Az áramfogyasztás növekedés Közép-Európában II.

Áramszolgáltatóktól tudom, hogy nagyon sok olyan "számlapanaszt kapnak", miszerint nőtt a számlájuk, bár nem nőtt a lakossági tarifájuk. Végül persze kiderül, hogy a kWh és a tarifa szorzata rendben van, mert a panasztevő azért fizet többet, mert több áramot fogyaszt (mondjuk nagyobbra cserélte a monitort, beszerelt egy légkondícionálót). Az áramfogyasztás trendje ötven év átlagában megtörhetetlennek látszik, egy rendszerváltás vagy egy polgárháború kell az átmeneti visszaeséshez.

A villamosenergia-fogyasztás (és a szén-dioxid-kibocsátás) világszerte monoton nő. Mint általában az energiafogyasztás esetében, a villamosenergiánál is az ipar, a háztartások és a közlekedés a jelentős fogyasztó, bár a villamosenergiában a közlekedés aránya jóval kisebb mint a teljes energiafelhasználásban, hiszen egyedül a vasutak villamosítottak. (még).

A rendszerváltáskor a közép-európai országok és Kelet-Németország fogyasztása is jelentősen visszaesett a szocialista nagyipar összeomlásával, azután az újraiparosítás eltérő mértékben újra növelni kezdte a fogyasztást. Sok vagy kevés villamosenergiát fogyasztunk? Úgy gondolom, hogy a nemzeti jövedelmünkhöz képest pazarlóan sokat. A német ipar teljesítménye sokkal nagoybb mint a magyaré, egy kilowattóra áram körülbelül kétszer olyan jól hasznosul. Ugyanez elmondható a háztartásokról is: a magyar lakosság (amely adóból és más árakon keresztül fizette meg az áramárakat) igen pazarlóan használja az energiát, és a háztartási jövedelmekhez képest, de abszolút mértékben is nagyon sok villamosenergiát fogyaszt a német lakossághoz képest.

Korábban: Mennyi energiát fogyaszt Közép-Európa I, Németország fele annyi energiából hoz ki egy eurót, milyen nagy Magyarország energiafüggősége?

A magyar high-tech export

Sokan gondolnak még ma is a magyar iparra egyfajta elavult gazdasági ágazatként, amely nem fontos - már régen nincsen Ipari Minisztérium, sőt Ipari Főosztály sem. Kevesen gondolnak viszont Magyarországra mint a világ egyik legfejlettebb ipari országára, pedig a helyzet pontosan ez. Miközben szeretünk magunkra mint mezőgazdasági-élelmiszeripari nagyhatlomra, tudásgazdaságra és magas hozzáadott értékű szolgáltatóra gondolni, valójában egy fejlett ipari ország vagyunk. Magyarországon mobiltelefonokat, csúcsminőségű autókat, laptopalkatrészeket gyártanak olyan gyárakban, amelyekhez az államnak lényegében semmi köze nincsen. Nincs képviseletük a magyar államigazgatásban. A munkásaikat nem az állami Volán járatok hordják, mivel amikor a járatokat kialakították, még nem volt ott a gyár. Az ilyen gyárak (döntően a jármű és elektronikai gyáripar részeként) adják a világviszonylatban is jelentős magyar export negyedét, ami Németországnál és Csehországnál is magasabb arány. A Világbank erre vonatkozó sratégiája két gazdaságpolitikai kérdést is felvet bennem: - Mi lenne, ha a magyar gazdaságpolitika prioritásként kezelné a magyar ipari termelést? - És mi lenne akkor, ha a mezőgazdaságot, közlekedés-szállítást vagy az energiaszektort ugyanannyira békén hagyná, mint az ipart?

Mennyi energiát fogyaszt Közép-Európa?

Az egy főre jutó teljes energiakínálat egy olyan OECD adat, amelyet gyakran használunk egy ország energiafelhasználásának a jellemzésére. A számok minden energiafajtát tartalmaznak, amelyek toe (tonna olaj ekvivalens) értékben vannak kifejezve.

Ez a szám persze csak első áttekintésként érdekes, nem veszi figyelembe például egy adott nemzetgazdaság mértékét. Például Németország egy főre vetítve valamivel több energiát fogyaszt mint Magyarország, de sokkal több és értékesebb terméket hoz belőle létre. Valójában egy euró előállításához Németország fele annyi energiát használ,ahogy azt már korábban láttuk. Az sem látszik ezen az ábrán, hogy milyen nagy Magyarország energiafüggősége.

Szélsőséges időjárás és klímaváltozás Budapesten

Az OMSZ honlapján világosan látható, miként változott Magyarország klímája az elmúlt százhusz évben: az évi középhőmérséklet a világátlagot meghaladó mértékben emelkedett, és az évi csapadék mennyisége jelentősen csökkent. Engem az érdekelt, hogy igaz-e az a vélekedés, miszerint a klímaváltozás szélsőségesebbé tette az időjárásunkat. Ezen a hisztogramon az 1881-2010 között rögzített budapesti hőmérsékleti rekordokat (minden nap legalacsonyabb és legmagasabb értéke) ábrázoltam. Ha a hőmérséklet egyenletesen emelkedett volna, akkor azt várnánk, hogy az 1880-as évek körül van sok rekord (a rekord hidegek) és a 2000-es évek körül sok (a rekord melegek). Ehelyett azt láthatjuk, hogy az utolsó 30 évre esik az összes hőmérsékleti rekord 40 százaléka, az azt megelőző 90 évre pedig csak 60 százaléka. Mindez azt jelenti, hogy a budapesti emberek és az infrastruktúra is sokkal nagyobb téli fűtési és nyári hűtési sokkoknak van kitéve, ami emberéletben és költségben is jelentős kárt okoz.

További egy pillanat alatt áttekinthető összefüggések.

PS: Egyébként számomra nem triviális, hogy milyen eloszlást kellene kövessenek a hőmérsékleti rekordok, és hogyan kellene kinéznie a hisztorgramnak.

Mennyien élnek a vasútból Európában?

Ezen a térképen azt lehet megnézni, hogy a teljes lakosság, tehát nem csak az alkalmazottak mekkora része él hivatalosan a vasútból - nem számítva némi kiszervezett tevékenységeket. Magyarországon ez a teljes népesség 0,44 százaléka, ennél csak Szlovákiában, Lettországban, Luxemburgan és Csehországban tart el több embert a vasút. Ha figyelembe vesszük, hogy Magyarországon ezekhez az országokhoz képest is kevesebben dolgoznak, akkor elmondhatjuk, hogy talán nincsen még egy olyan Európában ország, ahol a vasútnak a népesség akkora részét kell eltartania mint Magyarországon. Részletesebben: ManyEyes.

Mennyit ér egy amerikai élete?

Az Egyesült Államokban jelentős hagyománya van a jogszabályok gazdasági hatáselemzésének. Ennek keretében többek között kiszámítják egy várható haláleset megelőzésének költségét is. Ez azt jelenti, hogy egy környezetvédelmi vagy közlekedésbiztonsági szigorítás iparági költségeit a várhatóan elmaradó halálesetek számával vetik össze. Például, ha egy új előírás bevezetése 690 millió dollárba kerül évente, és ezzel száz ember életét lehet évente átlagosan megmenteni, akkor egy élet megmentésének statisztikai értéke 6,9 millió dollár. Ma pontosan ezt az értéket közli az amerikai környezetvédelmi hatóság. Az amerikai közlekedési tárcánál ez az érték 6 millió dollár.

Magyarország 2007-ben: mit mutatnak a statisztikák

A tavalyi év messze legnépszerűbb blogbejegyzése az volt, amikor összegyűjtöttem a 2006. évre vonatkozó első, előzetes éves statisztikákat. Íme, az ezévi válogatás - így éltünk 2007-ben Magyarországon. Mielőtt a kemény anyagiakra térnénk, nézzük, hogyan éltünk tavaly.

Magyarország az egyre jellemzőbb, látványosan erőszakos cselekmények ellenére még mindig a világ békés országai közé tartozik. A Magyar Állam sok hiábja ellenére világviszonylatban elég jól működőnek tekinthető, sajtónk viszonylag szabad, és a korrupció szintje pedig csekély mértékben nő, de azért közép-európai viszonylatban nem vészesen magas. Ugyan a világ gazdag országai közé tartozunk, bennünket a pénz nem boldogít - nincs nálunk boldogtalanabb gazdag nemzet. A tavalyi év számomra jellemző hírei itt olvashatók.

Ahogy azt tavaly sejthettük, 2006. több tényező miatt egy demográfiailag nagyon kedvező év volt. Ma még nem látjuk a 2007. év statisztikáit, de a novemberi adatok alapján valószínűsíthető, hogy 21 ezerrel fogyott Magyarország népessége, és ezer lakosra nézve is valamivel kevesebb gyermek született mint tavaly (KSH pdf). A terhességmegszakítások és a magzati halálozások valamivel csökkentek, a csecsemőhalandóság valamivel nőtt az év során. A demográfiai helyzet azért nem drámai, mert Magyarországon ütemesen nő a bevándorlók száma, tavaly 154 430-ról 166 030-ra. A bevándorlás forrása a nemzetközi trendekkel szemben elősorban Európa, azon belül is Románia, Ukrajna és Németország, Kína és Szerbia-Montenegró, a menekültek száma és aránya elhanyagolható. (Magyar és angol demográfiai linkgyűjtemény, kép - Eszter - kérésére törölve).

A globalizáció fizikai folyamataiban való részvételünk a tavalyi évben tovább nőtt, és az emberek szintjén is egyre jobban bekapcsolódunk a világ életében. Tavaly 3 százalékkal több külföldi járt hazánkban, mint a megelőző évben, ez 39,4 millió főt jelent, ami nagyon magas szám akkor is, ha sokan csak átutaztak az országon. A magyar lakosságra 17,3 millió külföldi utazás jutott, ami 4 százalékkal magasabb az előző évi átlagnál (KSH pdf). Mindez szépen illeszkedik azokba a globalizációs trendekbe, amelyekről szeptemberben beszéltem (Globalizáció és mobilitás). Linkek: bejegyzések a világról.

A tavalyi évben talán minden magyar ember számára érezhető vált a klímaváltozás probélmája. A Kárpát-medence speciális mikroklímája miatt tavaly volt a legmelegebb évünk, mióta mérjük, de világszerte se sokkal maradtunk el az 1998-as rekordtól. Miközben Magyarországon pokoli meleg volt a nyáron, szeretnénk még több szén-dioxidot kibocsátani. Szervezetünket, a bennünket körülvevő flórát és faunát, de épített környezetünket is nagyon megviseli az egykre inkább mérsékelt égövi sivatagira emlékeztető klímánk. Blogomban számos egyéni, illetve közösségi cselekvési lehetőségre próbáltam felhívni a figyelmet.

A 8 százalékos infláció, vagyis átlagos fogyasztói áremelkedéshez képest átlagosan 4,3 százalékkal csökkent a keresetek reálértéke. Ez azt is jelenti, hogy a nettó keresetek 2,8 százalékkal nőttek. Magyarországon 749 ezer ember dolgozott a költségvetési (állami és önkormányzati) szférában átlagosan bruttó 206 206 forintért és 1 millió 933 ember pedig a magánszférában átlagosan 177 400 forintért. Az átlagos nettó kereset tavaly 114 100 forint volt (KSH pdf). A hosszú évtizedek óta tartó infláció legkézzelfoghatóbb jele, hogy az 1 és 2 forintos érméket idén márciusban kivonják a forgalomból.

Magyarország GDP-je, vagyis bruttó hazai terméke (ami némi módosítással a nemzeti jövedelemnek felel meg) a tavalyi évben 1,3 százalékkal növekedett (KSH pdf). Ez azt jelenti, hogy ugyan összességében valamit nőtt a nemzetgazdaság, de a világgazdaság szinte minden régiójától elmaradó mértékben. Magyarország leszakadása a nála fejlettebb negyven ország nagyobbik részétől nőtt, és Szlovákia vagy utólért, vagy lehagyott bennünket az árakkal korrigált egy főre jutó bruttó hazai termékben.

A magyar gazdaságot továbbra is a világviszonylatban is igen fejlett iparunk tartja életben. Az ipar éves szinten körülbelül 8,1 százalékkal nőtt (KSH pdf), jelentősen csökkent a bányászat, elsősorban a csökkenő ütemű útépítések miatt, a dohánygyártás és a textilipar teljesítménye. A legnagyobb növekedést a járműgyártás produkálta, 25,6%-kal, ezt követte 13,3 %-kal a villamos gép és műszergyártás. A világpiacra termelő magyar ipar fejlődése a magas hozzáadott értékű termékek (pl. Audi motorok) jelentős, és a kis hozzáadott értékű szektorokban állt be csökkenés. A jó ipari teljesítmény-adatok mögött egészséges és jelentős termelékenység-növekedés áll, vagyis miközben az ország versenyképessége stagnál, vagy romlik, az iparé inkább nő (kép: Audi Hungária)

A mezőgazdaság minden bizonnyal nagyszerű évet zárt 2007-ben a brutális aszály, illetve a tavaszi fagykár ellenére is. Az agrártermékek ára 38,1% százalékkal magasabb az előző évinél, a növényi terményeknél a növekmény 62,5 %, az állati termékeknél 11,8%. A mezőgazdaság minden jelentős költségtényezője ennél jelentősen kisebb mértékben növekedett. (KSH pdf) Vagyis aki tud védekezni az egyre szélsőségesebb és szárazabb klímánkkal szemben, az vélhetően elég jól járt.

A magyar gazdaság versenyképes- ségével kapcsolatban meglehetősen ellentmondásos kép rajzolódik ki (vitacikkem: Még meg sem száradt a minta). Amíg az állam szerepe a gazdaságban inkább rontja, mint javítja a magyar gazdaság világpiaci sikerének esélyeit, addig a vállalkozások mégis elég szépen helytállnak. A külkereskedelmi termékforgalom továbbra is negatív, de a behozatal csak néhány ezrelékkel marad el a kiviteltől (KSH pdf), vagyis a magyar vállalatok igenis találnak maguknak piacot. A versenyképességet legjobban a közpénzügyek állapota rontja, ami viszont jelentős részben a lakosság jólétét szolgálja. Ezen a területen a gazdaság számára kedvező, de a hétköznapi emberek számára kedvezőtlen változások történtek tavaly: a kiskereskedelmi forgalom összességében 3 százalékkal csökkent (KSH pdf).

Korábban: 2006: mit mutatnak a statisztikák?

Máriák országa - a leggyakoribb magyar női nevek elemzése

Regnum Mariae Patronae Hungariae

Ez egykori Magyar Királyság védőszentje Mária volt, és a mai napig a Mária a leggyakoribb magyar női név. Akárcsak a férfinevek között, a szokások változnak, de ezek hatása csak egy emberöltő alatt jelentkezik.

A 2006. évben a legtöbb lány az Anna (6. leggyakoribb a teljes élő magyarországi női népességben), a Boglárka (76) és Réka (60) voltak. A férfiaknál elsősorban az evangelisták és a régi magyar nevek vannak divatban, a nőknél Anna örök, de a régi(es) magyar nevek szintén divatosak. Összességében a legtöbb magyar állampolgárt a mai napig Máriának és Istvánnak hívják.

A teljes adatállomány és az ábra a ManyEyes segítségével elemezhető.

Száraz tények?

Még hogy a száraz jogi tények és statisztikai adatok unalmasak? Ennek a blognak a legnépszerűbb bejegyzései szinte mind statisztikai adatokhoz és alapjogokhoz és ezek egyszerű összefüggéseihez kötődnek.

Íme az élboly:

1. Magyarország ma: mit mutatnak a friss statisztikák?
2. Vallási meggyőződés alapján listázni
3. Új közlekedési táblákkal ismerkedik Európa
4. Hídinfláció Magyarországon
5. Kegyeletsértés, hullagyalázás, szoborlopás
6. A világ jövedelem-megoszlása egy szempillantás alatt
7. Megtörtént-e a rendszerváltás?
8. A legrosszabbul működő államok
9. Hogyan érzik magukat a földlakók?

A látogatottság szempontjából 1,4,6,9 helyen álló posztok főleg gazdaságstatisztikai összefüggésekről szólnak, a 2,3,5 inkább alapjogi megközelítésű, de még a közigazgatás is kezd feljönni a 8. helyre!

Az egész Mavo politikai blogjának egy bejegyzéséről jutott eszembe, arról, hogy mennyire fontos elvitatkozni egyes fogalmak használatán. A népirtásét például nem lehet elég precízen meghatározni ahhoz, hogy maradjon szavunk a legsúlyosabb bűnőkre.

Istvánok országa - a leggyakoribb férfinevek elemzése

A Szent István alapította Magyarországon még mindig Istvánnak hívják a legtöbb férfit.

Hasonlóan a női nevek eloszlásához a magyar férfiak névgyakoriságát neves történelmi személyiségeink vezetik. Az egyes évek névadási divatja változik, de ennek nagyon kevés hatása van a teljes népességre. A 2006-ban született fiúk leggyakoribb nevei hazánkban a Bence (33. a teljes élő népesség körében), Máté (44) és Levente (49). Míg a teljes népesség körében a nagy magyarok uralkodnak, a nőknél és a férfiaknál is a biblikus és a régi, vagy régiesnek tűnő magyar nevek a divatosak.

A teljes adatbázis megtekinethő és elemezhető a ManyEyes oldalán.

Kit és mikor érdekel Magyarország?

A Google Trends szolgáltatással 2004-ig vissza lehet keresni, hogy hányan kerestek rá egyes kifejezésekre, illetve mennyi hírben szerepelt az adott szó. A Magyarország szót néztem meg négy nyelven, először persze angolul: Hungary.


Az angol keresi gyakoriságok öt esemény körül ugrottak meg. A - a magyar vizilabda-válogatott kiveri az amerikait a világbajnokságban B - a magyarországi bombafenyegetéseknek nincsen közül a brit miniszterelnökhöz C - Bush elnök Magyarországra látogat D - Terjed az erőszak a magyarországi tüntetéseken E - Magyarország a 1956-os felkelésre emlékezik F - Magyarország hozzányúl a stratégiai olajkészleteihez. És hol keresték ezt a szót legtöbben: nálunk, aztán Szerbia, Szlovákia, Nigéria, Horvátország, Románia, Szlovénia, Csehország, Írország, Bulgária. Ezt követően nézzük meg három másik nyelven a Magyarország iránti érdeklődést:Az első ábra Ungarn (német), a második Hongrie (francia), a harmadik Hongarije (holland). Próbálkoztam még pár szomszéd ország nyelvével illetve az orosszal, de egyelőre nem voltak értékelhetők az eredmények. Németül a legtöbben Ausztriában, Liechtensteinben, itthon, Németországban, Cipruson, Palesztinában, Svájcban, Dániában, Luxemburgban és Norvégiában kerestek ránk, franciául pedig Kamerunban, Franciaországban, Luxemburgban, nálunk, Algériában, Belgiumban, Elefántcsontparton, Tunéziában, Svájcban és Marokkóban. Hasznos tükör, érdekes tükör.

Link: Interest for V4 Central European countries

A gazdasági szabadság világtérképe

Korábban volt szó arról, hogy a magyar nemzetgazdaság a 44. legszabadabb a világon. Íme egy világtérkép, amely sötéttel jelöli a szabad, világossal a nem szabad gazdaságokat. (Ld. Wikipedia)Érdemes összevetni egy másik világtérképpel, ami a világ jövedelem-megoszlását mutatja be.

Mindez gyorsan összenézhető a világpiaci versenyképesség térképével is. Aki mer, az nyer.

Iszlám, globalizáció, demokrácia

A World Opinion Survey új kutatása négy muzulmán országban (Marokkó, Egyiptom, Pakisztán és Indonézia) vizsgálta a lakosság hozzáállását a világpolitika nagy kérdéseihez. A megkérdezettek többsége elutasítja az Egyesült Államok és az al-Kaida eszközeit: az iraki háborút és a civilek elleni merényleteket. A többség az amerikai politika mögött a kereszténység terjesztésének szándékát látja, ugyanakkor nem hisz a a civilizációk összecsapásában (43-66%). Ez eddig talán nem meglepő és azt mutatja, hogy a iszlám híveinek többsége sem szereti az erőszakot. Ami számomra megvilágító erejű, hogy mind az Egyesült Államokkal, mind az al-Kaidával azonosított értékekben is hisznek a megkérdezettek. A megkérdezettek elsöprő többsége - talán sok európai országnál is nagyobb arányban - pozitívan nyilatkozik mind a globalizációról (65-92%), mind a demokráciáról (61-82%), mind az iszlám törvényeiről (53-76%). Az a benyomásom, hogy az európai országokban kevésbé hangosak a szélsőségek és az iszlám országokban békésebb a többség. Alapvetően mindkét civilizációban békés a többség, de Európában a többség is az úr.

Frissítés: Magyarországon is felütötte a fejét a muzulmán-ellenesség.

Termékenység a fejlett országokban

A Demography Matters Blog elemzi az OECD legújabb termékenységi rátáit, pontosabban a 15-49 év közötti nők gyermekeinek a számát. Egy ország demográfiai helyzetének egyik legfontosabb, egy népesség reprodukciós képességének talán legfontosabb mutatója a termékenységi ráta. Noha tudjuk, hogy a fejlett országok népessége elöregedik, és a demográfiai adatok rosszak, az ábrák sokkal megrázóbbak mint gondoltam volna. 1970 és 2006 között az OECD országok termékenységi rátája a 2,7 körüli értékről jóval a népesség reprodukciójához szükséges szint alá, 1,6-ra csökkent. A meredek csökkenés alól nincsen kivétel, az egyes országcsoportok között jelentős különbségek vannak.

Az angolszász országok szintje a 2 körüli értékhez konvergált, noha a különbségek jelentősek voltak, az időszak elején Írországban egy 15-49 közötti nőre 4 gyerek jutott! Érthető, hogy ezekben az országokban a növekedés üteme, és a társadalombiztosítás sem okoz nagy fejfájást. Az északi országok (bal ábra) szintje eltérően mozgott, de a reprodukciós szintet megközelítő értéken stabilizálódni látszik, Izlandon pedig azt meg is haladja.

Az európai kontinensen jelentősek a különbségek (jobb oldali ábra). Németország, Ausztria és Svájc az 1,3 körüli szinten áll, amit a demográfus szerző már a "termékenységi csapda" tartományba sorol: ezen a szinten már egy emberöltő alatt nem lehet fordítani, vagyis a bevándorlás nélkül a népesség gyors fogyásnak indul. (Ne feledjük, hogy néhány év ingadozása elvileg "behozható", például, ha a nők később, de ugyanannyi gyermek szülnek, mint a korábbi időkben). Egyes országokban enyhe növekedés mutatkozik, a növekedés pedig részben a sokgyermekes bevándorlóknak köszönhető (például Franciaországban, Hollandiában és Belgiumban).

Az igazán drámai képet a mi régiónk mutatja. Ugyan egyes mediterrán országok (Portugália, Olaszország, Spanyolország, Görögország) termékenységi szintjének zuhanása is nagyon meredek, de a görbe legalább konvex, vagyis úgy tűnik, mintha nem a nulla felé zuhanna. A kelet-európai országokban a görbe zuhan és konkáv, vagyis nem látszik a mélypontja sem (bal alsó ábra, a rózsaszín vonal Magyarország). Ami talán gazdaságtörténeti szempontból is egyedülálló jelenség, hogy ezek az országok gyors gazdasági növekedés mellett produkálnak elképesztő negatív változást. A népességnövekedés egyik feltétele a hosszú távú gazdasági növekedésnek, addig a népességfogyás hosszú távon szinte biztosan gazdasági hanyatláshoz vezet. Ami különös, hogy a gazdasági növekedés elvileg megteremthetné a népességnövekedés anyagi feltételeit, addig ezekben az országok egyre kevesebb aktív korú emberrel egyre nagyobb jövedelmet állítanak elő. A régiónk különböző pályán, de gyakorlatilag pontosan eljutott az osztrák-német-svájci szintre: vagyis kezdi magát befészkelni a termékenységi csapdába. Magyarország az időszak nagy részében a legalacsonyabb termékenységi rátával rendelkezett, az utóbbi időben a csehek múltak bennünket alul. Talán a nagyarányú erdélyi és vajdasági bevándorlásnak köszönhetjük, hogy a népességfogyás negatív hatásait még alig érzékeljük.

Az igazán nagy probléma akkor jön, ha ez a fantasztikus gazdasági teljesítményt nyújtó, de utód nélküli korosztály megöregszik. Ahogy a Demography Mattters írja: ezekben az országokban a közpolitika formálóinak igazán aggódniuk kéne.

Magyarország ma: mit mutatnak a friss statisztikák?

Az év talán legjobb híre, hogy lényegesen mérséklődött a népességfogyás üteme. Magyarország lakossága 10,067 millió fő, ebből viszont sajnos 3,953 millió fő állt alkalmazásban. A bruttó átlagkereslet 7,9%-kal, a nettó az adóemelések miatt 7,4%-kal nőtt. Az év végén átlagosan 6,5%-kal voltak magasabb az árak az előző év véginél, vagyis a lakosság reáljövedelme enyhén emelkedett. A munkanélküliség 7,5%.

Magyarország bruttó hazai jövedelme (GDP) 3,9-4,0%-kal növekedett 2006-ban. A magyar ipar ismét jól teljesített, növekedése az előzetes adatok szerint 10,1% volt. Az év végén az ipar belső piacain 9,2%-kal voltak magasabbak az árak, a külpiacokon 1,1%-kal nőttek a magyar termékek árai. A fontosabb mezőgazdasági növényekből termelt mennyiség általában csökkent, leginkább a cukorrépáé. Ennek a növénynek addig volt értelme, amíg Európa cukorból önellátó akart maradni, és dotálta a termelését, 2006-ban azonban ennek a majdnem kétszáz éves időszaknak a végét határoztuk el. Nem függetlenül az energia-függőségtől és a klímaváltozástól 18,1%-kal nőtt a termelt repce mennyisége, amiből többek között bioüzemanyag készül. Elvileg a jövedelmezőségnek viszont nőnie kellett: a termények ára 18%-kal, az állati termékeké 4%-kal nőtt, a 7,1%-kal emelkedtek, vagyis a növénytermelők jövedelmezősége nőtt, az állattenyésztőké viszont elég drámaian csökkent.

Ezek fényében nem meglepő, hogy magyarország külkereskedelmi mérlege valamennyit javult: forintban számolva 24%-kal, euróban számolva 16%-kal ért többet az exportunk, és csak 22%-kal, illetve 14%-kal importáltunk többet. Összességében az ország még így is éves szinten 547 milliárd forinttal nagyobb értékben importált, mint exportált.

A magyar turizmus nem zárt valami jó évet, amihez egészen biztosan hozzárjárultak a budapesti zavargások. Valamivel kevesebb vendégéjszaka volt, és az árak emelkedése is az infláció alatt maradt. Forrás: KSH

A képhez hozzá tartozik: Magyarország a világ leggazdagabb területeihez tartozik, a 44. legszabadabb nemzetgazdasága van, és ha lassan is, de felzárkózóban van az EU átlagához.

Íme, a 2007. évi frissítés.

A magyar Országgyűlés szófelhőkben

A MOKK szórakoztató új technológia-adaptációja: az amerikai elnökök által leggyakrabban használt szavakhoz hasonlóan a magyar Országgyűlés leggyakrabban használt szavainak vizualizációja szófelhőben. 2006. novemberében: vizitdíj, korkedvezmények, notifikációs, kijózanodás, Garamhelyi, őszödi, Kondorosi. A 2002-es Országgyűlés filozófikusabb volt: a dialektikus szót talán még egy parlament sem használta ennyiszer a világon!

Kartogram: a társadalom térképe

A kartogram egy olyan torzított térkép, amelyen a területi egységek térképe nem a valós földrajzi területtel, hanem valamilyen más változóval, például a területen élők létszámával arányos. Ez a vizualizációs eszköz nagyon alkalmas gazdasági és társadalmi viszonyok ábrázolására. A fenti képen a világ politikai térképe láthatót, amelyet lent Mark Newman az egyes országok népességével torzított el. Látható Kína és India dominanciája. (Newman honlapján ugyanez egy főre eső jövedelemmel, szén-dioxid kibocsátással is megnézhető). A kartogramok készítésével és gyűjtésével foglalkozik a Worldmapper nevű honlap. A Cartogram Centralon pedig szoftverek is találhatók. Ha valaki tud Magyarország térképével készült kartogramról, vagy erre alkalmas szoftverről, hagyjon itt egy posztot!
Linkek: kartogram, térkép, statisztika.

Térkép, statisztika: MOKK Atlasz, Gapminder, Many Eyes

Egy régebbi poszt alapján szóba került a térinformációs rendszerek használhatósága. Ennek kapcsán kaptam a MOKK Atlasz béta-verziós rendszerre mutató linket, számtalan gyermekbetegséggel. Hálás köszönet a kommentelőknek, most két külföldi eszközzel összevetve próbálom ezeket a problémákat értelmezni, javítsatok ki, ha tévedek!
Az ábrán Magyarország vándorlási különbözetei láthatók választókörzetenként (csak erre a területi egységre tudtam a népszámlálási adatokat rávetíteni). A sárga területeken érdemi vándorlási többlet, vagy egyensúlyközeli helyzet van, a halvány területeken egyensúly van. A kék, bordó, narancs területekről sokan jöttek el. Ennyi jelentést másfél óra alatt sikerült a térképre varázsoljak, ugyanis a legtöbb adat semmit nem jelent a rendszer területi egységeire vetítve, a színezés megtévesztő. Az adatok felosztására végtelen lehetőség van, de statisztikai képzettséggel is nehéz jól megalkotni.

Vessük ezt a térképet először össze a korábban ezen a blogon posztolt egyszerű Gapminder térképes statisztikával. A Gapminder egyetlen, de nagyon könnyen értelmezhető (és csalásra nehezen használható) vizualizációs eszközt használ: egy közvetlenül értelmezhető mennyiséget az országhoz rendelt kör területével arányosít. Kicsiben, nagyban is látszik, hogy hol mekkora mértékben járulunk hozzá a légkör szén-dioxiddal való feldúsításához. Az egyszerű eszköz megkerüli a szinezés problémáját, illetve a kvantálás nehézségeit. Ahol idősorok állnak rendelkezésre, évről-évre nézhetjük a körök méretének változását. (A Gapmindernek egyébként van egy másik nagyszerű elemző eszköze is).

Az IBM szintén béta verziós Many Eyes applikációja számtalan dolgot egyszerűbben és jobban old meg mint a magyar Atlasz. Az egyik nagy erénye, hogy a felhasználók maguk tölthetnek fel adatsorokat elemzésre. (Ennek pozitív externália az egyébként szellemi tulajdonjog által nem védett statisztikai adatok szabadságának fokozása). A területi egységek értelmesek, a színezés nagyon egyszerű, de mindig jelentéssel bír: a fehér és a teljes narancs között a kvantáláshoz arányosan igazodva mindig értelmes, bár monokróm hőtérképet ad. A képen a külföldön született amerikaiak aránya látható a lakosság egészéhez képest. A térképet egészen kicsiben nézve is értjük.

Összefoglalva a MOKK Atlaszban a nyitottság egyelőre a robosztusság kárára megy. Elég volna két vagy három területi egységet használnia, politikai folyamatokra a választókörzetit, társadalmira a kistérségit, illetve ezek közös nevezőjeként, illetve az esetleges kistérségi adathiányra tekintettel megyeit. A színezésben vagy a felhasználó döntsön, vagy legyen értelmes, de monokróm. A rendszerbe olyan adatok kellenek, amelyek térhez és térképhez kötve valóban értelmezhetők. És persze nagyszerű volna, ha bárki feltölthetné a saját adatait.

Térinformáció és népszámlálás

Az információ megfelelő sűrítése számtalan matematikai kutatás tárgya. Az egyik legegyszerűbben értelmezhető sűrített adat maga a térkép. Ha a térképen nem a domborzat hiányzó harmadik dimenzióját sűrítjük, hanem mondjuk a lakóházak életkorát, vagy a népsűrűséget, a közpolitikai tervezésben nagyszerűen használható eszközt kapunk. A Columbia University Earth Institute kutatói pontosan ezt csinálják az USA népszámlálási adataival. A felső térkép azt mutatja, hogy a lakóházak mekkora része épült 1970 előtt, az alsó pedig azt, hogy mekkora része épült 1970 után. Ez az érdekes statisztika pedig nagyon sokat elmond arról, hova tevődik át az USA súlypontja, hol várhatók az épületek (és lakóik) elöregedéséből szociális problémák, hol nő és csökken a népesség. A U.S. Census Grid segítségével nagyon sok mindent megtudhatunk az Amerikai Egyesült Államokról. Magyarország ennél sokkal kisebb ország, ki tudja, talán érdemes volna megpróbálkozni ezzel a módszerrel.