Külföldi befektetések Európában a válság előtt

Befektetői szemmel különösen tanulságos megnézni azt, hogy melyik európai ország mennyi külföldi befektetést képes értelmesen fogadni, de általános gazdasági helyzetképnek sem rossz, mivel a külföldi befektetők sokkal kevésbé politikai célok szerint hozzák-viszik a pénzüket, mint mondjuk a nemzetközi szervezetek, ideértve az EU-t is. A legutolsó nemzetközileg jól összehasonlítható adat a 2008-ban kezdődő válság éve. Magyarország az ezt megelőző évtizedben igen jól szerepelt. A nagy kérdés, hogy a tizes években sikerül-e tartanunk ezt a pozíciónkat, esetleg még tovább erősíteni rajta?

Az adatok, ha csak egy pillanatot szentelünk nekik, részben félrevezetőek, hiszen a pénzügyi szektorba történő befektetések (pélául Luxemburgban) olyan tőkét kötnek le, ami végső soron máshova vándorol, és máshol teremt munkahelyet és adóbázist. A magyarországra érkező külföldi tőke viszont elsősorban a termelő- és szolgáltató szektort érinti, vagyis azonnal munkahelyet hoz létre. Egy lépést hátralépve azt is leszögezhetjük, hogy pénzügyi szektor ide-oda, a külföldi tőkebefektetések és a GDP növekedése között nagyon egyértelmű pozitív kapcsolat van, és Luxemburg nem véletlenül az EU leggazdagabb tagja.

Gazdasági és társadalmi témák eredeti megjelenése és vitája: antaldaniel.blog.hu

Történelmi emlékezet a boldogságról

A GfK Hungária Piackutató Intézet 2008. évi felmérésében arra a kérdésre válaszoltak a különböző korcsoportokba tartozó magyarországi laosok, hogy "Az elmúlt évtizedekre visszagondolva véleményük szerint Magyarországon az emberek mikor voltak a legboldogabbak?" Az adatok tanúsága szerint az életkor előrehaladtával szépülnek az emlékek az 1989 előtti évekről. Erre utal, hogy az 50 éves és idősebb korosztályban a válaszadók 80 százaléka a rendszerváltás előtti időket tekinti boldogabbnak. A 40-49 évesek csaknem háromnegyede, a rendszerváltást iskolásként és fiatal felnőttként átélők 55 százaléka ért ezzel egyet. A legfiatalabb korosztály (a 15-29 évesek) körében ez az arány már csak 24 százalék. Forrás: Népszabadság.

Hogyan értinti a magyar háztartásokat a válság?

A válság ellenére a kétezres évek nagy reálbérnövekedésének a hatása még tartja magát: a növekvő munkanélküliség és a növekvő importárak ellenére még mindig jóval kevesebb háztartásnak fogy el hó végére a pénze, mint a kilencvenes években, derül ki a TÁRKI felmérése alapján a Népszabadság cikkéből. A válság néhány pozitív változást indukált a magyar gazdálkodási szokásokban: a mérhetetlen eladósodás után az emberek - nyilván a munkanélküliségtől való félelmükben is - elkezdtek sokkal határozottabban megtakarítania, a bankok betétállománya meredeken növekszik. Ez jó hír a vállalkozásoknak is, akiknek a bankjai külföldről már nem tudják a válllalati hitelellátást finanszírozni. Az átlagok mellett persze valószínűleg egyre nagyobb eltérések mutatkoznak a munkanélkülivé vált keresős családok és a biztos jövedelemmel rendelkezők, illetve a nagynyugdíjasok között.

Deus live at Paradiso

<a href="http://www.fabchannel.com/deus_concert/2008-12-05">Live Concert Video - dEUS</a>

Már csak két napig - a Fabchannelt bezáratja a lemezipar.

Távozik Bush elnök

Ma az index is arról ír, amit korábban magam is megjegyeztem: egy igazán jó humorú politikus köszön le a világpolitika színpadáról. Van még egy dolog, amit nekünk, magyaroknak nem illik elfelejteni a távozó elnöknek és az általa kinevezett diplomatáknak: 2008. novembere óta (a magyar elnöki vétó dacára) vízum nélkül utazhatunk az Egyesült Államokba. Ezt az amerikai elnöki adminisztráció a törvényhozási többséggel szemben érte el. Kívánom mindenkinek, hogy éljen a lehetőséggel, páratlan kaland és számtalan meglepetés várja azokat a tengeren túl, akiknek ez a lehetőség eddig nem adatott meg. Good-bye, President Bush!

2008 Weblog Awards

Most zajlik egy elég nagy nemzetközi blogverseny szavazása, ahol Kozmopolito barátom az európai blogok versenyében döntős. Szerintem érdemes szétnézni minden kategóriában, én találtam pár klassz blogot, van egy-két rég ismert versenyző, kicist furcsa módon a business kategóriában a szintén európai ügyekkel foglalkozó A Fistful of Euros, a UK kategóriában Nosemonkey's EUtopia, és persze aki nem talál jobbat, az nyomhat egy klikket Kozmopolitora...

Az év legjobb dolgai 2008-ban

A legjobb kiállításokról és koncertekről már korábban esett szó. Az idén nem olvastam olyan sok könyvet, hogy erről sokat lehetne írni: a Mayflower tökéletes könyv, csak ajánlani tudom, dramatizált történelem, le se lehet tenni. Filmből rengeteg jót és rosszat látam, az Ádám almái egészen biztosan a legmaradandóbb, de nagyszerű volt A zuhanás is - főszereplője, Lee Pace óriásit alakít(jobb oldali kép), szerintem óriási színész lesz belőle, jó volt a Banki meló, és Donaldson másik filmje, A leggyorsabb indián is Anthony Hopkins jutalomjátékával. Az év videója számomra egyértelműen David Claerbout American Carja. Nagyon érdekes a Lichtfaktor munkássága. Idén beleszerettem a flickrbe, nem csak azért, mert elkezdtem újra többet fényképezni, hanem mert csodálatos dolgokat lehet rajta találni. 2008-ról ezeket a linkeket mentettem el.

David Claerbout: American Car (2004)

Viszlát jövőre, mindenkinek boldog új évet!

Az év legjobb dolgai 2007-ben, 2006-ban, 2005-ben és 2004-ben.

Az év legjobb kiállítása 2008-ban

Az idei év, akár csak a zenében, nagyszerű magyarországi produkciókat hozott. Bár megfordultam New Yorkban, Berlin és Bécsben is, amit Magyarországon láttam, az nem volt kevesbé izgalmas. Az év legjobb kiállítása szerintem (a 2007-ben nyílt) Bukta Imre retrospektív volt a debreceni Modemben. Bukta szerintem legalább akkora magyar különlegesség, mint Csontvári volt, a Modem pedig valóban nemzetközi szívonalon mutatta be gazdag életművét. Bukta Imre nagyszerű alkotóművész, és megdöbbentő, hogy milyen későn kezdett el festeni, és mekkora tehetséggel. A kiállításban külön tetszett maga a Modem - azt gondolom, hogy egy európai kisváros művészeti központjának pont így kell kinéznie 2008-ban. Talán még izgalmasabb volt a Térerő - a Műcsarnokot, ezt az igazán nem jó szellemiségű kiállítóteret végre funkcionálisan sikerült használni. Itt pont nem Bukta Imre volt az igazi szenzáció - az első portrésorozata nekem nem annyira tetszett, és az egyetlen nem portré volt igazán nagy alkotás -, nekem Nádler István és Duliskovich Bazil alkotásai tetszettek jobban. A kiállítás tulajdonképpen vendég volt a Műcsarnokban mint befogadó intézményben és inkább az A38-at dicséri. Megnyugtató volt újra látni az International Center of Photographyt New Yorkban: ez egy olyan hely, ahol a világszínvonal minden évben, minden szezonban garantált. A Heavy Lights természetesen hozta azt, amit ezen a helyen el lehetett várni. A berlini Museum für Fotographie sokat sztárolt paparazzi-kiállítása viszont teljes csalódás volt.

Boldog karácsonyt!

Végre eljöttek az ünnepek. Akinek olvasgatni, vitatkozni van kedve, azoknak Jakabis Gáspár véleményét ajánlom a karácsonyi örömhírről és a hozzá kapcsolódó botrányról. A két ünnep között, ahogy az elmúlt években is, jönnek az évértékelések, aki teheti, ünnepeljen szépen és pihenjen jót! Mindenkinek boldog karácsonyt!

Paul Krugman közgazdasági Nobel-díja

Az Indexen Muraközy Balázs és Békés Gábor értően és szerintem közérthetően foglalják össze, hogy miért kapott Paul Krugman közgazdasági Nobel-díjat.

A Nobel-díj odaítélésnek egyik indoka a modern külkereskedelem elméletek kidolgozása volt. Ezek az új elméletek képesek megmagyarázni olyan alapvető tényeket, mint például azt, hogy a világkereskedelem nagy részét olyan cserék képezik, melyben fejlett országok hasonló termékeket adnak el egymásnak. [...] A franciák is vesznek német autót, és a németek is franciát.

[...]

Egyik híres cikkében például arról írt, miként vezethet egy nyersanyagforrás megjelenése (az északi-tenger olaj) gazdasági válsághoz - az olaj miatti árfolyam-felértékelődés megöli a hagyományos iparágakat. Ez az ún Holland-kór (Dutch desease) nem csupán elméleti lehetőség: megfigyelhettük a nyolcvanas évek Angliájában vagy az elmúlt évek Oroszországában is.

Mivel a második diplomadolgozatomat éppen a Krugman által elindított új földrajz és tökéletlen verseny egy alkalmazásáról írtam, régi rajongója vagyok ennek a nagyszerű és eredeti tudósnak, és örülök, hogy az elmúlt évek néha meglehetősen elefántcsonttoronybeli eredményei után a díjbizottság egy olyan életművet tüntetett ki, aminek a hétköznapi gazdaságpolitikához (és közlekedéspolitikához) is köze van.

Link: Paul Krugman blogja aNew York Times Onlineon (ugyanitt cikk a munkásságáról és a díjról)

Használjuk vasárnap délután funkcionálisan a Műcsarnokot!

A budapesti Műcsarnokban ma délután lehet utoljára megtekinteni a K. Petrys Ház és a T-Mobil által létrehozott kortárs festészeti kiállítást, a Térerőt. Ez azt jelenti, hogy a koldusszegény, adományokból nyugat-európai ládafiát bemutató befogadó intézmény még egy napig azt csinálja, amire alapították: magyar festők műveinek ősbemutatóját. Az anyagot a K. Petrys hozta össze sok-sok szakmai segítővel és munkával. A T-Mobil, annak a nagy magyarországi cégnek a mobiltelefon-üzletága, amely a távközlés és az internet elterjesztésével a legtöbbet tett Magyarország globalizálásáért pedig olyan mecenatúrát végzett, ami hazánkban lényegében ismeretlen: érzékeny, gondolkodó embereket reklámüzenetek nélkül hagyott erre a változó világra reflektálni. A dolog szépségét emeli, hogy a festőművészet maradandó, de nagyon nehezen szponzorálható művészeti ág.

A minőségi kultúra támogatójaként a T-Mobile a K. Petrys Házzal közösen különleges képzőművészeti kezdeményezést indított el. A TérErő című projekt keretében 12 kortárs művész a kommunikáció szabadségéról alkotott véleményét, gondolatait 12 festmény, összesen tehát 144 műalkotáson keresztül tárja a közönség elé.

Az alkotásokat a június 2-án a Műcsarnokban nyíló, egyhetesre tervezett TérErő, kortárs alkotók gondolatai és művei a jövőről című kiállítás keretében tekinthetik meg az érdeklődők. Itt találkozhatnak majd Bernát András, Bukta Imre, Chilf Mária, Csurka Eszter, dr. Máriás, Swierkiewicz Róbert és Szűcs Attila festmémyeivel.

A T-Mobile támogatását élvező TérErő projekt olyan gondolatébresztő alkotássorozat, amely részeként a művészek motivációikról, felvetéseikről, gondolatvilágukról a műalkotáson túl interjúk, portréfilmek formájában is számot adnak.A Pálos György rendező, Winkler Nóra és Erdélyi Zsolt Superman közreműködésével készülő beszélgetések írott változatát és a festményeket, valamint Spiró György előszavát, illetve Petrányi Zsolt esszéit felvonultató album révén a kommunikáció és a művészet témakörét felölelő, képekben és szavakban egyaránt kifejeződő alkotói gyüjteményt is kézbe vehetnek majd az olvasók.

A jelenlegi TérErő projekt a 2002-es JövőKép kiállítássorozat és album folytatása, melynek szintén a T-Mobile volt a mecénása.Az alkotásokból készült JövőKép album Szép Magyar Könyv díjat nyert a 2003-as Ünnepi Könyvhéten, a kiállítás pedig összesen 9 magyarországi és 7 külföldi galériában került bemutatásra.

Üröm az örömben, hogy az egész kiállítás összesen hét napig volt látható a Műcsarnokban, így kevesen használhatták az intézményt eredeti funkciójának megfelelően. A könyv azonban nagyon szép, kiváló ajándék is, és remélhetőleg vidéken és külföldön is sokan láthatják majd ezt a páratlan képanyagot.

Magyarország a katolikus egyház szemével: ad limina

"A Pápa által az ad liminán elébe járuló püspökökhöz intézett beszéde mindig is az adott ország vallási, társadalmi és egyházi helyzetnek egyfajta összegzését adja, természetesen az előre megküldött püspöki jelentések, a dikasztériumoknál tett látogatások és a Szentatyával folytatott egyéni beszélgetések figyelembe vételével. XVI. Benedek általában szereti a mai kor helyzetleírását adni, tömör és logikus felépítésben. Hiszen a helyzet megértése nyomán lehet megtalálni a megoldást és az Egyház cselekvésének irányát" - kezdődik a Vatikán Figyelő tudósítása, amely bőséges háttéranyagok között található. Egyrészt megtudhatjuk, hogy miért kerül sor egy-egy nemzeti egyház püspökeinek az ad limina látogatására, azt miképpen készítik elő, és hogyan értékelik az adott ország és az ott működő egyház helyzetét. XVI. Benedek beszéde katolikus szemmel reflektál Magyarország társadalmi és lelki gondodjaira napjainkban.

A legősibb egyházi intézmények közé sorolhatók azok a rendszeres látogatások, amelyek során az egyes részegyházakat vezető főpásztorok felkeresik Péter Utódát, hogy elé tárják a rájuk bízottak ügyes-bajos dolgait, erőt merítsenek otthoni feladataikhoz, továbbá megerősödjenek hitükben és a Pápa iránti hűségükben.

A Vatikáni Figyelő közzéteszi az elmúlt évtizedek ad limina látogatásainak főbb üzeneteit - különösen érdekesek a késő-kádár rendszerben élő magyar katolikusoknak a II. János Pál által véglegesített üzenetei, illetve a rendszerváltással küszködő országnak szóló üzenetek, hiszen ezek az egyes püspökségek saját helyzetjelentésén alapuló, de a vatikáni adminisztráció által alaposan értékelt és feldolgozott szövegek.

A kiváló katolikus blogról elérhető XVI. Benedek szövege magyarul és olaszul is, sőt, kiemelik a fordítás árnyalatnyi különbségeit is. Laikusok számára talán hasznosabb a feldolgozott, értékelt szövegösszefoglaló az idei ad limina fontosabb üzeneteivel.

Magyarországon az embereket – köztük a katolikusokat is – napjaink „gyenge gondolkodása” és akarati gyengesége jellemzi. Vagyis nem foglalkoznak az igazán fontos dolgokkal, hanem hagyják magukat sodorni az áramlattal. [...] Azért is nehéz manapság az embereknek teológiai és lelki dolgokról beszélni, mert „nem ritkán hiányzik egyrészt az intellektuális felkészültségük, másrészt a hitigazságok objektív elfogadása”.

Kiemelt pápai jóváhagyást kapott a szlovák és a román püspöki konferenciával megkezdett, a történelmi kiengesztelődést célzó párbeszédet, valamint az idei évre meghirdetett „Biblia Éve” kezdeményezés.

Kínai taxiállomás

Kína, 2008: azt hiszem, ehhez a képhez nem kell semmit írni. Nemzetközi kommentár amott, magyar itt. Kína és China linkek.

Deus - forradalmi időket élünk

Kedvenc zenekarom, a dEUS elképesztő újdonságokkal rukkolt elő az idei évben. A készülő új album jegyében megújult a deus.be, ami mindenképpen a világ legjobb zenekari honlapjai közé sorolható. A látogató bejárhatja Barmanék stúdióját, és itt-ott az új zenéket és videókat találhatja meg. Az oldalra belépve azonnal a második kislemezt, a Slowt hallgathatjuk, amelynek van egy hivatalos és egy korai klipje is.

Az új lemezről először az Architect kislemez jelent meg (Mit csinál az építész?). dEUS – The Architect. Az együttes MySpace oldalán is meghallgatható mind a két új szám - egyik jobb mint a másik! A Facebook iLike alkalmazását használók nem csak hallgathatják és nézhetik az új számokat, de nyomon követhetik az új turnét is.

A Tom Barman körüli összművészeti kollektíva a korai korszakában is nagyszerű volt. A Nothing Really Ends kislemezzel és a Pocket Revolutionba visszatért új formáció az utolsó lemezzel (ami nálam az év lemeze és koncertje volt) Európában soha nem látott magaságba emelkedett. Ezt követte a rövid kitérő a Barman rendezésében, a dEUS klippjeiből ismert amatőr és professzionális színészekkel készült Any Way the Wind Blows mozival, ami tulajdonképpen az Everybody's Weird kiterjesztése egy napra.

Nem kérdéses, hogy Barmanék idén ismét magasabbra helyezik a lécet. Forradalmi időket élünk.

Drága az olaj és nagyon meleg van

2008. január 2-án az olaj ára átlépte a szimbolikus határt: az év első kereskedési napján az észak-amerikai könnyűolaj ára átlépte a száz dollárt. A meg nem nevezett árutőzsdei kereskedő 15 másodperc után veszteséggel, még két számjegyű összegért adta el a rekordösszegért vett olaj-pozíciót. Az időzítés tökéletes a lélektani szempontból jelentős a nominális rekord szempontjából, és aligha érdekel sokakat, hogy reálértékben a hetvenes évek végi olajválság idején volt már drágább az olaj: 1979-ben mai értéken számolva 101,4 dollár volt egy hordó olaj.

Ugyancsak jól elvitatkoztak a klímaváltozást relativizáló szkeptikusok azon, hogy 2007. nem az abszolút legmelegebb év volt. Hát persze, például 2005-ben átlagosan melegebb volt, csak éppen "amióta globális átlaghőmérsékletet mérnek a Földön, a hat legmelegebb évet mind 1998 után, a tizenöt legmelegebbet pedig 1988 után regisztrálták". Magyarországon pedig tavaly 11,7 Celsius-fok volt az országos középhőmérséklet, ami egy tizeddel több az eddigi rekordnál, a 2000-ben mért 11,6 Celsius-foknál. "A 20. század utolsó évtizedétől az átlagot jóval meghaladóan meleg éveink voltak. Tavaly rendkívül forró nyarunk volt, de már 2006 őszétől kezdődött egy olyan, egy évig tartó periódus, amelynek során végig átlag felett alakult a középhőmérséklet." És ez általában így is ment az északi félteke nagy részén, meg Ausztráliában is. Magyarországon külön probléma, hogy nagymértékben csökkent a csapadék mennyisége is és az egész Kárpát-medence vízháztartása felborult. Ugyan ma még mindig nem lehet száz százalékos biztonsággal megállapítani, hogy az olaj égetése okozza a meleget, de azt senki sem tagadja, hogy az olaj égetése megváltoztatja a légkör összetételét, és a légkör összetétele meglehetősen összefügg a légkör hőmérsékletével.

A magyar külkereskedelmi mérleg egyik legnagyobb problémája éppen az energia és az energia-hordozók magas ára - a magyar embereké meg a szélsőséges időjárásunk: télen fűteni kell, nyáron pedig hűtés nélkül pokoli a hőmérséklet, és újabban mindig aszály van. Szerintem 2008 témája az energiaellátás, energiatakarékosság és a klímaváltozás lesz ezen a blogon is.

Magyarország az átlagosnál nagyobb mértékben van kitéve az időjárásnak és az energiahordozók árának is, vagyis jobb lesz, ha nem dugjuk a fejünket a homokba. Mindkét téma személyesen is érint bennünket: költhetünk kevesebbet energiára, személyesen is költhetünk a klímaváltozás megfékezésére, megszabadulhatunk a hagyományos izzótól. Nagy jövőt jósolok a hőszigetelő anyagoknak, a napenergiának és a vasútnak.

Linkgyűjtemények: energia, energy, klímaváltozás, climate.

Líbia az ENSZ Biztonsági Tanácsának elnöke

Csak a rend kedvéért: Líbia vette át az ENSZ BT elnöki tisztét Olaszországtól. A Tanács választott, nem állandó tagjai jelenleg Líbián kívüli Vietnam, Burkina Faso, Costa Rica és Horvátország. A régiónkat legjobban érintő aktuális kérdés Koszovó státusza. Líbia újabban törekszik a nyugati világgal rendezni a kapcsolatait - ezért sem vétózta meg az Egyesült Államok Líbia eddigi legnagyobb diplomáciai sikerét harmadszor - és remélhetőleg jobban teljesít majd, mint Zimbabwe a fenntartható fejlődés bizottsága élén. Persze, a Biztonsági Tanács komolyabb ENSZ intézmény, mint a közröhejbe fulladt Emberi Jogi Bizottság.
Link: Al-Dzsazira, CNN.

Boldog új évet!