Nem csak a dohányosok buliznának

Erről jut eszembe a Coase-tétel és a csendrendelet. Az Index Videó pedig megint az élvonalban.

A lengyelek mindent magánkézbe adnak, ami nem műkődik

Miközben mi arról vitatkozunk, hogy az állam az egyik kórházából a másikba utalja-e a betegeket, és ezt milyen képlet alapján fizesse ki a saját zsebéből; évente párszor újraírjuk az energiajogot és nem hagyjuk csődbe menni a csődben lévő tömegközlekedési szolgáltatóinkat, a lengyelek komolyan veszik az aranytojást tojó tyúk legendáját, és eladnak mindent, ami nem hoz hasznot a lengyel államnak. Most is van eladó tömegközlekedési szolgáltató, erőmű bányával és orvosi szanatórium gyógyvízzel. Ha a magyar állam is így tett volna az elmúlt években, valamelyik nagy adónemet meg lehetett volna felezni - és persze nem a vagyonfelelés miatt, hanem azért, mert a magyar állami cégek sokkal kevesebb hasznot hoznak a kincstárnak, mint amennyiért a kincstár hatalmas adósságát finanszírozzuk külföldről és belföldről. És persze Lengyelország volt az egyetlen EU-tagállam, ahol a gazdasági világválság alatt fennmaradt a gazdasági növekedés. Úgy gondolom, hogy egy erős és büszke nemzet így viselkedik a bajban.

Bioetika blog ajánló

Szabadlovas-társam, Greg Bioetika blogját szeretném a figyelmetekbe ajánlani. Talán a biológia és orvostudományok fejlődése állítja a legtöbb meghökkentő, súlyos és új etikai kérdés elé az emberiséget ebben az évszázadban - elég csak az őssejt-kutatásra gondolni, vagy a lehetséges emberi magzatok szelekciójára illetve kontraszelekciójára. Engem közgazdászként Greg népegészségügyi posztjai érdekelnek a legjobban, de a többi témát is illik átfutni, ha már végre valaki magyarul megírja őket: erről beszél a fél világ! A térképen a világ egy főre vetített alkohol-fogyasztása látható, a blogon a várható élettartam közép-európai különbségeivel összefüggésben.

Vita a társadalombiztosításról

Az Ingyenebedéden az egységes társadalombiztosítás illúziójáról lehet vitatkozni. Itt található egy kritikus cikk az egészségbiztosítási rendszer átalakításáról a Konzervatóriumon, illetve egy, a környékünkön hirdetett aktivista oldal a potyázásról. Adalékok: egy öregedő társadalom versenyképessége. A vita rólunk szól!

Verseny az egészségügyben

A Kormánytól független Gazdasági Versenyhivatal vitaanyagot tett közzé a verseny lehetséges módjáról az egészségügyben. "A verseny lehetőségei és korlátai a szabályozott egészségügy piacain - egy modellváltáskor figyelembe veendő szempontok" alcímet viselő vitaaanyag az első olyan közpolitikai elemzés, amely az egészségügyi rendszerre egy olyan piacként tekint, ahol vevők és eladók, kereslet és kínálat találkozik. Az anyag legnagyobb erénye, hogy az egészségügy finanszírozási modellje helyett a gyógyító és egészségmegőrző szolgáltatások előállítására és igénybevételére koncentrál. Véleményeket egy hónapig lehet küldeni a GVH honlapján megadott címre.

Újra vita a kannabiszról

Egyszer vettem részt a parttalan kannabisz-körüli vitában, ahol arról győződtem meg, hogy a két kibékíthetetlenül fundamentalista álláspont között se kompromisszumnak, se új gondolatoknak nincsen nagy fogadókészsége. A Szabadlovas Közgazdász Egyletben zajló, nem alapjogi jellegű vitának se lett szélesebb közönsége, pedig elhangzottak újfajta érvek pró és kontra is. Az elmúlt években aztán nagyon meg is untam ezt a témát. Idén végre valaki követ dobott az állóvízbe: a legalizálását zászlajára tűző brit Independent napilap megváltoztatta az álláspontját és bocsánatot kért az olvasóitól. A szerkesztőséget a legújabb kutatási eredmények arról győzték meg, hogy a kannabisz hatóanyaga, a THC különféle mentális betegségeket okoz, és az elmúlt tíz évben a szer legalább negyedmillió skizofréniás betegséget okozott. Ma egyre többen veszélyesebbnek tartják az LSD-nél és az ecstasynál. A hírt itthon a Hírszerző vette át, majd a Jégbüfén olvastam róla újra, aztán hozta az Inforádió is. 2003-ban amellett érveltem, hogy a dekriminalizáció csak aláássa a büntetőjogi rendszert, a legalizációnak pedig nincsen meg a többsége, a jelenlegi büntetési gyakorlat pedig értelmetlen. Cikkem rekriminalizációt, a dekriminalizáció helyett másfajta büntetést szorgalmazott. A magyar társadalom általában nem tud mit kezdeni a kannabisz-fogyasztókkal, akik jelentős terhet róhatnak családjukra, munkatársaikra. Azt hiszem, nem vagyok egyedül, aki soha nem volt meggyőződve a kannabisz ártalmatlanságától, aki ne látott volna embereket függővé válni, ne látott embereket kiszolgáltatottá válni, munkájukban, tanulmányaikban elmaradni. Az ilyen emberek persze leginkább maguknak ártanak, de gyakran nagy terhet tesznek családjukra, barátaikra is. Ezt pedig jobb megelőzni.