Magyarország a katolikus egyház szemével: ad limina

"A Pápa által az ad liminán elébe járuló püspökökhöz intézett beszéde mindig is az adott ország vallási, társadalmi és egyházi helyzetnek egyfajta összegzését adja, természetesen az előre megküldött püspöki jelentések, a dikasztériumoknál tett látogatások és a Szentatyával folytatott egyéni beszélgetések figyelembe vételével. XVI. Benedek általában szereti a mai kor helyzetleírását adni, tömör és logikus felépítésben. Hiszen a helyzet megértése nyomán lehet megtalálni a megoldást és az Egyház cselekvésének irányát" - kezdődik a Vatikán Figyelő tudósítása, amely bőséges háttéranyagok között található. Egyrészt megtudhatjuk, hogy miért kerül sor egy-egy nemzeti egyház püspökeinek az ad limina látogatására, azt miképpen készítik elő, és hogyan értékelik az adott ország és az ott működő egyház helyzetét. XVI. Benedek beszéde katolikus szemmel reflektál Magyarország társadalmi és lelki gondodjaira napjainkban.

A legősibb egyházi intézmények közé sorolhatók azok a rendszeres látogatások, amelyek során az egyes részegyházakat vezető főpásztorok felkeresik Péter Utódát, hogy elé tárják a rájuk bízottak ügyes-bajos dolgait, erőt merítsenek otthoni feladataikhoz, továbbá megerősödjenek hitükben és a Pápa iránti hűségükben.

A Vatikáni Figyelő közzéteszi az elmúlt évtizedek ad limina látogatásainak főbb üzeneteit - különösen érdekesek a késő-kádár rendszerben élő magyar katolikusoknak a II. János Pál által véglegesített üzenetei, illetve a rendszerváltással küszködő országnak szóló üzenetek, hiszen ezek az egyes püspökségek saját helyzetjelentésén alapuló, de a vatikáni adminisztráció által alaposan értékelt és feldolgozott szövegek.

A kiváló katolikus blogról elérhető XVI. Benedek szövege magyarul és olaszul is, sőt, kiemelik a fordítás árnyalatnyi különbségeit is. Laikusok számára talán hasznosabb a feldolgozott, értékelt szövegösszefoglaló az idei ad limina fontosabb üzeneteivel.

Magyarországon az embereket – köztük a katolikusokat is – napjaink „gyenge gondolkodása” és akarati gyengesége jellemzi. Vagyis nem foglalkoznak az igazán fontos dolgokkal, hanem hagyják magukat sodorni az áramlattal. [...] Azért is nehéz manapság az embereknek teológiai és lelki dolgokról beszélni, mert „nem ritkán hiányzik egyrészt az intellektuális felkészültségük, másrészt a hitigazságok objektív elfogadása”.

Kiemelt pápai jóváhagyást kapott a szlovák és a román püspöki konferenciával megkezdett, a történelmi kiengesztelődést célzó párbeszédet, valamint az idei évre meghirdetett „Biblia Éve” kezdeményezés.