A flightradar24.com oldalon néhány másodpercenként frissül Európa légterének képe, rajta az összes polgári repülőgéppel. Nem tudom, hogy a polgáriként nyilvántartott izraeli vadászgépek is rajta vannak-e, de például kis kitartással mindenki követheti szerettei útját a célállomásig.
Kösz Zsuzsi a linket!
Via eltecon.blog.hu
Az elmúlt bő három évben természetesen a legtöbben Magyarországon olvasták ezt a blogot. Ha azonban a magyar látogatókat nem tesszük fel a térképre, akkor nagyon érdekesen alakul az olvasótábor földrajzi megoszlása.
Az itt bemutatott térképpár szerint Magyarország 2025-ben a 2004. évi 10,4 százalék helyett 13 százalékát fogja nyugdíjra költeni a nemzeti jövedelmének. Minél sötétebb egy ország színe, annál többet fog a nemzeti jövedelméből nyugdíjra költeni. A változás nem tűnik drámainak, de ha belegondolunk, hogy a 2006. évi megszorítások hány százalékkal csökkentették az GDP-arányos állami kiadásokat, akkor nem kis tételről van szó. A térképen az is látszik, hogy azok az országok járnak jól, amelyeknek várhatóan nő a lakossága. (Több ilyen európai ország is van, többnyire azok, amelyek beengednek migránsokat).
Szabadlovas-társam, Greg Bioetika blogját szeretném a figyelmetekbe ajánlani. Talán a biológia és orvostudományok fejlődése állítja a legtöbb meghökkentő, súlyos és új etikai kérdés elé az emberiséget ebben az évszázadban - elég csak az őssejt-kutatásra gondolni, vagy a lehetséges emberi magzatok szelekciójára illetve kontraszelekciójára. Engem közgazdászként Greg népegészségügyi posztjai érdekelnek a legjobban, de a többi témát is illik átfutni, ha már végre valaki magyarul megírja őket: erről beszél a fél világ! A térképen a világ egy főre vetített alkohol-fogyasztása látható, a blogon a várható élettartam közép-európai különbségeivel összefüggésben.
A Világbank 10 szempontból értékeli az egyes országok üzleti környezetét, például mennyi hatósági ügyintézésbe kerül egy kereskedelmi ingatlant megnyitni, mennyi illetéket kell fizetni a bejegyzésért, vagy hány órát kell szánni az adóbevallásra. Én is rendszeresen használom a Doing Business oldalt, a gazdasági intézményeink fejlettsége bejegyzést ennek alapján írtam, és ezeket az adatokat használtam fel A még meg sem száradt a minta című cikkhez is. Most már tényleg csak annyit kell tenni, hogy kikeressük magunkat a térképen.
A térkép a rangsorhoz hasonlóan meglehetősen erős összefüggést mutat a leggazdagabb, a legkevésbé korrupt, a legboldogabb nemzetekkel, és a gazdasági szabadsággal is. A szabad sajtó az erős nemzetek és erős gazdaságok kiváltsága: bátor újságírókat és szerkesztőket, professzionális és jövedelmező kiadókat, kíváncsi, finnyás és a minőséget megfizető újságírókat, demokráciát és jogállamot igényel. Becsüljük meg!
A nemzetek versenyképességét sokféleképpen próbálják mérni, számszerűsíteni. Az egyik legelismertebb, objektív mutatókon alapuló értékelést a Világgazdasági Fórum készíti el évente. Ez a Wikipédiáról származó világtérkép az egyes országok kvartilis értékeit mutatja meg (sötétzöld: legversenyképesebbek, világoszöld: versenyképesek, narancs: kevéssé versenyképesek, piros: versenyképtelenek). A szürke országokat nem értékelték. Magyarország ebben az értékelésben a 41. legversenyképesebb ország. Versenyképességi bejegyzések.
A fenti új Worldmapper kartogrammon az látható, hogy melyik ország milyen súllyal vett részt 2000-ben a szén-dioxid kibocsátásában. (Mivel a szén-dioxid kibocsátás nagyon lassan változik, többé-kevésbé ma is ez a helyzet). Érdemes kikeresni hazánkat a térképen. A lenti térképen viszont az látszik, hogy a háztartási hulladék visszagyűjtésében az USA és az EU az élenjáró. Ha úgy tetszik, mi már legalább teszünk valamit a környezetért, ha úgy tetszik, ezek a területek kezdenek belefulladni a szemétbe. (Az összes Worldmapper szennyezési kartogramm itt kattintható végig).
Korábban: Egy főre jutó szén-dioxid kibocsátás, szállítás és szén-dioxid, és egyéb egypercesek.
Érdemes ezen a térképen kikeresni a helyünket a világban, vagy összevetni a térképet a világ jövedelem-megoszlásával, esetleg azzal, hogy hova szeretnének költözni az emberek. Nem minden arany, ami fénylik? Mongólia különösen felkeltette az érdeklődésemet.
A kartogram egy olyan torzított térkép, amelyen a területi egységek térképe nem a valós földrajzi területtel, hanem valamilyen más változóval, például a területen élők létszámával arányos. Ez a vizualizációs eszköz nagyon alkalmas gazdasági és társadalmi viszonyok ábrázolására. A fenti képen a világ politikai térképe láthatót, amelyet lent Mark Newman az egyes országok népességével torzított el. Látható Kína és India dominanciája. (Newman honlapján ugyanez egy főre eső jövedelemmel, szén-dioxid kibocsátással is megnézhető). A kartogramok készítésével és gyűjtésével foglalkozik a Worldmapper nevű honlap. A Cartogram Centralon pedig szoftverek is találhatók. Ha valaki tud Magyarország térképével készült kartogramról, vagy erre alkalmas szoftverről, hagyjon itt egy posztot!
Linkek: kartogram, térkép, statisztika.
Az ábrán Magyarország vándorlási különbözetei láthatók választókörzetenként (csak erre a területi egységre tudtam a népszámlálási adatokat rávetíteni). A sárga területeken érdemi vándorlási többlet, vagy egyensúlyközeli helyzet van, a halvány területeken egyensúly van. A kék, bordó, narancs területekről sokan jöttek el. Ennyi jelentést másfél óra alatt sikerült a térképre varázsoljak, ugyanis a legtöbb adat semmit nem jelent a rendszer területi egységeire vetítve, a színezés megtévesztő. Az adatok felosztására végtelen lehetőség van, de statisztikai képzettséggel is nehéz jól megalkotni.
Vessük ezt a térképet először össze a korábban ezen a blogon posztolt egyszerű Gapminder térképes statisztikával. A Gapminder egyetlen, de nagyon könnyen értelmezhető (és csalásra nehezen használható) vizualizációs eszközt használ: egy közvetlenül értelmezhető mennyiséget az országhoz rendelt kör területével arányosít. Kicsiben, nagyban is látszik, hogy hol mekkora mértékben járulunk hozzá a légkör szén-dioxiddal való feldúsításához. Az egyszerű eszköz megkerüli a szinezés problémáját, illetve a kvantálás nehézségeit. Ahol idősorok állnak rendelkezésre, évről-évre nézhetjük a körök méretének változását. (A Gapmindernek egyébként van egy másik nagyszerű elemző eszköze is).
Az IBM szintén béta verziós Many Eyes applikációja számtalan dolgot egyszerűbben és jobban old meg mint a magyar Atlasz. Az egyik nagy erénye, hogy a felhasználók maguk tölthetnek fel adatsorokat elemzésre. (Ennek pozitív externália az egyébként szellemi tulajdonjog által nem védett statisztikai adatok szabadságának fokozása). A területi egységek értelmesek, a színezés nagyon egyszerű, de mindig jelentéssel bír: a fehér és a teljes narancs között a kvantáláshoz arányosan igazodva mindig értelmes, bár monokróm hőtérképet ad. A képen a külföldön született amerikaiak aránya látható a lakosság egészéhez képest. A térképet egészen kicsiben nézve is értjük.
Az információ megfelelő sűrítése számtalan matematikai kutatás tárgya. Az egyik legegyszerűbben értelmezhető sűrített adat maga a térkép. Ha a térképen nem a domborzat hiányzó harmadik dimenzióját sűrítjük, hanem mondjuk a lakóházak életkorát, vagy a népsűrűséget, a közpolitikai tervezésben nagyszerűen használható eszközt kapunk. A Columbia University Earth Institute kutatói pontosan ezt csinálják az USA népszámlálási adataival. A felső térkép azt mutatja, hogy a lakóházak mekkora része épült 1970 előtt, az alsó pedig azt, hogy mekkora része épült 1970 után. Ez az érdekes statisztika pedig nagyon sokat elmond arról, hova tevődik át az USA súlypontja, hol várhatók az épületek (és lakóik) elöregedéséből szociális problémák, hol nő és csökken a népesség. A U.S. Census Grid segítségével nagyon sok mindent megtudhatunk az Amerikai Egyesült Államokról. Magyarország ennél sokkal kisebb ország, ki tudja, talán érdemes volna megpróbálkozni ezzel a módszerrel.
View Dániel Antal's profile
My Central European Blog
Bejegyzések
Megjegyzések
