Az eladósodottság Afrikából Kelet-Európába vándorol

Az alábbi ábrán 1970-2008. között követhetjük nyomon az egyes országok adósságszolgálatát - az egykori gyarmatok induló kölcsöneit, amit képtelenek voltak visszafizetni, Latin-Amerika teherlerázását, az argentín csődöt aztán Közép- és Délkelet-Európa elképesztő mértékű eladósodását.

A Világbanknak ez a fejlődési adatsora azt mutatja meg, hogy az adott ország a külföldről szerzett jövedelmének (exportált áruk, szolgáltatások és kapott hazautalások, segélyek) mekkora részét fordítja adósságtörlesztésre. A kék lufi általában kezelhető. A zöld kezd veszélyessé válni, a sárgánál általában jön az államcsőd, a piros meg kezelhetetlen. Nagyon sok kelet-európai ország helyzete fog romlani, hiszen ezt a válságot (is) hitelből vészelték át, ugyanakkor az a jövedelmi bázisuk, amiből törleszthetnek, a GDP-nél is sokkal nagyobb mértékben csökkent. A kivétel Lengyelország, amely a világválság alatt is növekedett, eladott veszteséges állami és önkormányzati cégeket, és a bevételből csökkentette adósságait.

Gazdasági és társadalmi témák eredeti megjelenése és vitája: antaldaniel.blog.hu

Országok szén-dioxid kibocsátása: utolérés, elhagyás

Európa légtere - most

A flightradar24.com oldalon néhány másodpercenként frissül Európa légterének képe, rajta az összes polgári repülőgéppel. Nem tudom, hogy a polgáriként nyilvántartott izraeli vadászgépek is rajta vannak-e, de például kis kitartással mindenki követheti szerettei útját a célállomásig.

Kösz Zsuzsi a linket!

Mennyi energia kell a magyar gazdaságnak?

Egy gazdaság energiaintenzitása azt mutatja meg, hogy mennyi energiára van szüksége ahhoz, hogy elássa feladatait - péládul, hogy jövedelmet termeljen, vagy lakást, mobilitást biztosítson a gazdasághoz tartozó népességnek. Magyarország energiaintenzitása nagyon magas, vagyis borzaszóan sok energiát használjunk ahhoz képest, hogy mennyi jövedelmet állítunk elő. Most azt nézzük meg, hogy merre tartunk - a nagy fűtési és mobilitási igényű Izlandot és Kanadát, vagy Németország múltbeli útját, esetleg Japánét követjük?

Korábban: Európai energiaintenzitás, Magyarország energiafüggősége , a villamosenergia-fogyasztás növekedése időben.Újraközölve a gazdasági fókuszú antaldaniel.blog.hu oldalról.

A népességfogyás és elöregedés érzékeltetése I.

Az alábbi vizualizációt a Google készítette a termékenység, a várható élettartam és a népesség ábrázolására. A körök méretete a népességgel arányos, ahogy megyünk előre az időbe, jobbra haladunk, vagyis nő a várható élettartam, és megyünk lefelé, ahogy csökken az egy nőre jutó szülések száma.

Az egyes országok minden kulturális relativista elmélet ellenére nagyon hasonló pályát járnak be, de egymás után. Az emberek egyre tovább élnek és a nők egyre kevesebb gyermeket szülnek. Ez a két hatás nem csak kulturálisan, hanem biológiailag is összefügg. Egy tipikus magyar nő (akinél a magyar nők fele fiatalabb, fele idősebb) már elmúlt negyven éves, és ezért nagyon valószínűtlen, hogy még lesz gyermeke. Egy tipikus török nő viszont csak 28 éves, ezért csak a kora miatt is valószínűleg lesz még egy gyermeke.

Törökországot azért választottam, mert az egész közép-európai régió egyik legfontosabb geopolitikai és gazdasági versenytársa, bár viszonylat távol van tőlünk. India pedig azért érdekes, mert Kína mellett gyakran elnézik, hogy milyen gyorsan nő a súlya, amit az össznépességet reprezentáló körnagyság is szimbolizál.

Számomra az ábra legfontosabb üzenete az, hogy a világ nemzetei nagyon hasonló pályát járnak be, és akár jó, akár rossz a hangulatuk vagy a kormányuk, nem nagyon tudnak letérni a pályáról. Az elöregedésnek ezért egyetlen hatásos ellenszere van: ha a fiatalabb régióból az elöregedettebbek felé költözhetnek emberek. Lehet ez a Szent István gondolat aktualizálása?

Az áramfogyasztás növekedés Közép-Európában II.

Áramszolgáltatóktól tudom, hogy nagyon sok olyan "számlapanaszt kapnak", miszerint nőtt a számlájuk, bár nem nőtt a lakossági tarifájuk. Végül persze kiderül, hogy a kWh és a tarifa szorzata rendben van, mert a panasztevő azért fizet többet, mert több áramot fogyaszt (mondjuk nagyobbra cserélte a monitort, beszerelt egy légkondícionálót). Az áramfogyasztás trendje ötven év átlagában megtörhetetlennek látszik, egy rendszerváltás vagy egy polgárháború kell az átmeneti visszaeséshez.

A villamosenergia-fogyasztás (és a szén-dioxid-kibocsátás) világszerte monoton nő. Mint általában az energiafogyasztás esetében, a villamosenergiánál is az ipar, a háztartások és a közlekedés a jelentős fogyasztó, bár a villamosenergiában a közlekedés aránya jóval kisebb mint a teljes energiafelhasználásban, hiszen egyedül a vasutak villamosítottak. (még).

A rendszerváltáskor a közép-európai országok és Kelet-Németország fogyasztása is jelentősen visszaesett a szocialista nagyipar összeomlásával, azután az újraiparosítás eltérő mértékben újra növelni kezdte a fogyasztást. Sok vagy kevés villamosenergiát fogyasztunk? Úgy gondolom, hogy a nemzeti jövedelmünkhöz képest pazarlóan sokat. A német ipar teljesítménye sokkal nagoybb mint a magyaré, egy kilowattóra áram körülbelül kétszer olyan jól hasznosul. Ugyanez elmondható a háztartásokról is: a magyar lakosság (amely adóból és más árakon keresztül fizette meg az áramárakat) igen pazarlóan használja az energiát, és a háztartási jövedelmekhez képest, de abszolút mértékben is nagyon sok villamosenergiát fogyaszt a német lakossághoz képest.

Korábban: Mennyi energiát fogyaszt Közép-Európa I, Németország fele annyi energiából hoz ki egy eurót, milyen nagy Magyarország energiafüggősége?

Villamosenergia: merre áramlik az áram?

Egy téli nap Magyarországon és Közép-európában: az export és import áramlatok a MAVIR napi aktuális adatai alapján Északkelet/Északról Délnyugat/Nyugat felé mutató áramlást mutatnak egy apró import-áramlattal Szerbia felől. Ahogy az erőműveink életkora nő, növekszik a gazdaság energiaigénye és a befektetések sorra elmaradnak, Magyarország egyre inkább rászorul a villamosenergia-importra. Jelenleg az ipari termelőszektor válsága miatt az energiak-külereskedelem szaldója nagyjából egyensúlyban van, de amikor a magyar gyárak a maximális kibocsátással termelnek, akár 30%-ra is nőhet Magyarország villamosenergia-importja.

Szélsőséges időjárás és klímaváltozás Budapesten

Az OMSZ honlapján világosan látható, miként változott Magyarország klímája az elmúlt százhusz évben: az évi középhőmérséklet a világátlagot meghaladó mértékben emelkedett, és az évi csapadék mennyisége jelentősen csökkent. Engem az érdekelt, hogy igaz-e az a vélekedés, miszerint a klímaváltozás szélsőségesebbé tette az időjárásunkat. Ezen a hisztogramon az 1881-2010 között rögzített budapesti hőmérsékleti rekordokat (minden nap legalacsonyabb és legmagasabb értéke) ábrázoltam. Ha a hőmérséklet egyenletesen emelkedett volna, akkor azt várnánk, hogy az 1880-as évek körül van sok rekord (a rekord hidegek) és a 2000-es évek körül sok (a rekord melegek). Ehelyett azt láthatjuk, hogy az utolsó 30 évre esik az összes hőmérsékleti rekord 40 százaléka, az azt megelőző 90 évre pedig csak 60 százaléka. Mindez azt jelenti, hogy a budapesti emberek és az infrastruktúra is sokkal nagyobb téli fűtési és nyári hűtési sokkoknak van kitéve, ami emberéletben és költségben is jelentős kárt okoz.

További egy pillanat alatt áttekinthető összefüggések.

PS: Egyébként számomra nem triviális, hogy milyen eloszlást kellene kövessenek a hőmérsékleti rekordok, és hogyan kellene kinéznie a hisztorgramnak.

Nemzeti jövedelem és fényszennyezés

Általában a gazdasági növekedés szennyezés-növekedéssel jár együtt, ahogy azt minden környezetvédőtől tudjuk. A fényszennyezés azért jó, mert az űrből kiválóan mérhető. Egy új módszerrel a megbízhatatlan statisztikákkal rendelkező országok GDP-jét becslik az általuk kibocsátott fényszennyezés mértékével. Íme, egy korábbi poszt a Föld jövedelem-eloszlásának múlt évtized végi becsléséről, és alatta egy szerkesztett űrkép a fényszennyezésünkről.

Via eltecon.blog.hu

Mennyien élnek a vasútból Európában?

Ezen a térképen azt lehet megnézni, hogy a teljes lakosság, tehát nem csak az alkalmazottak mekkora része él hivatalosan a vasútból - nem számítva némi kiszervezett tevékenységeket. Magyarországon ez a teljes népesség 0,44 százaléka, ennél csak Szlovákiában, Lettországban, Luxemburgan és Csehországban tart el több embert a vasút. Ha figyelembe vesszük, hogy Magyarországon ezekhez az országokhoz képest is kevesebben dolgoznak, akkor elmondhatjuk, hogy talán nincsen még egy olyan Európában ország, ahol a vasútnak a népesség akkora részét kell eltartania mint Magyarországon. Részletesebben: ManyEyes.

Hol olvassák ezt a blogot?

Az elmúlt bő három évben természetesen a legtöbben Magyarországon olvasták ezt a blogot. Ha azonban a magyar látogatókat nem tesszük fel a térképre, akkor nagyon érdekesen alakul az olvasótábor földrajzi megoszlása.

Freedom House 2009: Politikai és szabadságjogok a világban

Az amerikai Freedom House 36 éve értékeli a politikai és szabadságjogok érvényesülését világszerte. Bár módszerüket szokták kritizálni, és értékeik az amerikai demokrácia értékei, úgy gondolom, hogy az egyik legelfogadottabb és legátfogóbb értékelést adják a témában.

A világon az emberek és az országoknak is 46% él szabadságban, az emberek 20% és az országok 32 százaléka részben szabad, és az emberek 34% százaléka a világ országainak 22 százalékában alapjogaitól megfosztva él. Az elmúlt évben a világ szabad lakosságának az aránya (akárcsak a demokráciák aránya a világ országai között) sajnos csökkent.

A legnagyobb romlás a volt Szovjetúnióban tapasztalható, ahol egyes mutatók már Fekete-Afrika szintje alatt vannak. A világ legszörnyűbb országai Észak-Korea, Türkmenisztán és Üzbegisztán politikai jogok szempontjából. Magyarország 2005. óta folyamatosan a lehető legjobb osztályzatot kapja. Azt hiszem, nem becsüljük meg eléggé a szabadságunkat. Sem.

Mennyit fogunk nyugdíjra költeni a jövőben?

Az Európai Bizottság megpróbálta megbecsülni, hogy az egyes tagállamok 2010 és 2050 között a jelenleg ismert demográfiai, foglalkoztatottsági és migrációs trendek alapján mekkora részét fogják a bruttó hazai terméküknek (GDP) nyugdíjra költeni. A jelentés adatait a Many Eyes segítségével térképre vetítettem, a térképeken a 2004. évi tényeket hét becsült időszakkal lehet összehasonlítani.

Az itt bemutatott térképpár szerint Magyarország 2025-ben a 2004. évi 10,4 százalék helyett 13 százalékát fogja nyugdíjra költeni a nemzeti jövedelmének. Minél sötétebb egy ország színe, annál többet fog a nemzeti jövedelméből nyugdíjra költeni. A változás nem tűnik drámainak, de ha belegondolunk, hogy a 2006. évi megszorítások hány százalékkal csökkentették az GDP-arányos állami kiadásokat, akkor nem kis tételről van szó. A térképen az is látszik, hogy azok az országok járnak jól, amelyeknek várhatóan nő a lakossága. (Több ilyen európai ország is van, többnyire azok, amelyek beengednek migránsokat).

Európai energiaintenzitás

A egy ország energiaintenzitása azt mutatja meg, hogy egy dollárnyi vagy eurónyi bruttó hazai termék előálltásához, vagyis a GDP egy egységéhez mennyi energiát kell felhasználni az adott országban. Az energiaintenzitás függ az ország gazdasági szerkezetétől (mennyi nehéz és könnyűipar van), a klímájától, illetve az ország lakóinak és intézményeinek energiahasználati szokásaitól.
A magyar gazdaság energiaintenzitása a legmagasabbak közé tartozik Európában, ami részben megmagyarázza energiafüggőségünket is. Az adatokat a Many Eyes segítségével lehet tovább elemezni.

Magyarország energiafüggősége

Egy család energiafüggőségét definiálhatjuk úgy is, hogy a család jövedelmének mekkora részét kell villany- és gázszámlákra, esetleg tüzifa és szénvásárlásra költenie. Hasonlóképpen egy ország energeifüggőségét definálhatjuk úgy is, mint a külföldi, azaz exportbevételeinek hány százalékát kell külföldi energiavásárlásra, vagyis importra fordítania.Ezen az ábrán Magyarország energiafüggősége látható. A családi energiafüggőségtől eltérően ezt a számlát az ország egészének, tehát a vállalatoknak, a lakosságnak, illetve ezek adóbevételeiből közvetve a kormányzatnak kel megfizetnie. Az ország versenyképesség legegyszerűbb definíciója az, hogy mennyire vagyunk képesek jövedelmet bevonni külföldről. Az energiafüggőség és a versenyképesség összefüggése talán úgy ragadható meg a legjobban, hogy a külföldön szerzett jövedelmünk mekkora részét kell automatikusan továbbadnunk az energiatermelőknek. A helyzetünkön akkor javíthatunk, a több vagy jobb árut és szolgáltatást tudunk külföldön eladni, illetve ha olcsóbban szerezzük be az energiát, vagy kevesebb energiát használunk, másszóval spórolunk.

Korábban: Energiafüggőség a világban és más egy pillanat alatt áttekinthető összefüggések.

A világ jövedelemeloszlása 2007-ben

Lássuk, hogyan álltunk a világgazdasági recesszió előtt! A lenti térképen, amit a Many Eyes segítségével tovább lehet nagyítani, és meg lehet nézni a mögöttes adatokat is, a CIA becslése látható arra nézve, hogy mennyi volt az egyes országok egy főre jutó jövedelme. Az adatokat az egyes országokra jellemző eltérő árakkal igazították ki, tehát (PPP igazítás). Ez azt jelenti, hogy az azonos színű országokban az egy főre jutó bruttó nemzeti termékből ugyanannyi árut és szolgáltatást lehet vásárolni, függetlenül az aktuális valutaárfolyamtól.
Érdemes megkeresni, hogy Magyarország kikkel volt tavaly egy jövedelmi színvonalon, illetve érdekes lesz újra megalkotni a térképet a mostani világválság után.

Hosszú idősorok vizualizációja

Zach Beane egy nagyszerű vizualizációs technikát dolgozott ki hosszú idősorok látványos szemléltetésére. A két ábra egy-egy kinagyított részlete az amerikai mozipiac bevételeinek, filmenként.


A felső ábra a logaritmizált, az alsón az abszolút értékek szerepelnek. Az interaktív ábrára klikkelve látszanak a dollárban mért bevételek és a film címei. Meg lehet nézni, mit tett az Oscar a No Country for Old Mennel.
A vizualizációt Lee Byron és Martin Wattenberg egy hasonló vizualizcáiós módszere ihlette.

Obama és McCain jelölti beszédei

A Wordle nagyszerű szövegvizualizációs eszközével egy szempillantás alatt össze lehet hasonlítani Barack Obama és John McCain hivatalos elnökjelöltséget elfogadó beszédét. Íme a kihívó demokraták jelöltjének leggyakoribb szavai:
És a hagyományoknak megfelelően a jelenlegi elnököt adó republikánusok jelöltjének később elhangzott szavai:
Szerintem a két legjobb jelölt küzd meg egymással, nagy meccs lesz.

További egy pillanat alatt áttekinthető összefüggések.

Energiafüggőség

Az Európai Unió és Magyarország is nagymértékben ki van szolgáltatva a külső energiaszállításoknak, és az energiahordozókban gazdag volt szovjet és közel-keleti világ készleteiért Kínával és Indiával, illetve az Egyesült Államokkal is versenyben áll. De mit is jelent az a nagymértékben?

A felső torzított térkép (kartogramm) a világ országainak a méretét az energiahordozó-felhasználásukkal arányosan mutatja be (még az évtized elején, azóta Kína felhasználása drámaian megnőtt). Az EU egyes régi (pl. Németország, Franciaország) és új tagjai (pl. Magyarország, Szlovákia) a világ legfejletebb ipari országai közé tartoznak, és az ipari termeléshez más, szolgáltatás- vagy mezőgazdasági orientációjú országokhoz képest nagyon sok energiát használnak. Az alsó térkép az importált energiahordozók arányát mutatjba.

Az alsó térkép (kartogramm) abban különbözik a felsőtől, hogy nem az összes felhasznált, hanem az összes importált energiahordozóval arányosítja a világ országait. Mivel Európa hamarabb iparosodott mint a világ többi része, fosszilis energiahordozó-készleteit már nagyrészt felélte, és ezért importra szorul. Az egyébként gazdag és általánosságban versenyképes európai gazdaság egyre nagyobb arányban kénytelen külső partnereinek fizetni azért, hogy energia-igényes gazdaságszerkezetét fenn tudja tartani. A folyamatnak sok kimenetel lehetséges: gazdasági lemaradás, gazdasági szerkezetváltás, vagy még nagyobb versenyképesség, vagyis a drágább energiahordozókból értékesebb áruk előállítása.

A kartogramok forrása természetesen a Worldmapper.

A vallások evilági súlypontjai

A Worldmapper újabb nagyszerű kartogramokkal (számadatokkal súlyozott világtérképekkel) állt elő: a vallási sorozatban az egyes nagyobb vallások és felekezetek földi megoszlását nézegethetjük. A mellékelt képen a római katolikusok számával torzított országtérképek láthatók. Bizony, a katolicizmus súlypontja átkerült az Újvilágba!