A gazdaság energia vasút versenyképesség témájú posztok először az antaldaniel.blog.hu hivatalosabb blogon jelennek meg, minden egyéb csak itt. Van facebook és twitter oldal is.

2008. március 5.

Választási tőzsdék: amikor az emberek pénzzel szavaznak

Ahogy az Arrow-paradoxon bebizonyítja, hogy az emberek véleményének összegzésére nincsen tökéletes szavazási procedúra, úgy a szavazás elvén működő közvélemény-kutatásoknak is sok hibája mutatható meg. Az Internettel együtt terjedt el egy érdekes alternatív közvélemény-kutatási módszer, a választási tőzsde (ld stock market games). Ebben a rendszerben a játékosok a jelöltek részvényeiből vehetnek, jó esetben igazi pénzen, kevésbé jó esetben valamilyen játékpénzen. A módszer hívei szerint jobban működik, mint a szokásos telefonos közvéleménykutatás, noha a játékosok alapsokasága általában nem reprezentatív.

Az első ábrán a CNN választási tőzsdéjének republikánus kereskedése látható. Ez a versengés már lezárult, mivel John McCain megszerezte a lehetséges delegáltak több mint felét. A meglehetősen nyitott versengésben már hamar kiemelkedett az ázsiója, és Giuliani habozása után, Huckabee és Romney kezdeti sikerei dacára előrejelezte a győzelmét. Miért működik a rendszer? Egyrészt a szokásos szavazási rendszereknek egy fontos hátrányát kiküszöböli: az emberek részpreferenciákat is kifejezhetnek, mondjuk, az elején megtehették tétjeiket fele-fele arányban McCainre és Giulianira, ha számukra ez a két jelölt tűnt esélyesnek. A valós választási folyamatban is folyamatosan mérlegelnek a választók, például, ha két párt is viszonylag szimpatikus nekik, akkor a kampány, és a többi választó magatartása is változtat a magatartásukon. Ez egy egyszerű, egyváltozós kutatásban, ahol egy pártot lehet megjelölni, nem jelenik meg.
Íme, a CNN demokrata-tőzsdéje. A rendszernek további előnyei is látszanak. A játékban eddig több mint 100 ezer adás-vétel történt, vagyis jópár ezer ember vesz benne részt. Ez több, mint ahányan egy tipikus közvélemény-kutatásban válaszolnak, ráadásul aktívabb részvételt is jelent. A nagy számok törvénye szerint pedig a minta torzító hatása a minta nagyságával együtt folyamatosan csökken, vagyis kellően nagy számú minta esetén gyakorlatilag mindegy, hogyan alakult ki a játékosok mezőnye. Ráadásul, mivel játékról van szó, nem vonatkoznak rá a közvéleménykutatási szabályok. De ami talán a legfontosabb: a játékban való részvétel pénzbe kerül, vagy legalábbis jóval több időbe (regisztráció, belépés, adás-vételek kalkulálása) mint egy szavazás, az idő pedig pénz. És az emberek a pénzükkel lehet, hogy meggondoltabban szavaznak, mint a lapjukkal.

Nem ízlik az ingyenebéd - fizessenek a szegények is
Bundestag Election Exchange Game 2002
Közgazdasági elméleti háttér: Németh András - Hírpiacok szimulációja (pdf)

5 megjegyzés:

VIII. Nagyapo írta...

"A nagy számok törvénye szerint pedig a minta torzító hatása a minta nagyságával együtt folyamatosan csökken, vagyis kellően nagy számú minta esetén gyakorlatilag mindegy, hogyan alakult ki a játékosok mezőnye."


Hát ez azért így nem igaz.

Ha maga a nmintaszelekciós módszer torzít, és ez a torzítás korrelál a döntést befolyásoló tényezőkkel (mondjuk pl. leginkább a sok szabadidővel rendelkező egyetemisták szórakoztnak ilyesmivel, akik közt amúgy jóval több az Obama-, mint a Clinton-rajongó), lehetne akármennyien, az eredmény akkor is torz lesz.

Antal Dániel írta...

VIII. Nagyapó, részben egyetértek veled, részben nem. A mintaméret növelése - hacsak nem kifejezetten szelektívan növeljük a mintát, mondjuk a regisztrál Obama-rajongók körében, egy idő után javítja a mintát. Például, ha a mintanagyság eléri a populáció 100%-át, akkor annak minden torzítása megszűnik.

cucu írta...

A prediction market-ek lényege nem a közvéleménykutatás, hanem az emberek közt elszórt információk aggregálása (ahogy Hayek szerint minden piacnak ez a lényege), vagyis nincs jelentőssége a minta torzításának (ami nyilvánvalóan fellép). Részletesebben lásd Hírpiacok szimulációja (Németh, 2005)

Antal Dániel írta...

Hello cucu, ez nagyon elméleti közgazdászosan hangzik, szerintem a közvélemény-kutatás is elszórt információkat aggregál :) Egyébként nagyon köszönöm a cikket, tényleg érdekes és alapos. Akiknek nincsen kedvük végigböngészni, itt a konklúzió egy része:

"A hírtõzsdék lényege, hogy hatékonyan gyûjtik össze az emberek birtokában lévõ elszórt részinformációkat, és ezeket képesek aggregálni. Az interneten keresztül ma már könnyedén lehet ilyen piacokat nyitni, így szinte bármilyen témakörben használhatjuk ezeket elõrejelzésre. Mindez azonban csak akkor mûködik, ha a hírtõzsdék kellõen hatékonyak.
Számos jelenség ismert, amely rontja ezt a hatékonyságot: a szánalom, a blöffölés
(amikor valaki úgy kereskedik, hogy manipulálja az árfolyamokat), a késleltetés (amikor valaki csak várakozik, és figyeli a piacot, vagyis ideiglenesen eltitkolja a rendelkezésére álló információkat), a csordaszellem (amikor az emberek túlreagálják az árfolyamok változását, ezzel torzítva azokat)".

Névtelen írta...

Sziasztok!

Tényleg van, ami torzít, de pont az a lényeg, hogy egy zárt rendszerű játékban, aki szándékosan hibázik (hogy befolyásolja a dolgokat), annak egyre kevesebb pénze lesz és végül nem is tudja befolyásolni a dolgokat.

Ha érdekel titeket a téma próbáljátk ki magatokat a magyar ingyenes verzióban. www.hirbroker.hu