Két jó hír a magyar gazdaságról

Az elmúlt hónapok rossz hírei és rossz hangulatú vitája után a napokban végre valahára két jó hír is napvilágot látott. Egyrészt az Ecostat lakossági bizalmi indexe jelentős mértékben emelkedett, és a 2004. eleji szinten áll, ami persze a 2006-os választások előttinél jóval alacsonyabb, de már nem katasztrofális szint. Az elemzők szerint ennek az oka az, hogy a közepes jövedelműek adóterhelése csökkent. Másrészt Magyarország első két havi külkereskedelmi mérlege pozitív forintban, euróban és dollárban is számolva. (Ezek az értékek nem feltétlenül esnek egybe, hiszen sok dolgot dollárért veszünk - például az energiahordozókat - és a legtöbb dolgot euróért adjuk el). Szerintem a külkereskedelmi mérleg az ország versenyképességének talán legfontosabb mutatója. Az elmúlt évekhez képest jó adat mögött a magyar ipar, ezen belül is elsősorban az autó- és gépipar kiváló teljesítménye áll. Februárban egyébként a magyar kivitel 77 százaléka az EU-ba irányult, és a behozatal 68 százaléka is az egységes piacról származott (KSH pdf). Nekem az a véleményem, hogy Magyarországnak a gazdasági önképe nam valami őszinte. A magyar gazdaságban egyszerre vannak jelen kedvező és kedvezőtlen trendek, de mivel ezek egyidejű értékeléséről nem alakul ki konszenzus, ezért azt sem tudjuk egyértelműen megmondani, hogy mely folyamatokat kellene erősíteni, és melyeket kellene gyengíteni. Számomra ennek a legjobb példája a közpénzügyekről kialakult teljesen felelőtlen és parttalan vita.