Egy öregedő társadalom versenyképessége

Egy nagyon érdekes demográfia és a közgazdasági hipotézis izgat mostanában. Az alacsony termékenységi csapda elmélete szerint egy bizonyos termékenységi ráta alatt egy társadalom szükségképpen jelentősen fogyni kezd és átalakul. Egy némiképpen kapcsolódó makroökonómiai elmélet szerint pedig egy elöregedő társadalom gazdasága szükségképpen export-orientálttá kell váljon. Ezen elmélet szerint egy bizonyos tipikus kor fölött a belföldi kereslet szerkezetében átalakul és a társadalom egyre inkább rá lesz utalva a külpiacokra, ugyanis csökken azoknak a száma, akik csak otthon igénybevehető szolgáltatásokat (otthonteremtés, gyermekek neveléséhez kapcsolódó szolgáltatások) vennének igénybe. Many Eyes ábra: A 65 felettiek aránya egyes fejlett országokban.

Közhely, hogy a magyar népesség elöregedőben van és fogy, de milyen értelemben? A tipikus magyar nő 41 és fél éves, vagyis a a magyar nők fele ennél fiatalabb, a fele pedig idősebb. Forrásaim szerint a tipikus földlakó hölgy 28 és fél éves, vagyis a lakónőinek fele ennél a kornál fiatalabb. Az evilágon élő nők fele még nagyon valószínű, hogy fog szülni legalább egy gyermeket, otthont fog teremteni vagy bővíteni, és különféle oktatási, nevelési szolgáltatatásokat fog igényben venni gyermekének. Ez a magyar nők felére biztosan nem igaz. (Gyors V4 összevetés: Szlovákia 37,9 év, Lengyelország 39,3 év, Csehország 41,3 év; a tipikus osztrák és a német nő ennél idősebb, az amerikai pedig fiatalabb). A 41 éves nő portréja: Bitca.

Amennyiben igaz az a tétel, hogy a társadalom korösszetétele megváltoztatja a makroökonómai kereslet szerkezetét, akkor a magyar gazdaság versenyképessége a világpiacon jobban számít, mint hinnénk. Egy csökkenő népességű társadalom nem csak a munkaerő, de a nemzeti jövedelm szempontjából is jobban a külvilágra utalt, mint egy növekvő népességű társadalom. Fotó: photoreb

Az ügynek az egész irodalma angol nyelvű, részletesebben, hivatakozásokkal az angol blogomon lehet elindulni ezen a témán.