Sarajevo - Kultur Shock live in San Francisco

A főbűnök XXI. századi értelmezési kísérlete

A Konvervatóriumon elég élénk vita bontakozott ki Gianfranco Girotti L'Osservatore Romano-nyilatkozatáról a főbűnök XXI. századi katolikus újraértelmezési kísérletéről. Az angolszász sajtó a Daily Telegraph cikke kapcsán kapta fel a fejét a nyilatkozatra, Magyarországon többek között a FigyelőNet számolt be róla. Amíg még a Vatikáni Figyelő nem ír róla, addig szerintem a katolicizmusban járatlan olvasóknak nem érdemes messzemenő következtetéseket levonnia a hírből. Egy ilyen sajtónyilatkozat nem kiforrott álláspont, és főleg nem megfellebbezhetetlen.

A tudósítások szerint napjaink főbűnei a génmanipuláció, az emberkísérletek, a környezetszennyezés, a társadalmi igazságtalanságok okozása, a szegénység okozása, a túlzott gazdagság és a drogfogyasztás volnának. Az érseki nyilatkozat szerint a "múlt főbűnei" meglehetősen individualisztikus dimenziójúak voltak. Persze erre bárki rávághatja, hogy pont ettől van etikai dimenziójuk. Nem pusztán szócsavarás, hogy közösségi, társadalmi folyamatoknak igen-igen problémás etikai dimenziót adni. Az erkölcsi parancsoknak ugyanis addig van hatásuk, amíg van címzettjük, végrehajtásuknak pedig alanya. Ez pedig végső soron az ember. Az emberrel szemben értelmes erkölcsi elvárásoknak egy közösséggel szembeni érvényesítési kísérlete sajnos könnyen kollektív felelőtlenségbe fordulhat.

Az új főbűnök felvetésénél sokkal távlatosabb és érdekesebb felvetésnek tartom, hogy a katolikus egyház esetleg rehabilitálná Luther Mártont.

Kép: Hieronymus Bosch - A hét főbűn és a négy utolsó dolog. Korábban: A Vatikán a klímaváltozás ellen; egyéb vallás témájú bejegyzések.

Kik érzik magukat a globalizáció nyerteseinek?

A BBC fantasztikus, 34 országban 34500 fővel készült globalizációs attitűd-felmérése részben megerősíti a Pew felmérés eredményeit. A megkérdezettek 50 százaléka tartja túl gyorsnak a gazdasági globalizáció folyamatait és 34 százalékuk túl lassúnak. 64 százalék szerint a globalizáció terheit nem igazságos arányban osztják meg a Föld népei. Európában szinte mindenki lassítani szeretne, ezzel szemben Törökország, Fülöp-szigetek, Indonézia, Brazília, Kenya, Mexikó és a közép-amerikai kisebb országok lakói gyorsítanának. Míg a Pew-felmérés szerint a globalizációval kapcsolatban jó vagy nagyon jó érzéseket az elsősorban az afrikaiak, jelentős leszakadva pedig a latin-amerikaiak éreznek, addíg a BBC felmérés bal oldali ábrája alapján a nigériai, kenyai és ghánai emberek elsöprő többsége érzi úgy, hogy a globalizáció segíti a gazdsaági fejlődést. Náluk jobban csak a kínaiak értenek ezzel együtt. Dani Rodrik blogjában a felmérés egyik legérdekesebb momentumára hívja fel a figyelmet: míg a kínaiak érzik a legpozitívabbnak a globalizáció hatását, egyúttal kimagasló arányban túl gyorsnak is gondolják a változásokat. (Widespread Unease about Economy and Globalization – Global Poll, pdf)

Koszovói útinapló

Két romániai magyar fiatal blogol második hónapja Koszovóból. "Koszovón látszik gyakorlatilag, hogy most épül, úgy értem a szó szoros értelmében, tehát egy csomó befejezetlen, illetve most épülő házat, meg tömbházat láttunk. A határ után megálltunk albán zászlókat fotózni, ami az amerikaiakkal együtt általában ki van tűzve a házak homlokzatára, de aztán rájöttünk, hogy semmi értelme, mert mindenhol fellelhetők" - írja Timi a rádiótudósításában. Koszovóban több mint húsz éve nem lehet jogosítványt (hajtásit) szerezni, és ehhez képest egész jól elközlekednek, és a muzulmán hagyományok dacára a jugoszláv rendszer a nőket emancipálta. Nagyszerű blog! Kép: Harisnyareklám Kosovska Mitrovicában.

Fotóarchívum: Kriza János Néprajzi Társaság

Véletlenül akadtam rá a Kriza János Néprajzi Társaság Fotóarchívumára, amely, ha jól értem, az Erdélyi Adatbank része. Az egyébként tréfás szerzői jogi politikával működő honlapon fantasztikusan érdekes néprajzi fotógyűjtemény található az 1910-es évektől napjainkig. Az ismeretlen fénykész művén szánon húzott gabona látható 1928-ból (Blezsény/Blăjeni, Hunyad megye). És íme, két szép lány népviseletben.

Hogyan kell országot alapítani?

A Foreign Policy nagyszerű útmutatót állított össze az országalapításban gondolkodók számára Koszovó kapcsán.

1) Részvételi feltételek (kijelölt terület, stabil népesség, létező kormány és kommunikációs képesség más országokkal).
2) Függetlenségi nyilatkozat (néhány balszerencsésen járt nyilatkozat elkerülendő hibái)
3) Elismerések begyűjtése a régi országoktól
4) Csatlakozás az ENSZ-hez (levél Ban Ki-moon főtitkárnak, türelem, diplomácia, stb.)

Az első teszten átment Transznisztria, Somaliland a komolyabb jelentkezők közül, és Sealand többé-kevésbé a nem komolya közül, igaz, már negyven éve elvan ebben a státuszban. Somalilandnak komoly támogatottsága van a nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó akadémikusok között, mivel hosszabb ideje inkább hasonlít egy működő országra, mint Szomália, amelyből ki szeretne válni, de a függetlenségi nyilatkozatukkal bizony elbuktak.

A nyilatkozatok begyűjtése a hidegháború vége óta relatíve szimpla ügy - Koszovó most már két tucat felett jár -, akkor volt utoljára ugyanis olyan tábor, ahol lehetett számítani arra, hogy egy nagyobb országcsoport vagy igennel, vagy nemmel szavaz összehangoltan. Ma ebben a stádiumban van Palesztina (aminek viszont nincsen igazán kijelölt területe) és Észak-Ciprus, ami a léte óta egyetlen ország elismerését, a megszálló Törökországét nyerte el. Külön eset Tajvan, ami az összes kínai elismeréssel indult 1949-ben, és sorban veszíti el őket, ma már igen nagy összegekkel segíti azokat a pici szuverén országokat, amelyek még mindig elismerik. (Ezek közül Nauru valószínűleg maga is meg fog szűnni és lakói menedékjogot fognak kérni Ausztráliától). A függetlenségi nyilatkozattal együtt szokott járni az ország szuverenitási szimbólumainak kijelölése, bár szélsőséges esetben ez még az ENSZ-tagsághoz sem szükséges, csak az olimpiai részvételhez.

Az ENSZ-csatlakozási kérelem nem nagy ügy, bár az első három lépés tisztázása előtt értelmetlen. Ezt követően jön az igazi teszt: a meglévő tagok kétharmada előtt kell igazolni, hogy az ország megfelelel az ENSZ elvárásainak, többek között, hogy béke-szerető országként kíván működni (Alapokmány, harmadik fejezet. A sors fintora, hogy nagyon sok nem békeszerető ország is szavaz a kérdésben). Sajnos a szavazásra bocsátás feltétele a Biztonsági Tanács ajánlása, ahol az öt privilegizált helyzetű nagyhatalom bármelyike vétójoggal élhet - vagyis az igazi diplomácia kihívás, a nagyhatalmi kamarilla-politikában való jártasság tesztelése csak itt kezdődik. Ahogy az előző példák is mutatják, az ENSZ-en kívül is van élet, de az ENSZ-tagság számtalan olyan együttműködési forma előtt olajozza meg a kaput, hogy aligha érdemes kihagyni.

FP: Russia to recognize Abkhazia?

Kiscápák a budapesti állatkertben

Az origó arról számolt be, hogy már láthatók a budapesti állatkerben az első év elején kikelt kiscápák. A barnasávos bambuszcápa a kisebb termetű cápafajok közé tartozik. A kifejlett állatok 70-80 cm hosszúak, és eredetileg az Indiai- és a Csendes-óceán közötti tengerrészekben élnek, ahol főként az élőhelyek pusztulása, a korallszirti dinamitos halászat és az egyéb környezetkárosító halászati technológiák keserítik életüket.

Formatervezett bicikliparkolók rendelhetők

A Praktikus Városból tudom, hogy a Kolbászból kerítést! stúdió formatervezett bicikliparkolókat árul, sőt, segít közterületen engedélyeztetni. A Magyarországon közpénzből kihelyezett bicikitárolók zöme a hazai morálhoz alkalmatlan, mivel a kerekénél rögzíti a kerékpárt, amit egy pillanat alatt kicsavaroznak a tolvajok és elviszik a bicikli nagyját. Belvárosi üzletek, középületek, társasházak, nincs több mentség, tessék rendelni!

Választási tőzsdék: amikor az emberek pénzzel szavaznak

Ahogy az Arrow-paradoxon bebizonyítja, hogy az emberek véleményének összegzésére nincsen tökéletes szavazási procedúra, úgy a szavazás elvén működő közvélemény-kutatásoknak is sok hibája mutatható meg. Az Internettel együtt terjedt el egy érdekes alternatív közvélemény-kutatási módszer, a választási tőzsde (ld stock market games). Ebben a rendszerben a játékosok a jelöltek részvényeiből vehetnek, jó esetben igazi pénzen, kevésbé jó esetben valamilyen játékpénzen. A módszer hívei szerint jobban működik, mint a szokásos telefonos közvéleménykutatás, noha a játékosok alapsokasága általában nem reprezentatív.

Az első ábrán a CNN választási tőzsdéjének republikánus kereskedése látható. Ez a versengés már lezárult, mivel John McCain megszerezte a lehetséges delegáltak több mint felét. A meglehetősen nyitott versengésben már hamar kiemelkedett az ázsiója, és Giuliani habozása után, Huckabee és Romney kezdeti sikerei dacára előrejelezte a győzelmét. Miért működik a rendszer? Egyrészt a szokásos szavazási rendszereknek egy fontos hátrányát kiküszöböli: az emberek részpreferenciákat is kifejezhetnek, mondjuk, az elején megtehették tétjeiket fele-fele arányban McCainre és Giulianira, ha számukra ez a két jelölt tűnt esélyesnek. A valós választási folyamatban is folyamatosan mérlegelnek a választók, például, ha két párt is viszonylag szimpatikus nekik, akkor a kampány, és a többi választó magatartása is változtat a magatartásukon. Ez egy egyszerű, egyváltozós kutatásban, ahol egy pártot lehet megjelölni, nem jelenik meg.
Íme, a CNN demokrata-tőzsdéje. A rendszernek további előnyei is látszanak. A játékban eddig több mint 100 ezer adás-vétel történt, vagyis jópár ezer ember vesz benne részt. Ez több, mint ahányan egy tipikus közvélemény-kutatásban válaszolnak, ráadásul aktívabb részvételt is jelent. A nagy számok törvénye szerint pedig a minta torzító hatása a minta nagyságával együtt folyamatosan csökken, vagyis kellően nagy számú minta esetén gyakorlatilag mindegy, hogyan alakult ki a játékosok mezőnye. Ráadásul, mivel játékról van szó, nem vonatkoznak rá a közvéleménykutatási szabályok. De ami talán a legfontosabb: a játékban való részvétel pénzbe kerül, vagy legalábbis jóval több időbe (regisztráció, belépés, adás-vételek kalkulálása) mint egy szavazás, az idő pedig pénz. És az emberek a pénzükkel lehet, hogy meggondoltabban szavaznak, mint a lapjukkal.

Nem ízlik az ingyenebéd - fizessenek a szegények is
Bundestag Election Exchange Game 2002
Közgazdasági elméleti háttér: Németh András - Hírpiacok szimulációja (pdf)

A globalizáció elfogadottsága világszerte

A Pew Global Attitudes Project keretében napvilágot látott legújabb felmérés szerint igen érdekesen oszlik meg a globalizációhoz való viszony az egyes régiók, de még inkább a generációk között. Az alábbi ábra azt mutatja, hogy melyik régióban hányan válaszolnak úgy, hogy "nagyon jó" érzéseik vannak a világkereskedelem és a kommunikáció által létrejövő egyre nagyobb fokú globális összekapcsolódással kapcsolatban. A fiatalok mindenhol nagyobb mértékben éreznek így. A globalizációval a legjobban az afrikai emberek azonosulnak.
Érdekes módon a Közép- és Kelet-Európai fiatalokban nagyobb a saját kultúrfölényük hite, mint a nyugat-európai vagy észak-amerikai társaikban. Talán ez az önbizalom is segít abban, hogy a kelet-európaik sokkal lazábban állnak a bevándorlás kérdéséhez, mint a nyugatiak. A kelet-európaiak szintén nagyobb mértékben azonosulnak az angol nyelv hódításával. (Ezek az eredmények itt érhetők el: A Global Generation Gap)

Korábban: Hol érzik jól magukat a földlakók, Európa a békés globalizációban érdekelt, egy pillanat alatt áttekinthető összefüggések.

A csehek vízum nélkül utazhatnak az Egyesült Államokba

Csehország kétoldalú egyezményben érte el polgárai szabad utazásának jogát az Egyesült Államokba. Az összes közép-európai ország, így Magyarország is régen szeretné ezt elérni, és a legtöbb országnak jó esélye van rá, hogy idén erről meg is állapodik az amerikaiakkal.Ez érthető módon felbosszantotta az EU illetékeseit.

Az EU hosszabb ideje tárgyal arról az USA-val, hogy minden EU polgárra vonatkozzanak azonos vízumfeltételek. Szerintem igaza van azoknak az elemzőknek, akik szerint az Egyesült Államok szándékosan osztja meg ebben a kérdésben az európai országokat - így minden országtól egy kicsit többet tud elérni a kétoldalú egyezményekben, és gyengíti az EU világpolitikai erejét. Szerintem ez azonban nagyon rövid távú politika. Az EU meglehetősen kritikus a mostani amerikai kormánnyal szemben, de azért a világpolitikában és különösen katonai téren az EU, illetve az EU és NATO tag európai államok az USA legrégibb, intézményes szövetségesei. Lehet, hogy egy erősebb EU kritikus volna az USA néhány kezdeményezésével szemben, de mi ez a világ többi részéhez képest?

Vénusz légycsapója

Vénusz légycsapója (Paul Lenz)