A magyar állam a legdrágább (és az egyik leggyengébb)

Az OECD értékelte a fejlett országok közszolgáltatásainak minőségét és árát (a GDP arányában). Mi, magyarok költjük a nemzeti jövedelmünk legnagyobb arányát az államra és az önkormányzatainkra, de ezért csak a lengyelek kapnak rosszabb szolgáltatást, ők viszont 24 százalékkal olcsóbban. Nem meglepő módon a svédek és a hollandok is sokat költenek az államukra, de aránylag kevesebbet mint mi, és a finnek mellett ők kapják a világ legjobb szolgáltatásait.

Persze, persze, lehet mondani, hogy a korrupicó, de semmilyen alapos összehasonlítás nem mutatja Magyarországot korruptabbnak Szlovákiánál vagy Lengyelországnál, szóval az ok vélhetően mégis inkább a túlfoglalkoztatottságban és a kiemelkedően bőkezű közalkalmazotti és köztisztviselői bérekben keresendő. A közszolgáltatások legnagyobb költségtétele ugyanis általában a bér.

Én szívesen előfizetnék egy cseh csomagra.
via nem a pék jóindulatából

A tervezett Költségvetési Hivatal kapcsán

A 2004. évben részt vettem egy vitasorozatban, ami az Országgyűlést a választási célú túlköltekezéstől megóvó "független fiskális hatóság" felállítása körül zajlott. A napjainkban ugyanerről a problémáról zajlik újra vita - szerintem érdemes végigolvasni a két évvel ezelőtti vita négy cikkét.

Ki bukott meg az autópályákkal?

Új cikkem az autópályakartellről, a közpénzügyekről, a magyar politikai establishment működésképtelenségéről és a Medgyessy-kormány bukásáról (Ki bukott meg az autópályákkal? - pdf) A cikk annak a két korábbi Narancs- cikkemnek a lezárása, amelyek alapján 2002-ben a gazdasági és közlekedési miniszter gazdaságpolitikai tanácsadója, majd minisztériuma főigazgatója lettem, végül lemondtam. A korábbi cikkek a gazdaságpolitika menüpont alatt érhetők el (A dossziékba zárt szellem - pdf, Verseny lesz az magyarul - pdf).

A kasszakulcs és az alkotmány

A mai Magyar Narancsban megjelent cikkem az Országgyűlés és a Kormány költségvetési jogosítványait korlátozó indítványok vitájában a "A kasszakulcs és az alkotmány" címen. A témában vitát rendez a Szabadlovas Közgazdász Egylet is a nyári táborában. Ez a negyedik hozzászólás a vitában, egyúttal ugyanebben a számban megjelent egy antiföderalista írás is.

A rendszerváltás óta hivatalban lévő kormányok és Orsszággyűlések valóban borzasztóan bántak a közpénzekkel, ami akár közjogi reformért is kiálthat. A "független fiskális hatóság" koncepciója mégis fából vaskarika. A hatóság ugyanis definíció szerint jogalkalmazó szervezet. A független monetáris hatóság, a független árszabályozó hatóságok fontos elemei a racionális gazdasági környezet kialakításának, de pont fordítva működnek, mint a képzeletbeli "fiskális hatóság". A magángazdaság szereplõire alkalmaznak jogi normákat, nem pedig magánemberek szabják meg rajtuk keresztül a közhatalmi szervek döntéseit. [...] A megfelelő [...]képletet törvényben rögzítik, a népképviseleti szerv pedig kinevezi az intézményileg független hatóság vezetõjét, aki a "képlet őre". A "fiskális hatóság" azonban pont fordítva működne: meghatározná azt a szabályt, ami alapján a népképviselet törvényt alkothat.

Hétfőn az A.P.A.-ban minden érdeklődővel föderalista vita este nyolctól (Budapest, Horánszky utca).

A vita előzményei: Benczes István - Szentessy Krisztián: Magyar tánc - borotvaélen, prímás nélkül (Az államháztartási reform esélyei); Dobrovits Mihály: A köztársaság lebontása ellen; Neményi Judit: Kire bízzuk a kasszakulcsot?

Újra aktuális: A költségvetési tanácsról