A balkáni bűnözés hatása Európára

Az ENSZ szakosított szervezete, a United Nations Office on Drugs and Crime kiváló jelentést tett közzé a balkáni bűnözés megváltozó természetéről. A balkáni országokban a nyugat-európai szint alá csökkent az erőszakos, illetve a helyi lakosság terhére elkövetett bűncselekmények aránya, ugyanakkor az európai drog- embercsempész- és prostitúciós piac a szervezett bűnözést elképesztő mértékben erősítette meg. A Balkánon átmenő heroin-kereskedelem forgalma dollárban nagyobb értéket ad, mint Albánia, Macedónia és Moldávia teljes bruttó hazai jövedelme, vagyis GDP-je. A gazdasági átmenet, a háborús traumák kezelése és a nemzetépítés nehézségeivel egyszerre küzdő társadalmakban a szervezett bűnözés gyakran a megélhetés, a minimális társadalombiztosítás és a helyi biztonság egyedüli forrása. Ennél a jelentésnél még nem olvastam erősebb érveket arra, hogy az Európai Unió minden tagja azonnal ismerje el Koszovót, helyezze nyomás alá Görögországot Macedónia destabilizálása ellen, és a lehető leggyorsabban vegye fel a régiót az Unióba. Később nehezebb lesz, és a károkat már ma is nagyrészt mi viseljük.

További kifejtés, linkek az európai blogomon: Crime and violence in the Balkans and affected countries.

A canterbury érsek az európai muzulmánok állampolgári lojalitásáról

A meglehetős hőfokot elérő, bár belterjes és tét nélküli magyarországi muzulmán-vitába tulajdonképpen azért szálltam be, mert felháborított, hogy egy egyetemi oktató ennyivel intézheti el a canterbury érseknek a muzulmánok integrációjával kapcsolatos előadását:

Ezzel kapcsolatosan Hirsi Ali egyenesen "lopakodva behatoló sáriáról", az iszlám törvénykezésnek az ilyetén elfogadtatásáról beszél, amihez "az arabok eszközül használják az Európai Közösséget". (Más kérdés, hogy munkálkodnak önkéntesek is ezen, így a canterburyi érsek, aki nemrég a sária részleges bevezetésének ötletével állt elő, s akit vélhetően - számos ilyen szintű kollégájához hasonlóan - a kontraszelekció "kegyelme" juttatott ilyen hivatalra.)

Ezzel kapcsolatban ezt írtam:

Az érsek a közelmúltban amellett érvelt, hogy azon esetekben, amikor a világi igazságszolgáltatás nem akar dönteni az állampolgárok - elsősorban családjogi - vitáiban, az iszlám hitű állampolgárok vallási törvényük, a saría alapján rendezhessék viszonyaikat. E gondolat a mai Magyarországon oly' természetes, hogy szükségtelen róla vitatkozni. Senki nem gondolná helyesnek például, ha a polgári házasság felbontását kimondó állami per ítélete egyházjogi értelemben is érvényes volna, vagyis ha a templomban kötött házasságokat a magyar bíróság érvényteleníthetné. A canterburyi érsek annak érdekében, hogy II. Erzsébet iszlám életet élő alattvalói az európai szabadságjogokra épülő világi törvényeket életük más viszonyaiban könnyebben fogadják el, annyit kért a muzulmán hitű brit állampolgárok számára, ami a legtöbb európai országban ma is jár a különböző keresztény felekezetek és a zsidó vallás követőinek. Éppen Anglia egykori véres, embertelen vallásháborúinak történelmi tapasztalata tette Európa-szerte elfogadottá azt a gondolatot, hogy szabadságjogaink egyik legfontosabb alapja a vallási türelem.

Összeesküvés-elméletnek is lapos az anglikán egyházfőt a muzulmán fundamtenalizmus ügynökének beállítani. Az, hogy mennyire volt jó az általam használt párhuzam a canterbury érsek javaslata és a magyarországi köztársasági és egyházi jogrendszer viszonylag békés egymás mellett éléséről, a Verbális Numerák kommentjei között már felmerült. (Szerintem bizonyos szempontból jó, más szempontból meg nem olyan jó). A cikkemmel szembeállított fundamentalista, illetve pusztán idegengyűlölő kritikákon túl viszont a Verbális Numerák blog szerzője felvetette azt az egyébként nagyon is kézenfekvő problémát, hogy idehaza lényegében senki sem tudja, hogy valójában a megidézett európai egyházfő mit is mondott iszlám-ügyben?

A canterbury érsek természetesen nem javasolta a sária részleges bevezetését Nagy-Britanniában vagy Európában; ehelyett pozitívan foglalt állást abban a kényes kérdésben, hogy az iszlám hit követése lehetővé teszi-e a joguralom (avagy a kontinentális jogban az alkotmányos jogállam) elfogadását.

A muzulmánokkal kapcsolatos tolerancia kérdésében, tetszik vagy nem, a néhai Pim Fortuyn jelölte ki a tolerancia új határait: a valllási türelem az evilági törvények evilági elfogadásáig terjed, a többieknek pedig nem lesz helyük az Európai Közösségben. Pim Fortuyn rövid politikai pályafutásának első sikerét az első olyan nyugat-európai nagyvárosban, Rotterdamban érte el, ahol hamarosan abszolút többségbe kerülhet a vallásos muzulmán lakosság. Fortuyn iszlámmal kapcsolatos gondolatai részben az előadói stílus, részben a lappangó probléma felszínre hozatalának drámája miatt váltottak ki botrányt 2002-ben. Fortuyn meggyilkolása után az új határok nagyon gyorsan beépültek holland majd az európai mainstream politikai gondolkodásba.

Fortuyn az evilági hatalom kapujából, a canterbury érsek pedig egy keresztény államvallás államfői posztjáról tette fel ugyanazt a nyugtalanító kérdést: összeegyezthető-e a szekuláris európai állam és az iszlám iránti lojalitás? Az olyan emberek, akik szimplán utálják a mohamedánokat, vagy valamilyen kivételezett helyzetet szeretnének evilágon a kereszténységnek, örömmel kapaszkodnak Fortuyn határozottságába. Ugyanezek az emberek hitetlenkedve néznek arra az európai egyházfőre, aki nem elégszik meg az előítélettel, és az ítélet előtt tárgyalná is azt a kérdést, hogy az iszlám követőei lehetnek-e jogtisztelő állampolgárok.

A canterbury érsek legfontosabb állítása az, hogy az állampolgári közösség és a muzulmán hívők közössége, az umma szétválasztható; a két közösség törvényei között az összeütközés mérsékelhető, az állampolgári és vallási közösségi lojalitás összeegyeztethető. A canterbury érsek egyházfőtől meglepő pragmatizmussal vagy empátiával azt javasolja, hogy amennyiben a kettős lojalitás lehetséges, akkor az állam is tegyen ennek érdekében lépéseket, hogy feleslegesen ne állítsa szembe az evilági törvényt a vallásival. "Kellemetlen igazság [annak felismerése,] hogy a jogról való gondolkodásunkba is bevezethető a 'piaci' elem, a lojalitásért való versengés". A nagyvonalú érsek beszéde konklúziójában a bibliai hermeneutika és kortárs filozófiai gondolkodás szép ötvözeteként a felvilágosodás és a sária mitológiáinak dekonstrukciójára szólít fel, továbbá arra figyelmeztet, hogy ebben a vitában a jog természetének kérdése nem lesz megkerülhető.

Úgy hiszem, hogy a cantebury érsek olyan magasra tette a lécet, hogy a keresztény Európában sematikusan gondolkodók és a fundamentalisták egyelőre csak alulról piszkálják. A vita sarokpontja prímán ki van jelölve, aki pedig be akar szállni, annak először olvasnia kell. Ahogyan Fortuyn programadó könyvét, úgy ezt a szöveget is le kéne fordítania egy értő embernek magyarra.

Magyarország a katolikus egyház szemével: ad limina

"A Pápa által az ad liminán elébe járuló püspökökhöz intézett beszéde mindig is az adott ország vallási, társadalmi és egyházi helyzetnek egyfajta összegzését adja, természetesen az előre megküldött püspöki jelentések, a dikasztériumoknál tett látogatások és a Szentatyával folytatott egyéni beszélgetések figyelembe vételével. XVI. Benedek általában szereti a mai kor helyzetleírását adni, tömör és logikus felépítésben. Hiszen a helyzet megértése nyomán lehet megtalálni a megoldást és az Egyház cselekvésének irányát" - kezdődik a Vatikán Figyelő tudósítása, amely bőséges háttéranyagok között található. Egyrészt megtudhatjuk, hogy miért kerül sor egy-egy nemzeti egyház püspökeinek az ad limina látogatására, azt miképpen készítik elő, és hogyan értékelik az adott ország és az ott működő egyház helyzetét. XVI. Benedek beszéde katolikus szemmel reflektál Magyarország társadalmi és lelki gondodjaira napjainkban.

A legősibb egyházi intézmények közé sorolhatók azok a rendszeres látogatások, amelyek során az egyes részegyházakat vezető főpásztorok felkeresik Péter Utódát, hogy elé tárják a rájuk bízottak ügyes-bajos dolgait, erőt merítsenek otthoni feladataikhoz, továbbá megerősödjenek hitükben és a Pápa iránti hűségükben.

A Vatikáni Figyelő közzéteszi az elmúlt évtizedek ad limina látogatásainak főbb üzeneteit - különösen érdekesek a késő-kádár rendszerben élő magyar katolikusoknak a II. János Pál által véglegesített üzenetei, illetve a rendszerváltással küszködő országnak szóló üzenetek, hiszen ezek az egyes püspökségek saját helyzetjelentésén alapuló, de a vatikáni adminisztráció által alaposan értékelt és feldolgozott szövegek.

A kiváló katolikus blogról elérhető XVI. Benedek szövege magyarul és olaszul is, sőt, kiemelik a fordítás árnyalatnyi különbségeit is. Laikusok számára talán hasznosabb a feldolgozott, értékelt szövegösszefoglaló az idei ad limina fontosabb üzeneteivel.

Magyarországon az embereket – köztük a katolikusokat is – napjaink „gyenge gondolkodása” és akarati gyengesége jellemzi. Vagyis nem foglalkoznak az igazán fontos dolgokkal, hanem hagyják magukat sodorni az áramlattal. [...] Azért is nehéz manapság az embereknek teológiai és lelki dolgokról beszélni, mert „nem ritkán hiányzik egyrészt az intellektuális felkészültségük, másrészt a hitigazságok objektív elfogadása”.

Kiemelt pápai jóváhagyást kapott a szlovák és a román püspöki konferenciával megkezdett, a történelmi kiengesztelődést célzó párbeszédet, valamint az idei évre meghirdetett „Biblia Éve” kezdeményezés.

Nőtt a széndioxid-kibocsátás az EU-ban

Ha valakinek lettek volna illúziói az EU klímaváltozási politikájával kapcsolatban, itt a friss empirikus cáfolat: 2007-ben a kyotói rendszerben nőtt az EU szén-dioxid-kibocsátása, Kína pedig betegre kereste magát az offseteken. Talán nem véletlen, hogy az amerikai elnökjelöltek hajlanak átvenni a rendszert... Az európai kvóta-rendszer költséges, igazságtalan és értelmetlen. Kár volna a világot meggyőzni ennek az ellenkezőjéről.

A békekövet gépét majdnem lelőtte az izreali légierő

Tony Blair, a nemzetközi közösség Izrael és a palesztinok között közvetítő békekövete kis híjján odaveszett az izreali légtérben. Az egykori brit kormányfő magángépe nem válaszolt időben a légierő rádiójeleire, és ezért potenciális terroristaként azonosították. A magángép pilótája az utolsó pillanatokban létesített kapcsolatot az izreali vadászgépekkel. Az eddig megismert vizsgálati anyagok szerint a készültségbe helyezett izreali légierő új barát-ellenség felismerő (technikai) rendszere működött rosszul. Nehéz volna nem észrevenni az esemény szimbolikus jellegét.

Bioetika blog ajánló

Szabadlovas-társam, Greg Bioetika blogját szeretném a figyelmetekbe ajánlani. Talán a biológia és orvostudományok fejlődése állítja a legtöbb meghökkentő, súlyos és új etikai kérdés elé az emberiséget ebben az évszázadban - elég csak az őssejt-kutatásra gondolni, vagy a lehetséges emberi magzatok szelekciójára illetve kontraszelekciójára. Engem közgazdászként Greg népegészségügyi posztjai érdekelnek a legjobban, de a többi témát is illik átfutni, ha már végre valaki magyarul megírja őket: erről beszél a fél világ! A térképen a világ egy főre vetített alkohol-fogyasztása látható, a blogon a várható élettartam közép-európai különbségeivel összefüggésben.

Suds and Soda live

Vendégszereplés vége a Konzervatóriumon

A rövid, megtisztelő vendészereplésem a Konzervatóriumon olyan váratlanul ért véget, amilyen váratlanul jött. A vendégszerző listáról és az ajánlott blogok listájáról lekerültem evvel a magyarázattal:

Kedves Dániel,
a legutóbbi kommentek alapján, illetőleg leginkább a tegnapi NeoKonf-on lefolytatott nézetcsere alkalmával világossá vált számunkra, hogy bár számos olyan kérdésben egyetértünk, melyek miatt vendégszerzőségedre igényt tartottunk, kardinális, mondhatni perdöntő kérdésekben viszont nem. Ezeket nem ecsetelem, tegnap nyilvánvalóvá tettem számodra.

A jelen nem lévők számára: egy nappal korábban egy magánrendezvényen, ahova valaki meghívott, majdnem kifejtettem azt a véleményemet, miszerint egy köztársaságban nem lehet a civil szférát, a közigazgatást és a pártokat egymással szembeállítani, így annak sincsen értelme, ha valaki azon kesereg, hogy egy közügyet, pl. az antifasizmust civil szervezeteken kívül politikai pártok, ne adj' isten, a közigazgatás vagy a bíróságok is képviselnek. Na persze mit is mondhatnék, ha egyszer felesküdtem a pártsemlegességre és a köztársaság alkotmányára. De a levél szerzőjével nem beszélgettem.

Nem győzöm elégszer hangsúlyozni, hogy számos kérdésben egyetértünk, így a későbbi együttműködésünk elől nem vagyok olyan értelemben elzárkózva, hogyha úgy érzed, gazdasági témákban megnyilvánulhatsz, írhatsz, és beküldheted számunkra. Ezeket, ha továbbra is illeszkedik profilunkba, lehozzuk.
A megjelent cikkedet köszönjük, nagyon színvonalas írás volt, komoly vitát generálva, melyért hálásak vagyunk.
Azonban a továbbiakban a kardinális kérdés miatti egyet nem értés arra sarkall minket, hogy a bloghoz megszüntessük az adminisztratív hozzáférésedet. Megértésedet reméljük, ahogy azt is, hogy semminemű rossz érzés nincsen benned emiatt.

Én biztos, hogy fordított sorrendben jártam volna el, de a rend kedvéért: nem kértem adminisztratív hozzáférést a bloghoz, kínálták, majd elvették.

Ahogy mi is Téged, reméljük Te is olvasol minket továbbra is. Kommentjeid és írásaid alapján reméljük, hogy sok hasznos vitát fogsz még generálni akár nálunk, akár szerzőink, akár saját blogodon, akár más felületeken.

Minden jót kívánok,
üdvözlettel:
(név)
Konzervatórium

A levél alapján azt hittem, hogy az tette be a kaput, hogy szerintem Szent István beengedte volna az iszlám hitűeket Európába, a Konzervatóriumhoz kötődő több ember viszont inkább kifelé mutatna utat nekik. Aztán még további személyeskedő leveleket kaptam, amelyek szerint akkor bánták meg, hogy közösséget vállaltak velem, amikor azon a bizonyos rendezvényen azt találtam mondani, hogy jobb, ha Magyarország miniszterelnöke antifasiszta, mintha fasiszta tüntetéseken vesz részt.

A közzétett levél nem magánlevél: kizárólag arról szól, hogy miért szakítanak meg velem egy nyilvános együttműködést olyan emberek, akikkel egy nappal korábban találkoztam életemben először egy olyan rendezvényen, ahol egyébként nem beszélgettek velem (ráadásul a levél címzettje is én vagyok). Evvel együtt az elküldő szívesen utólag szívesen bebújna a levéltitok mögé. Én remélem, hogy az egész félreértés volt - mindenki vonjon le belőle tanulságot, ha akar.

Ez a post azoknak szól, akiknek a Konzervatóriumot ajánlottam erről a blogról. A Konzervatórium tagjai ne kommenteljenek - ha a félreértést meg akarják beszélni, akkor azt inkább valamelyik este személyesen tegyék meg.

Soul Of A Century

A tegnap éjjeli koncerten sem csalódtam a Subtle Plague kollektívából kinőtt The Durgasban, és végre alkalmam nyílt megvenni a hányatatott sorsú A Soul Of A Century albumot. A lemezt a zenekar még A Drastic Measure néven vette fel, mielőtt egy pornóoldallal való összetéveszthetőség miatt az afrikai Durgasra változtatták a nevüket.

Az A Soul Of A Century egy világjáró indie-produkció kollektív eredménye. A kiadó hiányában éveken át dobozban maradt anyagon a régi A Subtle Plauge kollektíva állandó és vendégtagjai vendégszerepelnek. A zenekar több mint húszéves történetének legmonumentálisabb vállalkozása volt a szerénytelen című album. Az élő bemutatók életem nagy zenei élményei közé tartoztak a fantasztikus, monumentális elektronikus effektekkel és a klasszikus indie rock számokkal.

A Soul Of A Century talán az összes korábbi lemeznél több kiváló dalt tartalmaz. A kétezres évek elejének húzódala, a New York Limousine végső mixe számomra kicsit csalódást keltő, a másik, a Take Cover Now viszont egészen biztosan a lemez legemlékezetesebb száma. Az Illogical Storm adja vissza leginkább azt a hangzást, ami a nagymarosi hegyoldalban vagy a gárdonyi naplementében annyira lenyűgözött: a Drastic Measure ebben az időszakában leginkább nem a pinceklubbokban, hanem a természetben szólt jól. A Round And Round olyan mint egy romantikus Fountains of Wayne szám, mintha cukorral bevont mandula volna, a Phone Tag pedig Budapesten végződik.

A zenei anyag a thedurgas.com oldalon, bal oldalt az albumra klikkelve online meghallgatható, de nem tölthető le. A gyönyörű kiállítású papírfüzetes lemezt korlátozott példányszámban jelent meg, legközelebb június 8-án a Gödörben rendezendő koncerten lehet beszerezni, ha marad belőle az európai turné végére. Gyertek el.

Ismétlés a tudás anyja: Szent István intelmei

A szűk körben, de az emúlt hónapokban szépen burjánzó magyar iszlámfóbia-kapcsán szinte előre látom, mi lesz, ha végre Magyarországon valódi vita indul a népességfogyás és a bevándorlás kérdéséről. Mindenesetre az ismétlés a tudás anyja közhelyének gyakorlása céljából idemásolnám államalapító, és a katolikusok által szentként tisztelt királyunk néhány intelmét.

A türelem és az igaz ítélet gyakorlása a királyi korona ötödik cifrázása. Dávid király és próféta mondja: Ítéletedet, Isten, bízd a királyra. És ugyanő másutt:
Király vagy, az igazságosságot szereted.
A türelemről így beszél Pál apostol: "tanúsítsatok mindenki iránt türelmet." És az Úr evangéliumban: "Ha [türelemmel] kitartotok, megmentitek lelketeket." Ehhez tartsd magad, fiam: ha becsületet akarsz szerezni királyságodnak, szeresd az igaz ítéletet; ha hatalmadban akarod tartani lelkedet, türelmes légy. Valahányszor, kedves fiam, ítéletet érdemlő ügy kerül eléd vagy valamely főbenjáró bűn vádlottja, türelmetlenül ne viselkedjél, esküvel se erősködjél, hogy megbünteted; bizony ez ingatag lenne és mulandó, mert a bolond fogadalmat megszegi az ember; és ne ítélkezz te magad, nehogy királyi méltóságodban a hitvány ügyben forgolódva folt essék, hanem az efféle ügyet inkább bírákhoz utasítsd, az ő megbízatásuk, hogy törvény szerint döntsenek. Óvakodj bírónak lenni, ám örülj királynak lenni s neveztetni. A türelmes királyok királykodnak, a türelmetlenek pedig zsarnokoskodnak. Ha pedig egyszer olyasvalami kerül eléd, amelyben ítéletet hozni méltóságoddal összefér, türelemmel, irgalommal, esküdözés nélkül ítélkezz, így lesz majd koronád dicséretes és ékes.

A vendégek s a jövevények akkora hasznot hajtanak, hogy méltán állhatnak a királyi méltóság hatodik helyén. Hiszen kezdetben úgy növekedett a római birodalom, úgy magasztaltattak fel és lettek dicsőségessé a római királyok, hogy sok nemes és bölcs áradt hozzájuk különb-különb tájakról. Róma bizony még ma is szolga volna, ha Aeneas sarjai nem teszik szabaddá. Mert amiként különb-különb tájakról és tartományokból jönnek a vendégek, úgy különb-különb nyelvet és szokást, különb-különb példát és fegyvert hoznak magukkal, s mindez az országot díszíti, az udvar fényét emeli, s a külföldieket a pöffeszkedéstől elrettenti. Mert az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő. Ennélfogva megparancsolom neked, fiam, hogy a jövevényeket jóakaratúan gyámolítsad és becsben tartsad, hogy nálad szívesebben tartózkodjanak, mintsem másutt lakjanak. Ha pedig le akarnád rombolni, amit építettem, vagy szét szórni, amit összegyűjtöttem, kétségkívül igen nagy kárt szenvedne országod. Hogy ez ne legyen, naponta nagyobbítsd országodat, hogy koronádat az emberek nagyságosnak tartsák.

Bár Szent István utódai követtek el hibákat, és gyakran eltértek az intelmektől, első királyunk idejében mai tudásunk szerint a keresztények mellett a zsidók és a muzulmánok is gyakorlhatták hitüket a Magyar Királyságban. Kellemetlen volna, ha a Magyar Köztársaság ezer évvel később ennél alább adná.

Indie koncert egy burmai iskoláért

Csütörtökön este a Trafóban ad jótékonysági koncertet a The Durgas, a Tilos az Á egykori punk rock sztárjaiból (A Subtle Plauge, A Drastic Measure) álló hippi-indie zenekar. A világjáró zenekar, akik Dél-kelet Ázsiában az AIDS elleni küzdelem, Koszovóban pedig a béke követeiként turnéztak, most egy olyan thaiföldi iskola újraépítésére gyűjtenek, ahol burmai menekültek tanulnak. A zenekar január 8-án lépett fel a május 3-i ciklonban elpusztult iskolában. Megbízható emberek: garantált jó hangulat, és az iskola is fel lesz építve. Gyertek!

A gazdaságról 2008-ban

A témába vágó bejegyzéseim a gazdaság cimkére kattintva találhatók meg időrendi sorrendben.

• Jóléti kérdések: Kik érzik magukat a globalizáció nyerteseinek?; Európai tudományos díjat kapott a boldogságkutatás; Európai boldogság és jövedelem.
  
• Intézményi kérdések és monopóliumok: "Közszolgáltatási időgép és élménypark", Szabadon lebeg a forint, Privatizáció Európában, Vita és előadás a dugódíjról.
  
• Nemzetközi kereskedelem, befektetés: Felhőkarcolók Kolozsvárott, Két jó hír a magyar gazdaságról.
  
• Közpolitikai kérdések:Magyarország az eheti Economistban, Magyarországi vita a magyar gazdaságpolitikáról.
  
• Költségvetési kérdések: A kétezermilliárdos kérdés, Forradalmi költségvetés.
• Közgazdaságtudományi kérdések: Helikopterről szórni a pénzt, Választási tőzsdék - amikor az emberek pénzzel szavaznak, Mikor számolni kell..., A Google beszkennelni a világ összes könyvét.
  

A 2007. évi gazdasági és versenyképességi bejegyzések tematikus jegyzéke. A gazdasággal kapcsolatban tematikusan gyűjtött linkjeim a del.icio.us oldalon itt találhatók meg, külön gazdaság/economy csokorba rendezve a témákat magyar és angol nyelv szerint többé-kevésbé szétválogatva.

Forradalmi költségvetés

Íme, az első vendégjáték, a Forradalmi költségvetés.

"A társadalmi újraelosztás rendszerében billió forintos átalakítások a rendszerváltás óta nem voltak. Egy ekkora változás teljes állami vagy önkormányzati intézményrendszereket döntene le, és persze, az így felszabadult pénzből valahol, valamilyen más magánintézmények volnának létrehozhatók. Mielőtt azonban leszállna a háború köde, azért érdemes elgondolkodni, hogy melyik intézményeket akarjuk megszüntetni, és mi lesz addig, amíg az újak létre nem jönnek. Mert ha Magyarország belevág egy ilyen költségvetési forradalomba, az új társadalmi szerződés megszilárdulásáig senki nem fogja látni, hogy ki pontosan hova lő. Emlékeztetőül: az egészségügy átalakításakor legfeljebb néhány százmilliárd, a népszavazásra bocsátott díjakon meg pár tízmilliárd volt a tét".

Előzmények itt: Mikor számolni kell, A kétezermilliárdos kérdés és más gazdasági kérdések; a vita ott. (És persze hódolat az ezermilliárdos kérdésnek).

A Google beszkenneli a világ összes könyvét

A Google bejelentette, hogy beszkenneli a világ összes könyvét, és végre birtokában van egy olyan technikai megoldásnak, ami nem károsítja a köteteket. Az utóbbi hír különösen örvendetes, hiszen sok magángyűjtőt ez tartott vissza a digitalizálástól. A monumentális projektről mégis az Onionnak az a korábbi álhíre jutott eszembe, miszerint a Google elpusztít minden információt, amit nem tud kereshetővé tenni. Néhány érdekesség a gyűjteményből, csak hogy szakmám magyarul ma sem teljesen hozzáférhető klasszikusait idézzem:

• David Ricardo: On the Principles of Political Economy and Taxation
• Adam Smith: An Inquiry Into the Nature and Causes of the Wealth of Nations
• Ronald H. Coase: Essays on Economics and Economists
• Friedrich August von Hayek: The Fatal Conceit
• George Stigler: The Essence of Stigler
  

(Hayek könyve magyarul is megjent a Tankönyvkiadónál 1989-ben). Linkek: Google Book Search; A világ összes könyvének digitalizálása; Google Announces Plan To Destroy All Information It Can't Index.

Fundamentalizmussal a fundamentalizmus ellen

A múlktori vitacikkem arról szólt, hogy az európai szabadságjogaink rendszerében nem szabad egy szabadságjogot (pl. a szólásszabadságot) szembeállítani egy másikkal (pl. a vallásszabadsággal). Európai szabadságunknak mindig vannak, voltak olyan veszélyeztetői, akik alapjogaink rendszerében ellentmondást igyekeztek felfedezni vagy élezni. Gyakori például az emberi méltóság és valamely klasszikus szabadságjog szembeállítása.

"A megfelelő válasz ezekben a helyzetekben nem az egyik alapjog korlátozása a másik javára, hanem a szabadságjogok teljes rendszerének együttes megerősítése - így a szólásszabadság mellett a vele néha konfliktusba kerülő vallásszabadság és az emberi méltóság védelme. [...] Akik irodalmi és vallási szövegek és ábrázolások, szimbólumok, metaforák és allegóriák kibontásának képességével felvértezve hagyják el az iskolapadot, kis eséllyel válnak fundamentalistává, képessé lesznek viszont a vallási törvényeket - vagy, ha már itt tartunk, az alkotmányt - egészükben, nem pedig csak szavaikban, szakaszaikban megérteni. [...] A Korán mechanikus, szó szerinti olvasására épülő iszlám fundamentalizmussal szemben ugyanúgy kell védekezni, mint a Bibliát vagy a világi alkotmányt szó szerint és töredékesen olvasó keresztény vagy jogi fundamentalistákkal szemben. A kezükbe kell adni a szövegek megértésének hatalmát".

A szabadságjogok egészükben jelentenek vonzó alternatívát a szolgasággal szemben, mondjuk a vallása gyakorlásának jogától megfosztott ember aligha értékeli azt, hogy erről a keservéről szabadon beszélhet. Azok, akik az iszlám fundamentalisták jelentetette fenyegetettség hatására a vallásszabadságot vagy a vallási türelem fokát csökkentenék, tulajdonképpen a fundamentalisták programját hajtják végre. Mindez arról jutott eszembe, hogy Letterforce blogján egész keresztes háborút (vagy dzsihádot?) indított az Európában szabad gondolkodni című cikkem ellen. Letterforce a fundamentalizmus félreismerhetetlen fegyverével, a kiragadott mondattöredékek mechanikus (félre)értelmezésével küzd a cikkemmel - nagyon tanulságos: I, Ib, II, III, állítólag folyt. köv. Vegyük mindjárt ezt a cáfolhatatlan kontrafaktuálist gyermekkori kedvenc regényemről:

"Píszí szemmel nézve az Egri csillagok az iszlámot komolyan sértő munka.Szerintem,ha most ezt a regényt Seres írta volna és most jelent volna meg, akkor ugyanazt írta volna Antal is az Egri csillagokról(iszlámgyűlölő propagandaanyag...stb), mint most tette, a mancsban.[sic]"

A klasszikus logika eszközeivel Letterforce persze könnyen megfogható: az érvénytelen érvelés egyik legtisztább esete, amikor igazságértékkel fel nem ruházható predikátumokra építünk érvényes szillogizmust. Szegény Pim Fortuyn forog a sírjában.

Frissítés: megszületett a IV. rész, és a Verbális Numerák is beszállt, bár az meglehetősen off topic. A modernizmus nagy ellensége is meglehetős előítélettel nyúl a szövegemhez.

Vendégszereplés a Konzervatóriumban

Kellemes és váratlan meglepetésként vendégszerzőként meghívást kaptam a Konzervatórium blogra, ahol "csekély közös pontokon kapcsolódó, különböző világnézetű emberek gondolkodnak és emelnek vita tárgyává olyan kérdéseket, melyekről a nagy magyar nyilvánosság nem, vagy keveset beszél". Köztisztviselői esküm arra kötelez, hogy a pártpolitikai vitákban semleges legyek, ezért testhez állónak érzem ezt az ars poeticát. A Konzervatórium szerzői és olvasói már elérték azt a kritikus tömeget, ahol komoly viták alakulnak ki, úgyhogy izgatottan várom az első lehetőséget. Néhány korábbi bejegyzés, ami engem is vitára késztetett: Na, ezért vagyok EU-szkeptikus, Támogassa-e az állam a művészeket? Természetes piacgazdaság vs. "piacosítás", Klímakonferencia bloggereknek, Szlovák banzáj, Milyenoldali vagy? A közönség nézetei eléggé egy irányba húznak, szóval aki nem ért egyet a bejegyzésekkel, azoknak különösen ajánlom - szóval gyertek, nézzetek be!

Az alkotások egyedisége és a kartellező művészek

Az igazi remekművek egyediek, megismételhetetlenek, nem helyettesíthetők, és ezért alkotójuk igazi monopolista. A kevésbé remek művek és alkotójuk az állam hatalmát segítségül hívva igyekszik önmagának monopóliumot teremteni, hogy annak járadékából megéljen - a szellemi tulajdonjogokról szóló minden vita és erőlködés ebből fakad. Aztán vannak olyan művészek is, akik kifejezetten törvénytelen módon próbálják az egyediségük hiányát a helyettesíthetőség hiányával pótolni. A Magyar Tervezőgrafikusok Egyesülete (MTE), a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete (MAOE) és a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége (MKISZ) kartelljének ügyében a Fővárosi Ítélőtábla a napokban mondta ki jogerősen a jogsértés tényét. Úgy látszik, hogy a jogsértő művészekkel a bíróság mégis kesztyűs kézzel bánt: meglehetősen szokatlan módon tizedére-huszadára csökkentette a rájuk kiszabott bírásg mértékét. Lásd még: Írók a kasszánál.

Mit csinál az építész?

Ismét megtalálták a miniszterelnök ellopott szobrát

Az egyik leglátogatottabb tavalyi bejegyzés újra aktuális annak kapcsán, hogy ismét megtalálták Antall József másodszor is ellopott (és még korábban vörös festékkel megrongált) bronzszobrát. Az bronzszobrot két kisgyerek találta meg kedd délután a zuglói Rákos-patakban. Mivel erről tavaly már mindent elmondtam, és úgy érzem, hogy az újabb események csak igazolták a véleményemet, álljon itt Hadrian VII bejegyzése a Konzervatóriumról véleménynek:

"Az erkölcsi (kegyeletsértés), a szociális és a jogi, rendészeti, törvénykezési (ld. Uj Péter Színesfém c. írását ill Antal Dániel fentebb idézett bejegyzését) problémák, mint a jelenkori válság tünetei, ironikus módon pont annak az embernek az emlékműveit sújtják egyesült erővel, akinek politikai öröksége pont ezekre a problémákra kínálhatna megoldást: Demokratikus intézményrendszer kialakítása, jogállamiság komolyan vétele, népszerűtlen intézkedések bevállalása, feddhetetlen államférfiúi magatartás, határozott piacpártiság, olcsó szociális populizmus mellőzése, konstruktív parlamenti együttműködés, kompromisszumkészség, saját oldal szélsőségeseivel való leszámolás, hatékony és eredményes külpolitika".

Tanulságosak a tavalyi kommentek itt, és az újak ott.

Ausztrál fotógyűjtemény a Flickr oldalain

Az amerikai Library of Congress megosztott fotóarchívuma után egy nagy ausztrál közgyűjtemény, a Powerhouse Museum is megkezdte fotóarchívumának publikálását a népszerű fénykép-megosztó oldalon, ahol természetesen a képeket lehet kommentálni is. Egyelőre üvegnegatívok nagyításai kerültek fel. A legtöbb kép Ausztrália természeti szépségét mutatja be, én persze a Redfern vasútállomást választottam. A fényképekből jó minőségű egyedi nagyításokat is lehet rendelni.

A magyar muzulmánellenességgel szemben - Európában szabad gondolkodni

Azokban a balra húzó értelmiségi újságokban, ahol a buzizás, cigányozás, zsidózás nem megengedett, a gyűlölködésnek egy elég valószínűlten formája nyert teret idén: megjelent a magyar muzulmán-ellenesség. A Magyarországhoz személyes szálakkal kötődő vicces külsejű holland provokátor, Geert Wilders különös követőkre talált Seres László (ÉS) és Tillmann J.A. (Magyar Narancs) személyében. Az európai muzulmánokkal szembeni kirekesztő gondolataik azért különösen nemtelenek, mert az iszlám magyarországi követői eddig gondosan betartották a szekuláris magyar alkotmányt és hazafiasan részt vettek katonáink muzulmán bevetési területekre való felkészítésében. A muzulmánok azért kiváló célpontjai a hazai gyűlölködésnek, mert a pirézekhez hasonlóan nehezen azonosítható és kis számú kisebbséget alkotnak.

A magyar muzulmán-ellenesség persze álprobléma, de csak addig, amíg valaki meg nem gyalázza a muzulmánok tabuját, mondjuk a lerajzolhatatlan prófétát terroristaként ábrázoló gúnyrajzot tesz közzé nagy nyilvánosság elé úgy, hogy az iszlám máshol élő híveit is vérig sértse vele. Úgy gondolom, hogy erről le kéne beszélni a sajtószabadság fundamentalista híveit, és vitatkozni kell a muzulmán-provokálókkal. Erre teszek kísérletet az eheti Magyar Narancsban Európában szabad gondolkodni címen (utcán szerdán, boltokban csütörtökön, online jövő héten).

Adalék: Vallásháborúval indult az európai öldöklés; Saleh Tayseer: "Ilyen egyszerű az iszlám"; Iszlám, globalizáció, demokrácia.

Feedburner

Praktikusnak tűnik (a jobb oldali menüsorba is kikerült), a Google meg már fel is vásárolta a szolgáltatót.
Feliratkozás RSS olvasóval.