Hogyan kell országot alapítani?

A Foreign Policy nagyszerű útmutatót állított össze az országalapításban gondolkodók számára Koszovó kapcsán.

1) Részvételi feltételek (kijelölt terület, stabil népesség, létező kormány és kommunikációs képesség más országokkal).
2) Függetlenségi nyilatkozat (néhány balszerencsésen járt nyilatkozat elkerülendő hibái)
3) Elismerések begyűjtése a régi országoktól
4) Csatlakozás az ENSZ-hez (levél Ban Ki-moon főtitkárnak, türelem, diplomácia, stb.)

Az első teszten átment Transznisztria, Somaliland a komolyabb jelentkezők közül, és Sealand többé-kevésbé a nem komolya közül, igaz, már negyven éve elvan ebben a státuszban. Somalilandnak komoly támogatottsága van a nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó akadémikusok között, mivel hosszabb ideje inkább hasonlít egy működő országra, mint Szomália, amelyből ki szeretne válni, de a függetlenségi nyilatkozatukkal bizony elbuktak.

A nyilatkozatok begyűjtése a hidegháború vége óta relatíve szimpla ügy - Koszovó most már két tucat felett jár -, akkor volt utoljára ugyanis olyan tábor, ahol lehetett számítani arra, hogy egy nagyobb országcsoport vagy igennel, vagy nemmel szavaz összehangoltan. Ma ebben a stádiumban van Palesztina (aminek viszont nincsen igazán kijelölt területe) és Észak-Ciprus, ami a léte óta egyetlen ország elismerését, a megszálló Törökországét nyerte el. Külön eset Tajvan, ami az összes kínai elismeréssel indult 1949-ben, és sorban veszíti el őket, ma már igen nagy összegekkel segíti azokat a pici szuverén országokat, amelyek még mindig elismerik. (Ezek közül Nauru valószínűleg maga is meg fog szűnni és lakói menedékjogot fognak kérni Ausztráliától). A függetlenségi nyilatkozattal együtt szokott járni az ország szuverenitási szimbólumainak kijelölése, bár szélsőséges esetben ez még az ENSZ-tagsághoz sem szükséges, csak az olimpiai részvételhez.

Az ENSZ-csatlakozási kérelem nem nagy ügy, bár az első három lépés tisztázása előtt értelmetlen. Ezt követően jön az igazi teszt: a meglévő tagok kétharmada előtt kell igazolni, hogy az ország megfelelel az ENSZ elvárásainak, többek között, hogy béke-szerető országként kíván működni (Alapokmány, harmadik fejezet. A sors fintora, hogy nagyon sok nem békeszerető ország is szavaz a kérdésben). Sajnos a szavazásra bocsátás feltétele a Biztonsági Tanács ajánlása, ahol az öt privilegizált helyzetű nagyhatalom bármelyike vétójoggal élhet - vagyis az igazi diplomácia kihívás, a nagyhatalmi kamarilla-politikában való jártasság tesztelése csak itt kezdődik. Ahogy az előző példák is mutatják, az ENSZ-en kívül is van élet, de az ENSZ-tagság számtalan olyan együttműködési forma előtt olajozza meg a kaput, hogy aligha érdemes kihagyni.

FP: Russia to recognize Abkhazia?