Nobel-békedíj: kiről beszéltek a legtöbbet?

A Word Face-Off a Google új keresési trendvizualizációs eszközével is arra a következtetésre jutott, hogy Mahti Ahtisaari béke Nobel-díja váratlan volt. Az ábrán az a 16 jelölt látható, akikre a legtöbbet kerestek a Googleben. Alul a piros mező a Bono, az ír rockerből lett ENSZ-követ, a zöld az ENSZ élelmezésügyi szervezete, Ahtisaari a vékony citromsárga vonal. (Gyanítom, ezek a keresések nagyrészt a koszovói rendezési tervéhez kötődtek). Az ábra egy évet fog át balról jobbra.

A békekövet gépét majdnem lelőtte az izreali légierő

Tony Blair, a nemzetközi közösség Izrael és a palesztinok között közvetítő békekövete kis híjján odaveszett az izreali légtérben. Az egykori brit kormányfő magángépe nem válaszolt időben a légierő rádiójeleire, és ezért potenciális terroristaként azonosították. A magángép pilótája az utolsó pillanatokban létesített kapcsolatot az izreali vadászgépekkel. Az eddig megismert vizsgálati anyagok szerint a készültségbe helyezett izreali légierő új barát-ellenség felismerő (technikai) rendszere működött rosszul. Nehéz volna nem észrevenni az esemény szimbolikus jellegét.

Miss Landmine 2008

Lezárult a Morten Traavik norvég színházi rendező kezdeményezésére létrejött első Miss Landmine szépségverseny Angolában. A zsűri Augusta Huricát választotta szépségkirálynőnek, az internetes közönségszavazást a képen szereplő Maria Restino Manuel nyerte. Maria Restino Manuel 1997-ben vesztette el a lábát, amikor 14 évesen egy 19 euróba kerülő román gyártmányú MAI-75 aknára lépett - ma ápolóként dolgozik Luandában. A két királynő Norvégiában művégtagot fog kapni. Angolában jelenleg 80 ezer végtagját vesztett ember él , a taposóaknák túlélő áldozatainak száma a világon mintegy félmillió fő. Hozzánk legközelebb a kelet-horvátországi Baranyában és Bosznia-Hercegovinában nem lehet sétálni az erdőkben a taposóaknák miatt. Korábban: Miss Landmine Angola.

Miss Landmine Angola

"Mindenkinek joga van szépnek lenni" - hirdeti a taposóakna-mentesítésért küzdő NGO új kampánya. A taposóaknák a háborúk és polgárháborúk legocsmányabb fegyverei közé tartoznak: rejtve működnek, olcsók, és civil áldozataikat még évtizedekkel a háború után is szedik. Magyarországhoz legközelebb Kelet-Horvátországban és Bosznia-Hercegovinában találkozhatunk olyan területekkel, ahol a gyerekek nem játszhatnak a zöldben, mert minden el van aknásítva. A taposóaknákkal a Balkánon, Afrikában és Afganisztában is dacolni kényszerül a lakosság, mert gyakran a kevés élelmiszer-termelésre (és harci felvonulásra) alkalmas mezőn vannak. Az új kampányban aknáktól csonkolt nők számára rendeznek szépségversenyt. Itt a szervezet honlapja. A feminista és pacifista akciót a Norvég Művészeti Tanács támogatja. Magyarország egyébként aláírta a taposóaknák betiltásáról szóló Ottawai Egyezményt, a magyar büntető törvénykönyv az aknák telepítését bűncselekményként rögzíti, és egy civil monitoring-jelentés szerint a Magyar Honvédség eleget is tesz ennek a kötelezettségének.

Közvéleménykutatás a nukleáris fegyverek leszereléséről

A nemzetközi közösség számára egyre nehezebb elmagyarázni azoknak a gyorsan növekvő, vagy fenyegetett helyzetben lévő államoknak, hogy miért ne akarjnak atombombát, ha egyre több országnak van? Az egyik kézenfekvő megoldás az atomfegyverek teljes betiltása és leszerelése volna, de legalábbis jelentős mértékű korlátozása. Az amerikai szavazók 73 százaléka, az oroszok 63 százaléka ért egyet ezzel a megközelítéssel. Link: Foreign Policy blog