
A sors iróniája:
ezen a blogon is vitatkozunk már egy ideje a tibeti zavargásokra adható megfelelő válaszról. Én azokkal értettem egyet, akik szerint a tibeti zavargások lehangolók voltak, és a tibeti emigráns kormány törekvéseinek csak ártanak. A Dalai Láma lemondással fenyegette saját népét, ha nem hagyják abba az erőszakot. Ezzel együtt Európa egyik legfőbb vitatémája egy hete, hogy az EU tagok (egy kicsit, mondjuk a megnyitó erejéig) bojkottálják-e a pekingi nyári olimpiát. A vitában a legjobban a tibeti emigráns kormány álláspontjával tudok egyetérteni. Karma Chophel, a tibeti emigráns parlament elnöke
a heveskedő Európai Parlamenti képviselőket arra kérte, hogy ne bojkottálják az olimpiát, hiszen Kína marginalizálása árt a Kínában élőknek, viszont Kína minél jobban be van vonva a világ ügyeibe, annál jobban el kell fogadja a nemzetközi kapcsolatok szabályait. A parlamenti vitában
elég heves szónoklatok is elhangzottak, a nyugodt hang mégis Tibetből érkezett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése