Mennyiben versenytársa Magyarországnak Kína?

Először is ugye, milyen versenyszámban: feldolgozott termékek ipari exportjában. Még ma is gyakran okoz meglepetést sok embernek, hogy Magyarország se nem elmaradott, se nem éppen tudásalapú gazdasággal rendelkezik, hanem a világ egyik legfejlettebb ipari országa. Tíz olyan fejlődő ipari ország van a világon, amelynek exportjának legalább háromnegyedét a feldolgozott ipari termékek adják: Magyarország, Malajzia, Mexikó, Pakisztán, Fülöp-szigetek, Lengyelország, Románia, Sri Lanka, Thaiföld és Törökország. Kína pont erre a szegmensre specializálódott.

Gordon Hanson és Raymond Robertson azt vizsgálták meg (pdf letöltés), hogy a kínai feldolgozott ipari termék export mennyivel vetette vissza ezeknek az országoknak a saját expotját 1996-2003. között. Az eredmény nem túlzottan drámai: a fenti tíz ország termékei iránt 0,6-1,4 százalékkal lett volna magasabb, ha a kínai exporttal nem kell versenyezni.

Az Econbrowser közgazdász blog érdekes összeállítást kínál Kína világpiaci integrációjának empirikus kutatásáról, többek között ott lehet többet olvasni erről a kutatásról is. Kína exportja reálértéken 500 százalékkal nőtt az elmúlt tizenöt évben. A kínai exporttermékek egységára növekedni kezdett, vagyis a mennyiségi növekedést részben a minőségi növekedés kezdi átvenni. Ez a hatás azonban elsősorban a Kínába települt külföldi gyártók eredménye, összességében a kínai tulajdonú cégek exportjának az értéke inkább csökken, mint nő a világpiacon. Kínában gyorsan csökken a falusi szegénység és munkanélküliség, mert a globalizáció sok munkahelyet teremt, de nem az export-szektorban: az exportbevételek fűtik a helyi szolgáltatások és építések iránti keresletet. (Kép: Clayirving)

Magyarország két igazi közvetlen versenytársának Románia és Lengyelország tűnnek. Ettől függetlenül oda kell figyelnünk Kínára: egyrészt egy, a miénkhez hasonló, de talán sikeresebb export-fejlődési utat tanulhatunk el, másrészt fel kell készülnünk arra, hogy a logisztikai és a szállítási kapacitások növekedésével (pl. eurázsiai vasútfejlesztések) Kína közvetlen hatása erősebb lesz. Egyelőre a nyílt verseny helyett az értelmes specializáció kedvezhetne mindkét országnak: a kínai cégek alacsonyabb hozzáadott termékben versenyképesek, Magyarország a magasabb hozzáadott értékben, és belül van a világ legnagyobb egységes piacán, az Unióén. A kínai termékek magyarországi végső összeszerelése egy olyan kitörési pont lehet, ahol minkét ország gazdagodhatna. De jobb sietnünk, mert ezzel így vannak a lengyel és a román összeszerelők is, a kínai gazdasági kapcsolatokért és Kína figyelméért is őrült nagy a verseny.

További versenyképességi bejegyzések, illetve feliratkozás a folytatásra.