 billió áthidaló költség növelne. A gigaberuházások összességében mintegy évi 132 milliárddal csökkentenék a hazai termelésű energia előállítási ára. </p><p>Ha ez igaz volna, akkor aligha érné meg Magyarországon erőművekre nagyobb léptékben költeni. Ezek a számok természetesen sok szempontból elnagyoltak, és bemutathatók ennél rózsaszínűbb keretben is. Ha azt gondoljuk, hogy a szén-dioxid kibocsátás és az atomerőmű élettartamának problémáját csak prolongáljuk, aminek a költsége most vonal alatti, a beszámolókban meg nem jelenő tétel, akkor az erőművi park cseréjének költségelőnye körülbelül a duplájára ugrik. A megújítás költségei jelentősen csökkennének, ha Magyarország az euróövezetben volna, és nem forintkamatokkal kellene számolni. (Ezekről talán majd később). </p><p>Veszélyben van-e a hazai ellátás biztonsága? Aligha. A probléma inkább az, hogy Magyarország rossz versenyképessége jórészt okozója a magyar energiaszektor rossz versenyképességének is. A magas országkockázat, a jogszabályi környezet bizonytalansága, a szektorra kivetett magas (külön)adók mind-mind a modernizáció ellen ható tényezők, ugyanakkor EU tagságunk lehetővé teszi, hogy versenyképesebb országokból, például Szlovákiából importáljunk áramot. A kérdés tehát nem úgy merül fel, hogy lesz-e áramunk, h a bentmaradunk az Unióban, hanem úgy, hogy az hazai termelésű lesz-e? A hazai termelés természetesen munkahelyeket, adóbázist és itthoni környezetszennyezést jelent. Az import lehet, hogy tartósan olcsóbb megoldás lesz, csak kérdés, hogy hazai adóbevételek és munkahelyek hiányában ki fogja megfizetni. Szerintem ez a versenyképeségi kérdés egyik tétje.</p><p>(Minden kommentet örömmel fogadok. Érdeklődés esetén szívesen megosztok még több számot is, de elsőre talán ez is sok...)</p>Antal Dánielhttp://www.blogger.com/profile/13982036207587080662noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-7915729561732706179.post-4849614130524379272010-10-02T12:51:00.000+02:002010-10-03T12:52:47.487+02:00Feloldható a bioüzemanyag-élelmiszer konfliktus?<p>Ha egy mezőgazdasági terménynek, amiből csak élelmiszer készült, hirtelen ipari vásárlói is lesznek, fel fog menni az ára. A bioüzemanyagok megjelenése valóban magasabb terményárakhoz és élelmiszerárakhoz fog vezetni? Milyen a tökéletes bioüzemanyag?</p><p>Nem vagyok meggyőződve arról, hogy akár az igen, akár a nem mellett meggyőző érvek merültek volna fel. Igen, a kereslet-kínálat törvénye szerint ha többen veszik a kukoricát, akkor drágább lesz. Csakhogy az EU-ban és az USA-ban a legtöbb évben hegyekben áll az eladhatatlan termény, és az adónk jelentős részét ennek a felvásárlására és raktározására költjük, nehogy tönkremenjenek a mezőgazdasági termelők - ami aztán végleg felhajtaná az árakat. Szóval a bioüzemanyagok támasztotta keresletnek van egy kerestlet-diverzifikáló, és keresletet stabilizáló hatása.</p><p>Más a helyzet azokban a fejlődő országokban, ahol robbanásszerűen nő a népesség, és eleve élelmiszerhiány van. Az ilyen országokban a termények ipari felhasználása tovább erősíti a hiányt. Ugyanakkor a hatás sokkal közvetettebb, mint a mérsékelt égövi kukorica esetén, hiszen többnyire a problémát az jelenti, hogy élelmiszernek nem alkalmas növényeket termesztenek bioüzemanyag-gyártásra.</p><p>A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a bioüzemanyag-gyártók nem teljes mértékben használják el a terményt, például az etanolgyártásra használt kukorica nagy részéből állati takarmány készül melléktermékként.</p><p>A konfliktus feloldását két irányba keresik. Az egyik megoldási irány az Egyesült Államokban hosszabb, az EU-ban rövidebb ideje, hogy kifejezetten <a href="http://www.euractiv.hu/gazdasag/hirek/mezgazdasagi-hulladek-aranyat-er-002990" target="_blank">a mezőgazdasági hulladék begyűjtését és felhasználását szervezik meg és ösztönzik</a>, ha nem is bioüzemanyag-gyártásra, de legalább biomassza tüzelőanyagként. (A <a href="http://www.euractiv.hu/gazdasag/linkdossziek/biozemanyagok-a-szallitasban" target="_blank">bioüzemanyagot</a> közvetlen energiahordozóként használjuk, a szilárd biomasszából hőt vagy áramt nyerünk ki, és másodlagosan használjuk).</p><p>A másik kutatási irány az úgynevezett harmadik és negyedik generációs bioüzemanyagok kutatása. A bioüzemanyagok szent grálja olyan volna, ami nem vesz el termőterületet az élelmiszer-terményektől, lehetőleg a begyűjtése és a feldolgozása kevesebb energiát igényel, mint amit ki lehet belőle nyerni, és ezen kívül a természetes élőhelyeket sem bolygatja. Valószínűleg tökéletes nafta nem lesz, de egyelőre <a href="http://www.euractiv.hu/innovacio_es_kreativitas/hirek/biouzemanyag-algakbol--kihivasok-es-lehetosegek-001893" target="_blank">erős versenyezők az algák</a>, amit a senkiföldjének tekinthető tengeren lehet termelni, és talán még növekedés közben is nyelnek el egy csomó szén-dioxidot. Az algakutatásban Magyaroszág is <a href="http://www.umvp.eu/?q=hirek/bioalga-uzem-letesulhet-magyarorszagon" target="_blank">vannak vállalkozások</a>, van, aki hidrogént, van aki más anyagokat állítanak elő ezekből az egyszerű fotoszintetizáló élőlényekből. </p><p>Az a gyanum, hogy erről is ki fog derülni egy csomó olyan mellékhatás, mint mondjuk a szélkerekek madárzavaró hatása, de egyelőre a tenger egy csendes kompromisszumnak tűnik a termőföldhasználat helyett. Kár, hogy nekünk nincsen tengerünk.<br /></p>Antal Dánielhttp://www.blogger.com/profile/13982036207587080662noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7915729561732706179.post-3523516233066131342010-10-01T12:54:00.000+02:002010-10-03T12:55:24.192+02:00Mégsem ragadósak a bérek<p>Az ún. "keynesiánus" közgazdászok azért szerették az inflációt, mert a béreket ragadósnak tartották, és a versenyképesség hiányát a keresetek elinflálásával tartották lehetségesnek. A mostani világválság empirikusan igazolta, hogy tévedtek. A bérek lefelé is változtathatók, ha ez a munkahely megőrzésének a feltétele.</p><p>Miközben sokunknak azt tanították, hogy a nominális bérek nem képesek igazodni egy vállalat vagy egy nemzetgazdaság csökkenő teljesítőképességéhez, én ezt soha nem tartottam egy érthető dolognak. Miért ne értené megy egy dolgozó, ha hiteles vezetőtől hallja, hogy a rossz időkben kevesebbel is be kell érnie, ha meg akarja tartani a munkahelyét. A mostani válságban Írország, Görögország, Románia sorra bizonyította, hogy a béreket lehet lefelé változtatni. (Mellesleg a magyar közigazgatásban is történt nominális bércsökkenés a tizenharmadik havi jövedelem elvételével). Jómagam a MÁV évek óta megoldhatatlan veszteségtömegének egyetlen ellenszerének az elmúlt évek reálbéremelkedésének visszavételét tartottam, amit éveken át elképzelhetetlennek tartott minden politikus és vezető.</p><p>Egy friss felmérés azonban azt igazolja, hogy az emberek mégsem irracionálisak. A álworkmania.hu által <a href="http://www.workania.hu/cms/hirlevel/2010-szeptember/kevesebbert-is-dolgoznanak/42864?utm_campaign=127381&utm_content=marketinfo&utm_medium=mail&utm_source=newsletter_2010_09&utm_term=other">közölt felmérés </a>szerint a munkakeresők ma 7 százalékkal kisebb nominális bért (vagyis 11 százalékkal kisebb reálbért) kérnek, mint tavaly ilyenkor. A tényleges állások betöltésének pedig az eredetileg elképzelt összegnél harminc százalékkal kevesebbért is elfogadják az állást. Mindez a jövő évi bérstatisztikákban már alighanem érzékelhető lesz. </p><p>Magyarország persze még befelé megy a válság, hiszen hazánkban különös módon az elmúlt évben (részben az állami tulajdonú vállalatok és a közigazgatásnak köszönhetően) nem csökkentek, hanem nőttek a bérek, amelyeken nem meglepő módon egyre kevesebb szerencsét munkavállaló osztozott egyre több munkanélküli kárára. A piaci szektorban azonban már megindult az alkalmazkodás.</p><p>Bár a bérek csökkenése rövid távon rossz hír a munkavállalóknak, nem annyira, mint elsőre hangzik. A hazai gazdaásg tényleges teljesítményéhez a forint leértékelődésével és inflációval tudna még igazodni a gazdaság. Az infláció roppant igazságtalan, mert a kisnyugdíjastól a vállalatvezetőig vesz el, teljesítménytől független, ráadásul a kisebb megtakarítással rendelkezőket jobban súlytja. Mint az elmúlt hónapokban megtanultuk, a forint leértékelődése is igen komoly krízist okozhat sok devizában eladósodott háztartásban.</p><p>A "keynesiánus" jelzőt azért teszem idézőjelbe, mert valójában Keynes nagyszerűbb közgazdász volt, mint akik hivatkozni szoktak rá. A magukat ideheza "keynesiánusnak" tartó közgazdászok viszont ideje, hogy önvizsgálatot tartsanak, mert a tények cáfolják egyik alaptézisüket. </p>Antal Dánielhttp://www.blogger.com/profile/13982036207587080662noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-7915729561732706179.post-68295708551743977762010-09-25T15:11:00.002+02:002010-09-25T15:12:30.427+02:00A svéd rock versenyképessége és a világ nagy zeneexportőrei<p>Sokan tekintenek a világ popzenei iparára mint az amerikanizáció eszközére, pedig az USA a nemzetközi zenei exportban (is) elveszítette a versenyképességét, és piacához képest inkább alulreprezentált a zeneiparban. Nagy-Brintannia és Svédország fej-fej mellett vezeti a rangsort, Ausztrália időnként egy jelentősebb produkcióval beelőz.<br /></p>Joshua Keating tette <a href="http://www.foreignpolicy.com/articles/2010/08/16/soft_rock_power">szélesebb körben ismertté</a> két kiváló közgazdász, Fernando Ferreira és Joel Waldfogel <a href="http://real.wharton.upenn.edu/%7Efferreir/documents/w15964.pdf">tanulmányát</a>, akik 1960-tól elemezték 22 nagy zenei piac slágereit. Önmagában az ugyanis nem sokat jelent, hogy viszonylag sok amerikai sláger van a japán vagy az argentin slágerlistán, hiszen Amerika nagy ország, nagy lemeziparral, vagyis sok zenét termel. Az igazán érdekes az, hogy mely országok képesek saját súlyuknál jelentősebb zenei exportra szert tenni, illetve mely országoknak van olyan erős belföldi zenei életük, hogy viszonylag kevés slágert importál.<br /><p><img src="http://antaldaniel.blog.hu/media/image/images/Music%20Export%20Shares%201960-2007.jpg" style="width: 441px; height: 282px;" alt="" /></p>Nagy-Britannia 1963-64-bena Beatlesnek köszönhetően meghódította a világpiacot, és lényegében a hetvenes évek végéig a világ rockellátója maradt: jött a Rolling Stones, a Kinks, a Pink Floyd, és persze számos tiszavirágéletű produkció. Természetesen az Egyesült Államokban mindig készült sok és jó zene, de az ország súlyához képest elég kevés.<br /><p>Ausztrália folyamatosan jött fel a hetvenes években, de mivel egy viszonylag kis gazdaságról van szó, itt egy-egy kiemelkedő produkció húzta fel az ország teljesítményét. Az AC/DC még a vasfüggöny mögött is meghatározó produkció volt. Az <a href="http://en.wikipedia.org/wiki/Australian_rock">ausztrál metál</a> azonban nem sokáig maradt versenyben a nyolcvanas évek brit popjával és új hullámával.</p>Svédországot sokan kötik össze az ABBA sikerével, pedig az ország folyamatosan produkálja az angol nyelvű popzenét. Bár a csúcsot kétségkívül a nyolcvanas évek jelentették, a kilencvenes években is versenyképesebb volt a brit és a feljövő kanadai exportnál. Svédországban talán a Cardigans jelentett meghatározó produkicót a kilencvenes években. Szerintem a svéc zenei élet a legszínesebb a szcéna méretéhez képest, és a kimagasló teljesítmény nem egy-egy zenekarhoz, hanem komplett szubkultúrák kiszolgálásához kapcsolódik: a svéd pop, indie, metál, punk mind-mind fontos színfolt a zenefogyasztók életében.<br /><p>Kanada az elmúlt években szintén jól szerepelt, részben angol nyelvű iparágának. Bár számomra Bryan Adams, Leondard Cohen vagy K.D. Lang nemzetközi sikere nehezebben érthető, mint az ABBA vagy a Cardigans áttörése, ez részben ízlés, részben az amerikai-európai piac távolságának a dolga.</p>Mi következik ebből? Első ránézésre annyi, hogy nem amerika, hanem az angol nyelv tartolt az elmúlt években. Az angol a zene, a szórakozás nyelve, de nem feltétlenül Angliából vagy Amerikából érkezik. Svédország, akárcsak a nehéziparban, igen jól megtalálja a helyét a zeneiparban is, alapos nyelvi és zenei képzésével, és azzal, hogy a zene része a svéd mindennapoknak az iskolától a családi életig.<br /><p>Sokkal több minden következik magából a kiváló tanulmányból, amely az új gazdaságföldrajz hagyományos eszköztárával elemzi a zene globális diffúzióját, és ilyen módon a vonatkozó szociológiai, antropológiai kutatások kiváló kiegészítője lehet. Számomra egyelőre kevésbé érdekes, hogy egyes országok, például Japán, miért tartanak fenn olyan erős hazai popéletet, de azok, akik rendszeresen a magyar pop állami támogatásáért kiáltanak, azonnal olvassák el a kutatási beszámolót. Az erős hazai zenei piac kialakításának vannak általánosítható nemzetközi tapasztalatai.<br /></p>Antal Dánielhttp://www.blogger.com/profile/13982036207587080662noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-7915729561732706179.post-77440881334772374712010-09-11T13:16:00.005+02:002010-09-11T13:37:15.296+02:00Punk as Fu**: mi lesz 2010 őszén?Kevés dolog hiányzik az elmúlt két évtized indie élménytárából, de az American Analog Setet nagyon megnéztem volna a saját szememmel. Minden ötletre nyitott vagyok, ami pótolhatja ezt a mulasztást... Mivel lehetne folytatni ezt a felejthetetlen sort az idei klubidényben -<br />ábécé sorrendben a 27 (Gödöllői Trafó), Amber Smith (valahol Budán/Nagymaros), A Subtle Plague (Tilos az Á), Cornelius (Tongeren), dEUS (Tourhot/Flex), Explosions in the Sky (A38), Fountains of Wayne (<a href="http://antaldaniel.blogspot.com/2008/09/fountains-of-wayne-knitting-factory.html">Knitting Factory</a>), Hitch (Dour), Jon Spencer (Joe's Pub, Pukkelpop), Kispál és Borz (Tilos az Á), Rocket from the Crypt (Pukkelpop), Nada Surf (Wiener Arena), Óriás (Wigwam2), Tom Barman (Jazz Café).<br /><br /><object height="355" width="440"><param name="movie" value="http://www.youtube.com/v/xbNMs_sXFf8?fs=1&hl=en_US"><param name="allowFullScreen" value="true"><param name="allowscriptaccess" value="always"><embed src="http://www.youtube.com/v/xbNMs_sXFf8?fs=1&hl=en_US" type="application/x-shockwave-flash" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" height="355" width="440"></embed></object><br /><br />Nosztalgia: <a href="http://antaldaniel.blogspot.com/search/label/indie">indie</a>, és az <a href="http://antaldaniel.blogspot.com/2009_12_01_archive.html">év legjobb izéi sorozat</a>.Antal Dánielhttp://www.blogger.com/profile/13982036207587080662noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7915729561732706179.post-47797654806585315002010-09-11T13:14:00.001+02:002010-09-11T13:15:52.406+02:00EU és magyar évadnyitó: alkotmányos reformok<p>Európában megkezdődött a politikai szezon az első State of the Union beszéddel, idehaza pedig a kormányfő száznapos beszédeivel. Az Unióban a tét az európai piaci reformok és liberalizáció továbbvitele, a gazdasági unió kiszélesítése. Idehaza a gazdaságpolitikában máshonnan fúj a szél, és a politikai alkotmány a tét. A gazdaság és a politikai élet kereteit érintő, ezért nehezen konkretizálható, de éppen ezért akár nagyon nagy széles körű változások indulnak jövőre.</p> <p>A héten írtam egy keveset <a href="http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=SPEECH/10/411&format=HTML&aged=0&language=HU&guiLanguage=en" target="_blank">Barroso</a> és <a href="http://fidesz.hu/index.php?Cikk=152748" target="_blank">Orbán</a> évadnyitó beszédeiről <a href="http://www.komment.hu/tartalom/20100908-velemeny-orban-viktor-es-jose-manuel-barroso-programbeszederok.htm" target="_blank">a komment.hu</a> oldalán, de ugyanúgy kötelességből, ahogy a beszédek elhangzottak. Mindkét beszéd olyan súlyos dolgokkal foglalkozik, amelyekre oda <em>kell</em> figyelni, de egyik beszéd sem olyan, ami alapján könnyű elképzelni a jövőt, vagy amire könnyű visszaemlékezni - úgy látszik, hogy a nagy elhatározásokon már túl vagyunk, a nagy változásoknak azonban legfeljebb a körvonalai látszanak. Nem hiszem, hogy bármelyik beszéd fordulatai szállóigévé válnának, pedig igencsak meg fog változni a világunk, ha Barroso vagy Orbán valóra váltja a szavait.</p> <blockquote><p>A monetáris uniót gazdasági unióval fogjuk kiegészíteni. [...] A belső piac Európa leghatékonyabb eszköze, mégsem használjuk ki eléggé. Sürgősen ki kell szélesítenünk hatókörét. Európa 20 millió kkv-jának csupán 8%-a folytat határokon átnyúló kereskedelmet, még ennél is kevesebben ruháznak be külföldön. Az internet kínálta lehetőségek ellenére a fogyasztók több mint harmada bizalmatlan a határokon átnyúló vásárlással szemben. Felkérésemre Mario Monti szakértői jelentést állított össze, amelyben 150 hiányzó összeköttetést és szűk keresztmetszetet tárt fel a belső piacon. Jövő hónapban bemutatjuk, hogy az egységes piacról szóló átfogó és ambiciózus jogszabály keretében miként mélyíthetjük el az egységes piacot. (José Manuel Durão Barroso)</p></blockquote> <p>Az EU célja igen ambíciózus: a Delors-bizottság által elkezdett, és a kilencvenes évek elejére valóra váltott gazasági és monetáris unió gazdasági lábának teljes megújítása Spaak, Thatcher és Delors szellemének megidézésével. Mostanában sokat foglalkoztam ennek az időszaknak a közlekeédsi reformjai újragondolásával, és megdöbbentő, hogy Nyugat-Európa milyen mélyreható változásokon ment át, illetve indult el akkor, amikor mi a saját rendszerváltásunkkal voltunk elfoglalva. Alig tizenöt év alatt eltünt a márka, a gulden, a schilling, megjelentek a valóban európai bankok, enerigacégek, tömegközlekedési szolgáltatók. Vajon hova lehet ezt továbbvinnni? Közös pénzünk, elvileg közös piacunk van, rengeteg nemzeti protekcionista különalkuval, minden nemzeti sarokban valami speciális érdekkel. <a href="http://www.euractiv.hu/vallalkozasok/hirek/a-munkahelyteremtes-es-a-novekedes-alla-belso-piaci-reform-kozpontjaban-002955" target="_blank">Akárhogy is csomagoljá</a>k, szerintem a közös piacnak ezek az árnyékos sarkai állnak a "nagy reform" célkeresztjében - márpedig ezeket igencsak jól védték a nemzeti kormányok és nemztei bajnokaik.</p> <p>Az európai uniós reformok szerintem nem fognak akkora változásokat hozni az életünkben, mint a nyolcvanas években meghozott döntések. Nincsenek is olyan kézzelfogható céljai, mint például az euró volt. Ezzel együtt visszatekintve arra a korra az is látható, hogy a nyolcvanas évek (nyugat-)európai polgára számára a változás a mindennapi életre nagyrészt beláthatatlan volt, mi, a vasfüggönynek ezen az oldalán meg nem is tudtuk elképzelni azokat. Vagyis a Barroso-által beharangozott változások</p> <blockquote> <p>A rendszerváltoztatást követően - ha ez a szó egyáltalán még jelent valamit - az elmúlt húsz év vitái után, 2011-ben végre sor kerülhet a Magyar Köztársaság új alkotmányának megalkotására és elfogadására. Ez azt jelenti, tisztelt Hölgyeim és Uraim, hogy az új alkotmány megalkotására 2011-ben, szándékaink szerint 2011-ben kerülhet sor. (Orbán Viktor)</p> </blockquote> <p>A rendszerváltás utáni Magyarország új alkotmányának a megalkotása talán még fontosabb számunkra, még akkor is, ha az alkotmányozás irányának világos ismerete nélkül annál is sokkal nehezebb megérteni, miként fogja megváltoztatni az életünket, mint az uniós reformok. Magyarország jelenlegi alkotmánya akkor történt, amikor az EU nagy liberalizációs hulláma zajlott, azokban az években, amikor a liberális demokrácia győzelme átütőnek tűnt. Szerintem ezt a szabadságot nem sikerült kitöltenünk értékes tartalommal, ezért szinte biztosnak gondolom, hogy az új alkotmányunk új határait a legtöbben nem fogják közvetlenül érzékelni. Az új alkotmányról keveset, az alkotmányozás procedurájáról egyre többet tudunk: <a target="_blank" href="http://www.jogiforum.hu/hirek/23161#axzz0zDMjPALt">nem választott alkotmányozó gyűlés</a> fogja végezni (ahogy 1989-ben sem), viszonylag <a target="_blank" href="http://mandiner.hu/cikk/20100604_kikkel_alkotmanyozna_orban_itt_a_nevsor">szűk kör</a> fogja az új alkotmányt elkészíteni (talán 1989-nél is szűkebb, de annál talán színesebb és <a target="_blank" href="http://www.hirszerzo.hu/cikkprint.165692">szélesebb körrel konzultálva</a>) és igen gyorsan (hasonlóan 1989-hez).</p><p>Természetes, hogy minden generáció egyszer visszatér azokhoz a nagy politikai, gazdasági kérdésekhez, amivel az előző is foglalkozott már egyszer. Az idei évben az Uniót és az országot is megrázó nagy gazdasági és politikai válság után a nyolcvanas években kialakított keretek megváltoztatása a cél. Az új kereteken belül a gazdasági és társadalmi intézmények pedig igen nagyot képesek változni - de arra talán egy emberi elme sem képes, hogy ezeket a változásokat megjósolja.</p>Antal Dánielhttp://www.blogger.com/profile/13982036207587080662noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7915729561732706179.post-25898744750897286362010-09-04T11:27:00.001+02:002010-09-04T11:27:43.499+02:00Húsz év után újra a közös piacról - EU reformok<p>Az európai Egységes Piac létrehozásáról az euroszklerózis gyógyítására született döntés '86-ban. Jacques Delors határozott kézzel vezette az Unió elődjét, Margaret Thatcher retiküljével verte az asztalt, létrejött az egységes piac, az EMU és az euró. Az EU a huszonötödik évfordulóra állítólag hasonlóan nagyszabású reformokkal készül. Meg fogjuk-e egyáltalán érezni?<br /></p><p>A <span _fcktemp="1"></span>Delors-bizottság által elfogadtatott reformok a korosztályom számára szinte felfoghatatlan mértékben változtatták meg Európát: megszűntek a távközlési monopóliumok, a verseny szelei jelentek meg a közlekedésben, a szállításban, az energiaszolgáltatásban. Létrejött az euró. Az európai gazdaság integrációja történelmi léptékkel is igen magas szintet ért el. Az európai életszínvonal a világ élvonalába került, a felszabadult közép-európai országokban pedig kérdés sem merült fel, hogy ehhez a rendszerhez akarnak-e tartozni.<br /></p><p>Ma Európa ismét mély válságban van - a világ összes nagy régiója gyorsabban nő, és kedvezőbb demográfiai folyamatok jellemzik a volt Szovjetúnió kivételével. Az EU gazdasági vezetése Mario Monti egykori versenybiztos jelentése (<a _fcksavedurl="http://ec.europa.eu/bepa/pdf/monti_report_final_10_05_2010_en.pdf" href="http://ec.europa.eu/bepa/pdf/monti_report_final_10_05_2010_en.pdf">pdf)</a> alapján elhatározta az Egységes Piac teljes újraszabályozását.<br /></p><p>A nyolcvanas években euroszklerózisnak nevezték azt a gazdasági kórt, hogy az európai piacgazdaságok növekedése megállt, inflációja és munkanélkülisége pedig magas szinten stabilizálódott. A kilencvenes években a növekedést szerény mértékben, de sikerült helyreállítani, az inflációt pedig lényegében leküzdeni - a munkanélküliség azonban néhány ország kivételével inkább a szőnyeg alá került.<br /></p><p>A tizes években az európai gazdaság hasonlóan mély, de másfajta betegség tüneteit mutatja: az európai vállalatok egyre kevésbé veszik fel a versenyt az ázsiai, sőt, gyakran a latin-amerikai cégekkel, a munkaképes korú lakosság fogy, és alig jönnek létre igazán életképes, növekedő vállalatok.<br /></p>A Monti-jelentés két személy, Spaak és Thatcher idézetét választotta mottónak, de korántsem tűnik olyan bátornak, mint a nyolcvanas évek politikusainak a tettei. A Barroso-bizottság kilenc tagjának az előterjesztése (<a _fcksavedurl="http://www.euractiv.hu/vallalkozasok/hirek/a-munkahelyteremtes-es-a-novekedes-alla-belso-piaci-reform-kozpontjaban-002955" href="http://www.euractiv.hu/vallalkozasok/hirek/a-munkahelyteremtes-es-a-novekedes-alla-belso-piaci-reform-kozpontjaban-002955">rövid összefoglaló itt</a>) ugyan harminc jelentős szakpolitikát módosítana a közbeszerzéstől az adópolitikáig, a KKV-támogatástól a munkaügyi kapcsolatokig, de egyelőre korántsem látszik benne olyan emblematikus intézkedés, mint az 1986-os (1992-ben valóra váltott) javaslatban. Október 6-án meglátjuk, hogy a 2010-es tervezet felér-e jelentőségében a huszonnégy évvel ezelőttihez.Antal Dánielhttp://www.blogger.com/profile/13982036207587080662noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7915729561732706179.post-7389108668114547412010-08-29T19:57:00.004+02:002010-08-29T20:05:02.373+02:00Euractiv - szolgálati közleményHosszú tárgyalások után résztulajdonosa leszek az <a href="http://euractiv.hu/">euractiv.hu</a> portált is kiadó vállalkozásnak, a régi angol nyelvű blogomat is kiadó <a href="http://euractiv.com/">euractiv.com</a> magyar franchise partnerének. Az euractiv hamarosan alaposan bővülő magyar nyelvű EU hírei, elemzései és ügyösszefoglaló linkdossziéi innen a blogról, jobb oldalról is elérhetők rss feeden keresztül, hetente körülbelül egyszer pedig európai személyes európai összefoglalóval jelentkezem.Antal Dánielhttp://www.blogger.com/profile/13982036207587080662noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7915729561732706179.post-64138306952038668822010-06-02T23:26:00.004+02:002010-06-02T23:32:20.198+02:00Trianon-emléknapra: nemzetstratégia, felőrlés és a nemzetek közötti együttműködés rendszere<a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://www.komment.hu/i/1006/20100601trianonna1.jpg"><img style="float: left; margin: 0pt 10px 10px 0pt; cursor: pointer; width: 245px; height: 189px;" src="http://www.komment.hu/i/1006/20100601trianonna1.jpg" alt="" border="0" /></a><br />A trianoni békeszerződés 90. évfordulójára és az első hivatalos emléknapra jelent meg <a href="http://www.komment.hu/tartalom/20100601-velemeny-trianon-tanulsagait-figyelembe-kell-vennunk.html">a komment.hu cikkem</a> a témában. Nagyon sokan szólnak hozzá, aminek örülök, mert jó ezen a napon elmélkedni azon, hogy hova jutottunk és mit tanulhatunk belőle. Az első világháború témája nagyon érdekel mióta olvasok róla - úgy gondolom, hogy azért tudunk róla olyan keveset, azért nem tanítjuk az iskolában, mert itt nagyon nem áll össze az önmagunkról szőtt mesénk. 1914-1918. között elszakadt a film, de nem nagyon tudjuk, hogy hol.Antal Dánielhttp://www.blogger.com/profile/13982036207587080662noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7915729561732706179.post-26355963716830478842010-06-01T21:55:00.004+02:002010-06-01T22:01:09.708+02:00Slovakia, Cerová vrchovina Highlands<div style="float: right; margin-left: 10px; margin-bottom: 10px;"><a href="http://www.flickr.com/photos/peterfenda/2086303738/" title="photo sharing"><img src="http://farm3.static.flickr.com/2035/2086303738_39fbc4d197_m.jpg" alt="" style="border: 2px solid rgb(255, 255, 255);" /></a><br /><span style="margin-top: 0px;font-size:0.9em;" ><a href="http://www.flickr.com/photos/peterfenda/2086303738/">Slovakia, Cerová vrchovina Highlands</a><br />Originally uploaded by <a href="http://www.flickr.com/people/peterfenda/">Peter Fenďa</a></span></div>Szlovákiában pár évvel a schengeni csatlakozás után <a href="http://index.hu/kulfold/2010/06/01/slotaek_megmutatjak_nekunk_hol_a_hatar/">emlékművek fognak emlékeztetni bennünket arra</a>, hogy hol is van az államhatár. Elsősre ezt a képet találtam egy ideális emlékművi helyszínről: már tényleg nem is látható, hogy itt a határ.Antal Dánielhttp://www.blogger.com/profile/13982036207587080662noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7915729561732706179.post-36570689978088241172010-05-28T13:23:00.000+02:002010-06-02T13:24:42.418+02:00Renexpo - konferencia a hidrogéngazdaságról<p>A megújuló energia szakváráson a mai napon zajlik a <a href="http://www.hidrogenplatform.hu/">Hidrogén- és Tüzelőanyagcella Nemzeti Platform</a> konferenciája. Néhány ígéretes magyar kutatási irány és fejlesztés mutatkozott be, és újabb ötleteket gyűjtünk a Hidrogén- és Tüzelőanyag Cella nemzeti <a href="http://www.hidrogenplatform.hu/nyilvanos_dokumentumok/">Stratégiai Kutatási Tervéhez</a>. A cél, hogy olyan kutatásokat gyűjtsünk össze, amelyekbe állami támogatás vagy kockázati tőke annak reményében csatornázható be, hogy a 3-4 év múlva várható tömeges piacralépéskor magyar gyártók, vagy legalább magyar beszállítók legyenek - például a villanyautók gyártásában. A fenti linken elolvasható és még egy hétig kommentálható, bővíthető az anyag.</p><a href="http://visegradinvestments.blog.hu/2010/05/28/hidrogengazdasag_piacra_lepes_szabalyozas_befektetes">A saját diáim itt nézhetők meg</a> (de nincsen rajtuk szöveg, írni majd később fogok). Akit érdekel a megújuló energia, nagyon ajánlom, hogy jöjjön el ma vagy holnap a Hungexpora, a szakmai programok is érdekesek, de bámulatos dolgokat lehet megnézni, kézbevenni, kipróbálni.Antal Dánielhttp://www.blogger.com/profile/13982036207587080662noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7915729561732706179.post-12114982014553624362010-05-25T13:25:00.001+02:002010-06-02T13:27:01.985+02:00Komment: a magyar gazdaság egyedül maradt?<p>A portfolio.hu kiváló, ábrával illusztrált cikke szerint Magyarország a maga útját jára a a gazdasági világválsággal együtt járó költségvetési válságkezelésben (<a target="_blank" href="http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=133527&is=1">Magyarország egyedül maradt az Unióban</a>). A pontos részletek nélkül egy hosszabb és alaposabb elemzés alapján ezt a képet árnyalni lehet.</p>A portfolio.hu ábrája azt mutatja meg, hogy miként igazították ki a költségvetésüket az EU tagjai 2007-2009. között. Az ábra majdnem helyesen mutatja be, hogy Magyarország különleges politikát folytatot, bár azt nem veszi figyelembe, hogy az egyes országok eltérő pillanatban kerültek be és ki a válságból.<br /><p><img src="http://antaldaniel.blog.hu/media/image/images/0525ktgvj.png" alt="" style="width: 419px; height: 333px;" /></p>Ezzel szemben az EU összes hivatalos gazdaságpolitikai célszámát és indikátorát vizsgálva (ide értve a négy maastricthi célszámot és a tizenhárom fő lisszaboni indikátort) tíz év adatait elemezve igyekeztük Magyarországot elhelyezni különféle csoportosulásokban egy, a Visegrad Review számára készült elemzésben. Bennünket az érdekelt, hogy Magyarország természetesen tagja-e a visegrádi csoportnak, illetve a visegrádi csoport gazdasági és gazdaságpolitikai koherenciája nő vagy csökken?<a href="http://visegrad-investments.blogspot.com/2010/02/visegrad-economic-area.html" target="_blank">A jóval részletesebb elemzésünk</a> részben megerősítette a portfolio.hu elemzését abban a tekintetben, hogy az alapvető fiskális és monetáris politika szempontjából Magyarország eltávolodott a visegrádi országoktól (amelyek egyébként sem alkottak ilyen szempontból egységet) és 2008-ra Görögországgal alkottunk egy csoport. Magyarország hamarabb került az IMF-EU mentőövbe, és kisebb deficittel, ezért valószínűleg ma már egyedül sodródunk a görögök nélkül. Egy gazdaság és a gazdaságpolitika nem csak a kormányzat politikájából és költéséből áll. A tágabb és hosszú távú lisszaboni indikátorokat is figyelembe véve Magyarország egy relatíve stabil visegrádi országcsoporthoz tartozik, illetve attól dél felé sodródik, és nagyon hasonlít Horvátországhoz, Szlovákiához, Lengyelországhoz és Litvániához. Vagyis még teljesen nem úsztunk el, de az biztos, hogy az eddigi kormányzati lépések nem a saját régiónk felé vittek bennünket.<br /><p>Úgy gondolom, hogy a hasonló politikai és társadalmi folyamatok miatt meglehetősen hasonlóan viselkedtünk, <a href="http://antaldaniel.blog.hu/tags/g%C3%B6r%C3%B6gorsz%C3%A1g">mint a görögök</a>, de szerencsére az adósságállományunk még nem tart ott, mint az övék. A gazdaságunk szerkezete és a gazdaságpolitikánk viszont egyelőre még a Közép-Kelet-Európához és a Nyugat-Balkánhoz, nem a Dél-Balkánhoz áll közelebb.<br /></p>Eredetileg az <a href="http://antaldaniel.blog.hu/2010/05/25/komment_a_magyar_gazdasag_egyedul_maradt">antaldaniel.blog.hu</a> oldalon posztolva.Antal Dánielhttp://www.blogger.com/profile/13982036207587080662noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7915729561732706179.post-71083303344255896772010-05-23T10:51:00.001+02:002010-05-23T10:53:29.907+02:00Liverpool - fotók (később bővül)<embed type="application/x-shockwave-flash" src="http://picasaweb.google.hu/s/c/bin/slideshow.swf" width="400" height="267" flashvars="host=picasaweb.google.hu&hl=en_US&feat=flashalbum&RGB=0x000000&feed=http%3A%2F%2Fpicasaweb.google.hu%2Fdata%2Ffeed%2Fapi%2Fuser%2Fantaldaniel%2Falbumid%2F5474384727813169361%3Falt%3Drss%26kind%3Dphoto%26hl%3Den_US" pluginspage="http://www.macromedia.com/go/getflashplayer"></embed><br /><br />További fotók: <a href="http://www.flickr.com/photos/antaldaniel">http://www.flickr.com/photos/antaldaniel</a>Antal Dánielhttp://www.blogger.com/profile/13982036207587080662noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7915729561732706179.post-83413442483889879442010-05-23T10:39:00.000+02:002010-05-23T10:40:22.629+02:00Ezúton is munkatársat keresek...Cégunk olyan fiatal üzleti elemzőt keres, akit érdekelnek ennek a blognak a témái, különös tekintetel <a href="http://antaldaniel.blog.hu/tags/k%C3%B6zm%C5%B1tan%C3%A1cs">a közműtanácsi gondolatra</a>, az <a target="_blank" href="http://antaldaniel.blog.hu/tags/energia">energia</a>, <a href="http://antaldaniel.blog.hu/tags/vas%C3%BAt">vasút</a>, <a href="http://antaldaniel.blog.hu/tags/versenypolitika">versenypolitikai</a> szabályozásra és a <a href="http://antaldaniel.blog.hu/tags/versenyk%C3%A9pess%C3%A9g">versenyképesség</a> ügyére, és emellett még egy olyan egyetemi hallgatónak és doktorandusznak is tudnánk kutatási asszisztensi félállást adni, aki kifejezetten él-hal a pénzügyi számításokért, és különösen a reálopciókért. A budapesti karrierben gondolkodó határon túli magyarok kifejezetten előnyös helyzetben vannak, mivel a visegrádi nyelvek ismerete cégünknél előnyt jelent, minden tudnivaló pedig itt található meg: <a href="http://www.visegradinvestments.com/karrier">http://www.visegradinvestments.com/karrier</a>.Antal Dánielhttp://www.blogger.com/profile/13982036207587080662noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7915729561732706179.post-36288605292770462482010-05-23T10:34:00.000+02:002010-05-23T10:36:12.019+02:00A Közműtanács és a fogyasztóvédelem<p>A Lánchíd Rádió FM 100.3 ma délutáni <a href="http://lanchidradio.hu/musorajanlok/szaldo_%E2%80%93_kedd_22052255_ismetles_20100504">Szaldó című adásában</a> (ismétlés ma este 22.05) a felállítani javasolt Közműtanács és a fogyasztóvédelem kapcsolatáról vitatkoztunk Dietz Gusztávnéval (elnök – OFE), Perger Andrással (szakértő – Energia Klub) és Dr. Papp Máriával (főtitkár – Magyar Vízközmű Szövetség) Kovács Anita műsorában, a Szaldóban. Vajon a monopolárakat szabályozó hatóságnak kell-e fogyasztóvédelmi kérdésekkel foglalkoznia?</p><br /><p>Ha valaki meghallgatja az adást, kiderülnek a fő vitapontok. Biztos, hogy valamilyen módon meg kell oldani a fogyasztóvédelem és az árszabályozás jobb kapcsolatát, még akkor is, ha nem értek egyet az <a href="http://www.ofe.hu/inet/ofe/hu/index.html">Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület</a> azon javaslatával, hogy <a href="http://kozmutanacs.hu/">a Közműtanácsnak</a> fogyasztóvédelmi hatásköre legyen. Az <a target="_blank" href="http://energiaklub.hu/hu/">Energia Klub</a> magával a Közműtanács felállításával sem ért egyet, miközben <a href="http://www.maviz.org/">a Magyar Vízközmű Szövetség</a> támogatja a gondolatot.</p><br /><p><a href="http://kozmutanacs.hu/" target="_blank"><img alt="Javaslat a Magyar Közműtanács felállítására" src="http://antaldaniel.blog.hu/media/image/images/kozmutanacs_400url.jpg" /></a></p><br /><p>Véleményem szerint egy árhatóság kizárólagos feladata annak meghatározása, hogy egy monopólium csak a szükséges és indokolt működési- és beruházási költségeket építi be az áraiba. Ehhez elemző közgazdászokra, könyvvizsgálókra, statisztikusokra, és az alvállalkozói szerződésláncot értékelni képes jogászokra van szükség. Meg kell vizsgálni, hogy ténylegesen mi épült be az árak alapjául szolgáló költségbázisba, az nemzetközi és belföldi összehasonlításban is takarékos-e, a beruházási tervek hosszú távon fenntartható technológiai és infrastrukturális megoldásokat tartalmaznak-e. Így alakulhat ki a monopóliumok ára. Véleményem szerint teljesen más szakismereteket és hivatali rendet igényel annak eldöntése, hogy ténylegesen helyesen mérték-e meg a villany- vagy vízfogyasztást, tisztességes szerződéseket kötöttek-e a fogyasztókkal, és azok alapján megfelelő számlát állítottak-e ki. Ez sokkal inkább jogi és műszaki ismereteket igénylő feladat. Európa-szerte a fogyasztóvédelemnek és az árszabályozásnak elkülönülő apparátusa van, hiszen a problémákat jobb értelmezhető egységekbe bontva megoldani, mint mindet besöpörni egy varázslat alá. A Közműtanács és a mögötte létrejövő hatóság biztosan nem tud minden problémát megoldani, és a fogyasztóvédelemnek igen tekintélyes létszámű hatóságai vannak már most is.</p><br /><p>Nagyon érdekesnek tartom a vitát, hiszen akárhogy is lesz, ha megalakul a Közműtanács és a közműhatóság, akkor folyamatos és érdemi munkakapcsolatot kell ápolnia a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal, és ennek számos szervezeti és szakmai megoldása lehetséges.</p><br /><p>Minden kommentnek nagyon örülök!</p><br /><blockquote>Gazdasági és társadalmi témák eredeti megjelenése és vitája: <a href="http://antaldaniel.blog.hu/" target="_blank">antaldaniel.blog.hu</a> </blockquote>Antal Dánielhttp://www.blogger.com/profile/13982036207587080662noreply@blogger.com9tag:blogger.com,1999:blog-7915729561732706179.post-54640261864272422522010-05-18T10:42:00.001+02:002010-05-23T10:44:08.796+02:00Külföldi befektetések Európában a válság előttBefektetői szemmel különösen tanulságos megnézni azt, hogy melyik európai ország mennyi külföldi befektetést képes értelmesen fogadni, de általános gazdasági helyzetképnek sem rossz, mivel a külföldi befektetők sokkal kevésbé politikai célok szerint hozzák-viszik a pénzüket, mint mondjuk a nemzetközi szervezetek, ideértve az EU-t is. A legutolsó nemzetközileg jól összehasonlítható adat a 2008-ban kezdődő válság éve. Magyarország az ezt megelőző évtizedben igen jól szerepelt. A nagy kérdés, hogy a tizes években sikerül-e tartanunk ezt a pozíciónkat, esetleg még tovább erősíteni rajta?<p></p><br /><p><iframe src="http://www.google.com/publicdata/explore/embed?ds=d5bncppjof8f9_&ctype=m&strail=false&nselm=s&met_s=bx_klt_dinv_cd_wd&idim=country:LUX&ifdim=country&hl=en&dl=en&mapType=t&iconSize=0.5&uniSize=0.035000000000000024" marginheight="0" marginwidth="0" width="420" frameborder="0" height="351" scrolling="no"></iframe></p><br /><p>Az adatok, ha csak egy pillanatot szentelünk nekik, részben félrevezetőek, hiszen a pénzügyi szektorba történő befektetések (pélául Luxemburgban) olyan tőkét kötnek le, ami végső soron máshova vándorol, és máshol teremt munkahelyet és adóbázist. A magyarországra érkező külföldi tőke viszont elsősorban a termelő- és szolgáltató szektort érinti, vagyis azonnal munkahelyet hoz létre. Egy lépést hátralépve azt is leszögezhetjük, hogy pénzügyi szektor ide-oda, a külföldi tőkebefektetések és a GDP növekedése között nagyon egyértelmű pozitív kapcsolat van, és Luxemburg nem véletlenül az EU leggazdagabb tagja.</p><br /><p><img src="http://antaldaniel.blog.hu/media/image/images/Google%20Public%20Data%20FDI%202008%20Europe.png" style="width: 420px; height: 261px;" alt="Európa kinagyítva" /></p><blockquote>Gazdasági és társadalmi témák eredeti megjelenése és vitája: <a href="http://antaldaniel.blog.hu/" target="_blank">antaldaniel.blog.hu</a></blockquote><a href="http://antaldaniel.blog.hu/" target="_blank"></a><blockquote> </blockquote>Antal Dánielhttp://www.blogger.com/profile/13982036207587080662noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7915729561732706179.post-69044775632467123262010-05-10T10:40:00.001+02:002010-05-23T10:56:08.490+02:00Felkészülés az EU-elnökségre: az energiabiztonság áraAz International Centre for Democratic Transition <a href="http://www.icdt.hu/def_np.php?i=450&q=1">Energy Security 2011 – Challenges of the Hungarian EU Presidency</a> című konferenciájának felkért előadója voltam május 7-én. Mivel a nemzetközi tapasztalataim a vasúti ügyekre korlátozódnak, elsősorban közgazdászéknt (és pályaelhagyó aktuáriusként) beszéltem az energiabiztonságról.<br /><p>A nyitóbeszédek és az első panel számomra rengeteg újdonságot hordozott (12 oldalt jegyezteltem). Noha nem beszélhetek a lengyelek nevében, nekem úgy tűnik, hogy Magyarországnak igencsak fel kell kötnie a gatyáját, ha bármit is el akar érni jövőre az energia-területen: a felmerülő témák egy része olyan, ahol a magyar állam képviselője gyakran még szakértői, nemhogy miniszteri szinten nem képviseltették magukat. Számomra érdekes volt, hogy micsoda egyetértés volt a külpolitikai szakértők között abban, hogy az energiabiztonság és a biztonságpolitika kérdését el kell egymástól választani.<br /></p>Az én előadásom egy autó biztosításának analógiájával a kockázatmenedzsment és a kockázatok árazásának, illetve fedezésének eszközeiről szólt, bemutatva, hogy a kockázatkezelés eszközei a nemzeti energiaellátás szempontjából is értelmezhetők.<br /><div class="prezi-player"><style media="screen" type="text/css">.prezi-player { width: 420px; } .prezi-player-links { text-align: center; }</style><object classid="clsid:D27CDB6E-AE6D-11cf-96B8-444553540000" name="prezi_um3v0gmshr5r" id="prezi_um3v0gmshr5r" width="410" height="410"><br /><param value="http://prezi.com/bin/preziloader.swf" name="movie"><br /><param value="true" name="allowfullscreen"><br /><param value="always" name="allowscriptaccess"><br /><param value="#ffffff" name="bgcolor"><br /><param value="prezi_id=um3v0gmshr5r&lock_to_path=1&color=ffffff&autoplay=no" name="flashvars"><embed flashvars="prezi_id=um3v0gmshr5r&lock_to_path=1&color=ffffff&autoplay=no" bgcolor="#ffffff" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" type="application/x-shockwave-flash" src="http://prezi.com/bin/preziloader.swf" name="preziEmbed_um3v0gmshr5r" id="preziEmbed_um3v0gmshr5r" width="440" height="440"></embed></object><br /><div class="prezi-player-links"><br /><p><a href="http://prezi.com/um3v0gmshr5r/energy-security-in-hungary/" title="">Energy security in Hungary</a> on <a href="http://prezi.com/">Prezi</a> Várjon amíg az animáció betöltődik, és nyomja meg a lejátszás gombot. Az előre-hátra nyilakkal lehet navigálni, a kör alakú gombbal az egész prezentációt egyben lehet áttekinteni.<br /></p><br /></div><br /></div>Noha a prezi önmagában nem sokat jelent, elmondhatom, hogy sokkal nagyobb volt az egyetértés abban a tekintetben, hogy az energiabiztonság túlhangsúlyozása elviselhetetlen költségekkel jár mint gondoltam volna. Talán mindenki egyetértett abban, hogy az energiabiztonság ellátásbiztonsági része túl nagy hangsúlyt kapott az elmúlt évben, és ennek a versenyképességre gyakorolt hatása túlzottan nagy, ezért ideje értelmes párbeszédet kezdeni az ellátásbiztonság megfizethető szintjéről - nem költhetjük minden pénzünket tartalék erőművi kapacitásokra és tárolókban álló tüzelőanyag-készletekre.<br /><p>Ettől függetlenül nekem az a véleményem, hogy az energiabiztonság másik vetületére, a túlzottan ingadozó vagy magas árakra is vannak megfelelő kockázatfedezési eszközök, amelyekkel az európai tagállamoknak, így Magyarországnak is élnie kellene - ezt sem nagyon vitatta senki.<br /></p>Gazdasági és társadalmi témák eredeti megjelenése és vitája: <a href="http://antaldaniel.blog.hu/" target="_blank">antaldaniel.blog.hu</a><blockquote> </blockquote>Antal Dánielhttp://www.blogger.com/profile/13982036207587080662noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7915729561732706179.post-32220625662408119832010-05-09T10:37:00.001+02:002010-05-23T10:39:24.534+02:00Receszió a magyar áruszállítási piaconAz áruszállítás igencsak recesszió-érzékeny iparág, hiszen a teljesítménye attól függ, hogy gyártanak-e új árut (és ehhez használnak-e tüzelőanyagot), illetve kereskednek-e az árukkal. A magyar áruszállítási piac ezért két szempontból is érdekes: egyrészt mert igen nagy mennyiségű hitelt kockázatatnak rajta a bankok és lízingcégek, másrészt mert jól mutatja az üzleti ciklus alakulását.<br /><p><img alt="" style="width: 440px; height: 288px;" src="http://antaldaniel.blog.hu/media/image/images/Hungary%20Freight%20Transport.png" /></p><br /><p>A felső ábrák azt mutatják, hogy mennyi árut tettek fel a szállítóeszközökre Magyarországon belföldi és nemzetközi vonatkozásban. A közlekedési statisztikákból látszik, hogy a termelés Magyarországon 2009. negyedik negyedévében még nem élénkült. Ezzel szemben az alsó ábrákon a szállítási teljesítmény látható a Magyarországon rögzített (és némiképpen nehezen értelmezhető) millió tonnakilométerekben. Az alul látható nemzetközi teljesítmény nagy része tranzit, ami azt mutatja, hogy a szárazföldi szállítás szempontjából értelmezhető tág régiónkban az élénkülés már megkezdődött.</p><br /><p>A helyzet nem éppen rózsás. A tranzitforgalom élénkülése, hacsak nem jár együtt nagyon okos gazdaságpolitikával, inkább árt, mint használ az ország gazdaságának. A belföldi, és belföldi indítású/végződtetésű kereslet gyengesége miatt a szállító vállalkozásoknak (és finanszírozóiknak) nagyon határozott és kényelmetlen lépéseket kell megtenniük a talpon maradás érdekében.</p><br /><blockquote>Gazdasági és társadalmi témák eredeti megjelenése és vitája: <a href="http://antaldaniel.blog.hu/" target="_blank">antaldaniel.blog.hu</a> </blockquote>Antal Dánielhttp://www.blogger.com/profile/13982036207587080662noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7915729561732706179.post-27211600307268864782010-05-06T10:36:00.000+02:002010-05-23T10:37:48.071+02:00Görögország és az UnióAz Európa-nap köré szervezet<a target="_blank" href="http://central.blogactiv.eu/2009/03/02/the-euroepan-union-a-divided-house/"> MyEurope projekt</a> keretében európai blogomban <a target="_blank" href="http://www.hirado.hu/Hirek/2010/05/03/19/Fico_meg_egyet_belerugott_a_foldon_fekvo_gorog.aspx">a görög-szlovák vitáról </a>és az európai kormányzatról írtam egy posztot. <a href="http://central.blogactiv.eu/2010/05/06/greece-a-divided-house-and-a-need-for-constitution/">Szerintem</a> a görög válság azokat igazolja, akik az európai alkotmány megalkotásának hívei voltak. Úgy gondolom, hogy <a href="http://antaldaniel.blog.hu/search?searchterm=f%C3%B6deralista&searchmode=OR&submit=Keres%C3%A9s">a föderalistáknak</a> újra és újra el kell mondaniuk, hogy egy ilyen mértékben egységesült politikai egységnek mint az Unió, egységes és állandó kormányra van szüksége. Szerintem lehetetlen állapot, hogy minden azonnali reakciót igénylő problémára Brüsszelbe repül 27 állam miniszterelnöke vagy szakminisztere, volna nekik dolguk otthon is.<br /><p>A kapcsán hívta fel <a href="http://twitter.com/erikwesselius">Erik Wesselius</a> a figyelmemet a múlt heti Financial Timesban megjelent, szuper rikta <a href="http://www.ft.com/cms/s/0/eda3bcd8-5327-11df-813e-00144feab49a.html?nclick_check=1">Habermas-interjúra</a> a figyelmem. Bár szerintem Habermasnak, aki Európa talán legnagyobb tekintélyű politikai filozófusaként szinte intézménynek számít, már nem kellene 81 évesen az internetes nyilvánosságról nyilatkoznia, Görögország tekintetében ugyanazt gondolom, amit az idős mester: a görög adósságválságnak egy szerencsés politikai mellékhatása, hogy újra lehet beszélni az európai alkotmányosságról.</p>Jövő héten találkozom Alex barátommal, és a tavaly januári <a href="http://antaldaniel.blog.hu/2009/02/14/gorogorszag_zarora_utan">magyar-görög párhuzamok cikkhez</a> megírjuk a folytatást.Antal Dánielhttp://www.blogger.com/profile/13982036207587080662noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7915729561732706179.post-89167453107208275702010-05-04T10:31:00.002+02:002010-05-23T10:34:26.293+02:00Az eladósodottság Afrikából Kelet-Európába vándorolAz alábbi ábrán 1970-2008. között követhetjük nyomon az egyes országok adósságszolgálatát - az egykori gyarmatok induló kölcsöneit, amit képtelenek voltak visszafizetni, Latin-Amerika teherlerázását, az argentín csődöt aztán Közép- és Délkelet-Európa elképesztő mértékű eladósodását. <br /><iframe marginwidth="0" marginheight="0" src="http://www.google.com/publicdata/explore/embed?ds=d5bncppjof8f9_&ctype=m&strail=false&nselm=s&met_s=dt_tds_dect_ex_zs&scale_s=lin&ind_s=false&met_c=dt_tds_dect_ex_zs&idim=country:GRC:HUN:RUS:ARG&ifdim=country&pit=1199145600000&hl=en&dl=en&iconSize=0.5&uniSize=0.035&mapType=t" width="420" frameborder="0" height="341" scrolling="no"></iframe><br /><p>A Világbanknak ez <a href="http://data.worldbank.org/data-catalog/world-development-indicators?cid=GPD_WDI">a fejlődési adatsora</a> azt mutatja meg, hogy az adott ország a külföldről szerzett jövedelmének (exportált áruk, szolgáltatások és kapott hazautalások, segélyek) mekkora részét fordítja adósságtörlesztésre. A kék lufi általában kezelhető. A zöld kezd veszélyessé válni, a sárgánál általában jön az államcsőd, a piros meg kezelhetetlen. Nagyon sok kelet-európai ország helyzete fog romlani, hiszen ezt a válságot (is) hitelből vészelték át, ugyanakkor az a jövedelmi bázisuk, amiből törleszthetnek, a GDP-nél is sokkal nagyobb mértékben csökkent. <a href="http://antaldaniel.blog.hu/2010/02/15/lengyel_privatizacio">A kivétel Lengyelország</a>, amely a világválság alatt is növekedett, eladott veszteséges állami és önkormányzati cégeket, és a bevételből csökkentette adósságait.</p><br /><blockquote>Gazdasági és társadalmi témák eredeti megjelenése és vitája: <a href="http://antaldaniel.blog.hu/" target="_blank">antaldaniel.blog.hu</a> </blockquote>Antal Dánielhttp://www.blogger.com/profile/13982036207587080662noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7915729561732706179.post-23000810365500249102010-05-03T10:29:00.000+02:002010-05-23T10:30:54.782+02:00Országok szén-dioxid kibocsátása: utolérés, elhagyás<p><iframe scrolling="no" height="324" frameborder="0" width="420" src="http://www.google.com/publicdata/explore/embed?ds=d5bncppjof8f9_&ctype=b&strail=false&nselm=s&met_y=en_atm_co2e_kt&scale_y=lin&ind_y=false&met_x=en_atm_co2e_kt&scale_x=lin&ind_x=false&met_s=en_atm_co2e_kt&idim=country:HUN:CHN:RUS:USA:IND:JPN&ifdim=country&pit=1136073600000&hl=en&dl=en&iconSize=0.5&uniSize=0.035" marginheight="0" marginwidth="0"></iframe></p>Antal Dánielhttp://www.blogger.com/profile/13982036207587080662noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7915729561732706179.post-75301594116439605402010-05-03T10:27:00.000+02:002010-05-23T10:29:06.900+02:00AmCham befektetői javaslatok: energiahatékonyságNagy várakozással láttuk vendégül a kijelöltnek gondolt energetikai szakállamtitkárt (<em>aki azonban mégis más tisztségben foglalkozik energiapolitikával a jövőben</em>) az AmCham <a target="_blank" href="http://www.amcham.hu/committee/energy-and-environment-committee">Energiapolitika mint a nemzeti versenyképesség tartópillére</a> állásfoglalásának második, energiahatékonyságról szóló vitáján. Úgy tűnik, hogy ezen a területen igen könnyű lesz a befektetők barátságát elnyerni: a vita nem a diagnózisról és a beavatkozási területekről szólt.<br /><p>Ahogy más hiradásokból is kiderült, Bencsik János szakított elődei villamos-energiaközpontú politikájával, és elsősorban <a href="http://www.hirszerzo.hu/cikk.meltanyos_profit__megfizetheto_otthonok_-_nagy_epitkezesekre_keszul_az_uj_kormany.149282.html">a hőenergiára és a lakossági szektorra</a> szeretne fókuszálni. Mindez reményt ad arra, hogy a hő- és villamosenergiapiacot összekötő, és rengeteg visszaélésszerű anomáliát okozó KÁT-rendszer valamiféle ésszerű átalakításon megy keresztül. Az AmCham vendégei, Ámon Ada az Energia Klub vezetője, és Varró László, a MOL Nyrt stratégiai igazgatója szintén igen hasonlóan ítélték meg az ország energiahatékonysági problémáit.</p>Magyarországon elsősorban azokon a területeken vannak óriási energiahatékonysági problémák, ahol az elmúlt évek piacról jövő ösztönzői (az egyre növekvő és volatilissé váló) energia- és tüzelőanyagárak nem tudnak hatni, mert nincsen működő piac. Ilyennek azonosítottuk a piachiányos ágazatokat, többek között magát a villamosenergia-szektor egy részét, a tömegközlekedési szektort (amelyek a növekvő energiaárakat eddig gond nélkül hárították tovább, például erőmű-matuzsálámek életben tartásával a villanytarifákon keresztül, vagy ésszerűtlen energiabeszerzéseken keresztül, amit az adófizetők álltak a tömegközlekedés területén). Ugyancsak piaci probléma merül fel a lakossági és KKV épület- és eszközpark finanszírozásában, ahol rengeteg szinte azonnal megtérülő beruházást nem tudnak a hitelképtelen személyek és cégek finanszírozni. A közszférában pedig a gazdálkodási rendszer anomáliái (pl. a működési és beruházási költségek elkülönítése) nem teszi lehetővé a technológiaváltást.Az energiahatékonysági panel résztvevői nem kérdőjelezték azt meg, hogy Magyarország relatíve magas energiaintenzitása egy olyan jelenség, amelynek pozitív és negatív oldala is van. Magyarország részben azért fogyaszt nagyon sok energiát, mert nagyon energiaigényesek a nemzetközileg is versenyképes termelő egységei (autógyárak, gyártóipar, vegyipar). Ezeknak az iparágaknak azonban nemzetközi összehasonlításban nem rossz az energiahatékonyságok, és ha nem telepedtek volna meg Magyarországon, ma még kisebb jövedelmünk, még kevesebb munkahelyünk volna. A lakossági fogyasztás dinamikája is jól illeszkedik az európai trendekbe, csak a jelenlegi lakossági jövedelmekből - figyelembev véve a klímánk állapotát - ez nem folytatható.<br /><p>(A vitáról emlékeztetőt nem készítünk, de a konszenzus pontokat, illetve a nyilvánvalóan ütköző nézeteket minden alkalommal közzétesszük honlapunkon).<br /></p><blockquote>Gazdasági és társadalmi témák eredeti megjelenése és vitája: <a href="http://antaldaniel.blog.hu/" target="_blank">antaldaniel.blog.hu</a> </blockquote>Antal Dánielhttp://www.blogger.com/profile/13982036207587080662noreply@blogger.com0