Budapesti neonok

Film: Simonyi Balázs, cikk: Index.

Fourth Plinth: Válj a saját emlékműveddé

A forgalmas londoni Trafalgar-téren négy nagy oszlop áll, amelyre azonban csak három hősi szobor került. Az évek óta tartó Fourth Plinth sorozatban művészek rövidebb időre különböző saját szobrokkal, koncepciókkal jelentkezhettek. A korábbi szobrok között szerepelt súlyos testi fogyatékkal szereplő nő, egy galambház a teret elözönlő madaraknak, és most Antony Gormley jóvoltából mindenki maga is szoborrá válhat egy órára a hősöknek fenntartott oszlopon. A képen egy londoni szikh férfi repülőgépet indít a különleges pozícióból.

One & Other, by Antony Gormley: Sikh man launches paper aeroplane from the Fourth Plinth
Trafalgar Square, London
Originally uploaded by chrisjohnbeckett

Via Flickr-blog, más képek a Foruth Plinthről.

Civilek, közintézmények és nácik

A második világháború győztes antifasiszta államférfújának, Winston Churchillnek a szobrát gyalázták meg néhány hete antiszemita vandálok. A Budapest Galéria 60 ezer forintra és kapacitás-hiányra hivatkozva nem volt képes visszaadni a köztársaság becsületét, ezért, ahogy a Népszabadság írja, két állampolgárunk, Gray István számítógépes szakember, postai alkalmazott és Horváth Péter, péksütemény- és pogácsakereskedő fogták magukat, és saját költségükön, két órás munkával megtisztították a szobrot. A közterületi szobrokért felelős közszerv, a Budapest Galéria illetékes osztályvezetője a szabadkozáson és hálálkozáson túl elmondta, hogy amikor kiderült, hogy hatvanezer forinton múlik a dolog (bár a két civil polgár kétórás munkával és ezer forint anyagköltséggel megoldotta), egy másik állampolgárunk felajánlotta az összeget adományként. És akkor a feketeleves: az indexnek a hírről beszámoló cikke alatti kommentmezőkben oldalakon át jön fel a szenny azoktól a polgártársainktól, akik az antiszemita / náci vandálokkal értenek egyet. Fotó (c) Bárkay Tamás.

Koronczi Endre: Öleld meg!

Öleld meg/Hug it! - a művész honlapján. A régebbi művészeti bejegyzések katalógusa itt.

Kertészkedés a város nyilvános terein

Az index.hu szeptember 13-án számolt be arról, hogy Budapestre is elérkezett a gerilla kertészkedés egy fajtája. A magyar csapatok egy-egy 12,5 négyzetméteres parkolóhelyet parkosítanak, egyelőre rendőrségi engedéllyel és csak egy napra.

A 2005-ben San Franciscóból, a REBAR művészeti csoport ötletéből induló projekt első évében még csak két-három parkolót foglaltak le, majd először Amerikában vált a városi folklór részévé, idén pedig már a Velencei Biennáléra is elvitték a zöldaktivista művészeti projektet, és az idei World Parking Dayre 50 ország 200 parkolóhelyét foglalják el szeptember 19-én. Valamiért a magyarok egy héttel megelőzték a világot, de nem tudtuk kideríteni, miért. Az egész PARKolást egy hónap alatt szervezték meg, az interneten közzétett felhívásukra hat csapat jelentkezett. A feladatuk annyi volt, hogy kinéztek egy szimpatikus parkolóhelyet, majd a rendőrségen bejelentették, hogy mire készülnek.

A nagyítóra klikkelve látható az egész sorozat.

A londoni kertész-gerillák viszont alapvetően leromlott állapotú közterületeket hoznak rendbe, bár néha magánterekre is betörnek, és növényi kultúrákat hoznak létre ott, ahol a rozsda, a szemét és a spontán gyomosodás az úr.


Guerilla Gardening @ Elephant & Castle, London, UK.

Telemegaphone Dale

A Telemegaphone egy olyan köztéri alkotás volt, ami a megadott telefonszámra érkező hívásokat egy szélenergiával hajtott megafonon keresztül kihangosítja a Dalsfjord vizén át a nyugat-norvégiai Dale falunak. A (47) 90369389 számon keresztül a világon bárki szóban vagy dalban hallathatta a hangját egy norvégiai fjord partján.

Divatosan biciklizni

Magyarországon a kerékpározás egyik infrastrukturális nehézsége, hogy nehezen tudunk megérkezni úgy, ahogyan kell és illik. A kerékpárok tárolásának infrastruktúráján kívül a munkahelyi zuhanyozók, a kerékpár és munkahelybarát ruhatár, az aktatáska és retikül-kompatibilis csomagtartók is hiányoznak. Dániában az emberek 35 százaléka közlekedik kerékpárral és az ilyen kérdésekre igen kifinomult válaszaik vannak.

A Copenhagen Cycle Chic kifejezetten nőknek készülő oldal, ami azzal foglalkozik, hogyan lehet divatosan megjelenni és megérkezni kerékpáron. A mai Budapest nem csak közlekedési infrastruktúrájában nem kerékpáros-barát. Úgy gondolom, hogy a bicikli-tárolás formatervezési kihívásai mellett ideje ezekkel a kérdésekkel is foglalkozni, jó böngészést minden bicikli-barátnak.

Intermodális kísérlet Trabanttal

Egy idős férfi kipróbálta, hogy a kötött pálya általam is sokat emlegetett hatékonysági előnyei Trabanttal is érvényesülnek-e? Remélem, hogy közben nem volt tűz a XI. kerületben, és nagyon kíváncsi volnék, hogy a sikertelen kísérlethez igénybe vett állami tűzoltóság költségeit végül is ki állta? További nagyszerű képeket lehet nézegetni a közlekedési kísérletről a langlovagok.hu oldalon. Link: Pestiside és egy pozitív példa.

Vita és előadás a dugódíjról

A Szabadlovas Közgazdász Egyesületben Erhard Szilárddal, a kiváló dugódíjas honlap mögött gondolkodó közgazdásszal lehet beszélgetni április 23-án. A vitaindítót itt lehet letölteni (pdf), illetve itt lehet vele online vitatkozni az egyesület honlapján. Úgy hiszem, a vita a mikéntről lesz, hiszen az egyesület tagjai nem hisznek az ingyenebédben, és Szilárd érvelése, hogy a közutakon a helyhiányt az ingyenesség illúziójának megszüntetésével kellene csökkenteni.

(Melyviz fényképén a potenciális díjfizetők láthatók Budapest határában).

Link: dugodij.hu, ingyenebed.hu

Dugódíj-portál

Van egy közös tulajdonunk, a fővárosi úthálózat, amit egyes ingyen, mások csak súlyos összegekért használhatnak gépkocsijaik tárolására és közlekedésére. Közös kudarcunk, hogy emiatt nem lehet közlekedni a városban, egészségtelen levegőt szívunk, és Budapest az egyik legnagyobb forrása a klímaváltozás egyik előidőzjének, a szén-dioxid kibocsátásának. A dugodij.hu szakmai portál azért jött létre, hogy a közterek használatát beárazza, és az autósoknak a saját időnk, pénzünk és egészségünkből adott nem önkéntes, de ingyenes juttatásból valamit behajtson. Szerintem az élhető Budapest egyik legfontosabb lépése a dugódíj bevezetése lesz - mindenképpen érdemes böngészni.

Formatervezett bicikliparkolók rendelhetők

A Praktikus Városból tudom, hogy a Kolbászból kerítést! stúdió formatervezett bicikliparkolókat árul, sőt, segít közterületen engedélyeztetni. A Magyarországon közpénzből kihelyezett bicikitárolók zöme a hazai morálhoz alkalmatlan, mivel a kerekénél rögzíti a kerékpárt, amit egy pillanat alatt kicsavaroznak a tolvajok és elviszik a bicikli nagyját. Belvárosi üzletek, középületek, társasházak, nincs több mentség, tessék rendelni!

Reklámkerülés

A reklámfelületek létrehozásának, értékelésének és elkerülésének a legváltozatosabb stratégiái alakultak ki az elmúlt évtizedekben. Egyrészt a városainkat, hála az önkormányzatoknak, ellepték a közterületi reklámok, ami hasonlóképpen van a virtuális terekben is. A közterek, és a senki által nem tulajdonolt internet fenntartása költséges, az emberek pedig nem szívesen fizetnek adót. Tehát van anyagi motiváció. A közterek kisajátítása egyéni hasznot hoz, tehát vannak végrehajtók. És vannak, akik eladni akarnak, tehát van kínálat.

A végtelennek tűnő kínálat persze a hirdetési felületeket folyamatosan inflálja: az emberek, ahogy a fenti szemmozgásokat elemző ábrákból is látszik (további magyarázat itt) jól megtanulják kizárni a zavaró ingereket. És vannak, ahol a képviselőiket rákényszerítik a takarításra: világszerte nagy port vert fel, hogy Sao Paoloban leszerelték a köztéri reklámokat. Ez persze lehet, hogy a reklámozóknak is érdeke: a kevesebb reklám többet ér, hiszen az emberek figyelme véges. Azok az önmérsékletet tanusító önkormányzatok, amelyek csak kevés közterületet szennyeznek reklámmal, jóval magasabb árakat érhetnek el.

Nyilvánvaló, hogy ez a blog nem egy értékes közterület, de a Nielsenes ábrák kíváncsivá tettek, úgyhogy egy darab kis reklámbox kikerült a jobb menüsorba a korábbi kísérleti szavazódoboz helyére. (Aki nem találja meg, az vélhetően teljesen elsajátította a reklámszűrés képességét!) Egyelőre a Google úgy ítélte meg, hogy társadalmi célú reklámokat rak bele. Egyébként ha valaki tud kifejezetten tcr csereboxot, szóljon.

A totalitárius világ hét új csodája

A Múlt-kor portál az Esquire nyomán elkezdte a totalitárius rezsimet hét csodáját gyűjteni. Elképesztő emlékművek Líbiától Türkmenisztán át Észak-Koreáig, és lehet javaslatokat is tenni. Néhány további szórakoztató link: Khívától keletre blog, további kommunista emlékművek, illetve forradalmi emlékműven brékelő vietnami kölykök 1-2.

Zaha Hadid Budapesten

Beszéljünk minőségről! Beszéljünk arról, hogy az ingatlanbefektető nem azt jelenti, hogy egy közelkülföldi ügynök pénzt ad egy rosszul képzett kamarai tagnak, hogy építsen egy mézeskalács házikót a budapesti belváros közepébe! Beszéljünk arról, hogy miért volt riktább a fehér hollónál a nemzetközi minőség a rendszerváltás utáni Budapesten és mit hozott az EU-csatlakozás? Bevallom, nem bírtam megállni, hogy utána ne kutassak annak a mai hírnek (Csordás Lajos: Buborék a téren), hogy Zaha Hadid tervezett az ORCO Csoport számára egy épületet a Szervita térre.

Mert ki is Zaha Hadid? Egy olyan építész, akinek még nagyon kevés épülete épült meg, de több hónapos önálló kiállítása volt a new yorki Guggenheimben (eddigi életem legmeghatározóbb építészeti kiállítása). Az lipcsei új BMW-gyár építése, ami alighanem az ezredforduló egyik szimbólumává fog válni (Még több a gyárról). Honnan is jön Zaha Hadid? Irakban született, Londonban dolgozik, New Yorkban állít ki és Bécsben tanít. Érdemes ezeket a helyeket összekötni a térképen, és elhelyezni magunkat a hálóban! Beszéljünk arról, hogy hol áll Budapest Európában, és néha arról is, hogy hol áll Európa a világban!

Remélem, hogy Hadid épülete legalább annyira képes lesz elgondolkodtatni a magát metropolisznak tartó, belváros nélküli Budapestet a 19. századi örökségéről, mint ahogy Peter Cook és Colin Fournier is képes volt egy osztrák kisváros barokk örökségében élőközösségének megmutatni, hogy most mi élünk ezen a világon. Beszéljünk végre arról, hogy hova halad a város, ne csak arról, hogy megy előre!

Személyes vasúti járművek

A HeHe alkotópáros (Helen Evans, Heiko Hansen) egyik fantasztikus projektje a személyes vasúti járművek tervezése. A vasúti pályahálózatok hackelése egy ismert vasútbarát szórakozás, amikor kisebb vasúti járművekkel, például hajtányokkal olyan hálózatokat járnak be egyesek, ahova nehéz, tilos, vagy szinte lehetetlen eljutni (Lásd: Hajtánnyal az elhagyott nagybörzsönyi vonalon, 99 Mb letöltés, realplayer streamként is élvezhető). A HeHe olyan személyes vasúti járműveket tervez, amelyekkel használaton kívüli vasutakat lehet bejárni. Módszerük a fordított kulturális tervezés eszközével él, és több, a vasúti közlekedés során elhagyott dilemmához kanyarodik vissza.
A train projekt katalógusszövegében felidézik azokat az élményeket, amelyekről a vasút első utasai számolnak be, többek között az együtt utazás elidegenítő hatását. Az első nyilvános vasútvonalakon még működtek egyéni kocsik, csakúgy, mint a közutakon, és Franciaországban az állam (ki más) a megrendelésre működő személyes kötöttpályás járművekkel még a hetvenes években is folytatott kísérleket. A HeHe személyes járműveivel a repülő szőnyegek hangulatában lehet egyedül, személyesen átélni a vasúti utazás élményét. A perspektívaváltás különben is hasznos: az 1998-as hackelők sem hitték volna, hogy kilenc évvel később az elhagyott hegyi pályát valaki felújításra méltónak találja. A projektet a BoingBoing kürtölte világgá.

Csettegő szépségverseny

A Konstruktív párbeszéd terei program keretében Koronczi Endre díjnyertes projektje, a Csettegő szépségverseny zajlott le Nagybörzsönyben. A képen látható csettegő Sinkó Lajos Kedves (Betyár) nevű járműve. A program kiírójaként vehettem részt a zsűriben. A fantasztikus késő őszi napon megrendezett verseny a résztvevőknek, a programot megvalósító kollégáimnak, barátaimnak, barátnőimnek is életreszóló élmény volt, a napot záró vaddisznópörkölttel egyetemben.