A gazdaság energia vasút versenyképesség témájú posztok először az antaldaniel.blog.hu hivatalosabb blogon jelennek meg, minden egyéb csak itt. Van facebook és twitter oldal is.

2007. szeptember 27.

Munkaerőpiac az új EU-tagoknál

Régóta tudjuk, hogy a gazdasági átmenet rákfenéje, hogy egyszerre van jelent a masszív munkanélküliség (vagy inaktivitás azok részéről, akik otthagyják öreg koruk előtt a munkaerőpiacot) és a munkaerőhiány. Mivel a szocializmusban egészen más képességekre volt szükség, mint a piacgazdaságban, sem a munkaadók, sem a munkavállalók nem mindig azt találják, amit keresnek. És ehhez jön hozzá a csökkenő vagy stagnáló népesség.

Ami nagyon érdekes, hogy az egyes átmeneti országok egészen máshogy reagálnak erre a helyzetre. Lengyelországra és Lettországra elképesztő mértékű migráció jellemző: nagyon sokan mennek el másik országba dolgozni, és sok vendégmunkást fogadnak. Eközben Magyaroszágon a migráció szintje továbbra is nagyon alacsony, és a belső vándorlás is csak tavaly kezdett felgyorsulni. A balti államokban, Csehországban és Lengyelországban a rendszerváltás óta a legalacsonyabb a munkanélküliség, és néha az aktivitási ráta is nagyon magas: Észtországban szinte eléri a lisszaboni 70 százalékos célkitűzést. Magyaországon viszont világviszonylatban is igen alacsony az aktivitási ráta, miközben a munkanélküliség szintje európai viszonylatban nem különösebben magas.

Szóval, elég heterogén ez a Közép-Európa, a Világbank számításai (pdf) viszont arra figyelmeztetnek, hogy sokan nem ismerik a tücsök és a hangya meséjét: Szlovénia és Szlovákia kivételével az elmúlt években minden közép-európai országban gyorsabban nőttek a bérek, mint a dolgozók által megtermelt érték. (A bal ábra a v4-re, a jobb a többi új tagra mutatja azt a hatást, hogy az egyfőre jutó megtermelt érték költsége, vagyis a bér mennyivel nő. A nulla feletti érték azt mutatja, hogy egy megtermelt euróból relatíve többet visznek haza a munkások). A munkavállalók relatíve jól járnak, de kérdés, hogy meddig feszíthetik a húrokat: a magyarok már másodszor tanulhatták meg, hogy ha a bérek növekedésével nem nő együtt az egy főre jutó termelés, akkor ezt mindig a feketeleves követi.

4 megjegyzés:

Melecske Ákos írta...

"alacsony az aktivitási ráta, miközben a munkanélküliség szintje európai viszonylatban nem különösebben magas."

másszóval magas a valós munkanélküliség: azok száma akik nem tudnak VAGY nem akarnak dolgozni. Magyarország ezzel az alacsony aktivitási számmal nagyon kilóg a sorból: s úgy látszik, hogy egy kormány sem mer nekilátni, hogy a lustákat kihúzza a munkapiacra és kezükbe nyomja a lapátot.

Ami így marad, az a messze igazságtalan elosztórendszer (3,5 millió ember dolgozik 10 millió szociális, egészségügyi, stb igényeire). Hosszabb távon, egy csökkenő demográfiai görbe mellett nem éppen perspektivikus...

Antal Dániel írta...

Hello Párkányer, egy elvi hiba van az érvelésedben, továbbá valamit nem veszel figyelembe: aki nem kíván a munkaerőpiacon részt venni, az nem tekinthető munkanélkülinek (ettől még nagy társadalmi költséget okoz) továbbá a munkaerőpiacra - különösen az EU országokban - külföldiek is érkezhetnek. Magyarországon eddig a demográfiai problémák azért nem jelentkeztek, mert a bevándorlás elég jelentős, bár nem nagyon magas. A 3,5 milliót hogyan számoltad?

Melecske Ákos írta...

ez az, ne ragadjunk le a statisztikai meg makrotankonyv besorolasnal: munka nelkul az is van, aki nem akar dologzni, es ahogy irta tarsadalmi koltseget okoz.

a 3.5millat egy kozgazda mondta a Friderikusz musoraban, ha idomilliomos leszek, utannanezek melyikben. De utannaszamolhatunk: mennyi most Magyarorszagon a foglalkoztatottsag?

Antal Dániel írta...

A munkanélküliséget illetően: szerintem nem lehet a munkaerőpiacon kívül értelmezni ezt a fogalmat, munka nélkül van az ovis meg a nagyon öreg bácsi is.

Íme a KSH munkaerő-statisztikák, érdemes őket összevetni az APEH személyi jövedelem-statisztikáival. Az APEH 4,37 millió személyi adózót tart nyilván.

Szerintem a magyar adatok azért olyan furcsák, mert nálunk a legmagasabb az adóráta, és ez nem a munkanélküliség, hanem a feketegazdaság felé tolja az alacsony produktivitású dolgozókat. Szóval az alacsony munkanélküliségi és alacsony aktivitási ráta mögött rengeteg nem regisztrált dolgozó van. Ez akkor vált nagyon világossá, amikor a tébéjogosultságokkal elkezdtek keménykedni.