Gordon Hanson és Raymond Robertson azt vizsgálták meg (pdf letöltés), hogy a kínai feldolgozott ipari termék export mennyivel vetette vissza ezeknek az országoknak a saját expotját 1996-2003. között. Az eredmény nem túlzottan drámai: a fenti tíz ország termékei iránt 0,6-1,4 százalékkal lett volna magasabb, ha a kínai exporttal nem kell versenyezni.

Magyarország két igazi közvetlen versenytársának Románia és Lengyelország tűnnek. Ettől függetlenül oda kell figyelnünk Kínára: egyrészt egy, a miénkhez hasonló, de talán sikeresebb export-fejlődési utat tanulhatunk el, másrészt fel kell készülnünk arra, hogy a logisztikai és a szállítási kapacitások növekedésével (pl. eurázsiai vasútfejlesztések) Kína közvetlen hatása erősebb lesz. Egyelőre a nyílt verseny helyett az értelmes specializáció kedvezhetne mindkét országnak: a kínai cégek alacsonyabb hozzáadott termékben versenyképesek, Magyarország a magasabb hozzáadott értékben, és belül van a világ legnagyobb egységes piacán, az Unióén. A kínai termékek magyarországi végső összeszerelése egy olyan kitörési pont lehet, ahol minkét ország gazdagodhatna. De jobb sietnünk, mert ezzel így vannak a lengyel és a román összeszerelők is, a kínai gazdasági kapcsolatokért és Kína figyelméért is őrült nagy a verseny.
További versenyképességi bejegyzések, illetve feliratkozás a folytatásra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése