Azok a közgazdászok, akik szerint létezik jóléti közgazdaságtan, gyakran hivatkoznak olyan árrendszeren kívüli tényezőkre, külső, externális hatásokra, ami miatt megéri valamit az áránál olcsóbban adni. Akár ingyen is, mondjuk a tömegközlekedési szolgáltatásokat. Az FP Blog egy érdekes kísérletről számol be: vajon a célközönség értékeli-e a túl olcsó dolgokat? A világ szegény országai egy részében nincsen egészséges ivóvíz, és sokan amellett érvelnek, hogy ezeken a helyeken ingyen kellene adni az embereknek a fertőtlenítésre használt klórt. Zambiában kutatók azt vizsgálták, hogy mi történek akkor, ha a klórt különféle, támogatott árakon, vagy kedvezményekkel, vagy ingyen adják a lakosságnak. Nos, a pénzért adott klór több emberéletet mentett meg, ugyanis többen használták mint az ingyenest. A nem jóléti közgazdászok szerint nincsen ingyenebéd, mert ezért a kísérletért, és az ingyen klórért is fizet valaki. A kísérleti közgazdászok szerint pedig a pénzen vett klórt többre becsülik a használók. Tudomásom szerint az ingyenes tömegközlekedési kísérletek is hasonló kudarcokkal zárultak világszerte.A közkutas kép Ioensis munkája.
View Dániel Antal's profile
Bejegyzések
3 megjegyzés:
Ez nálunk is így volt, egy időben osztogattak amerikai katonai kaját a "rászorulóknak".A menüben szárított formában található leves, italpor, csoki, sütemény , gyufa,papír,és valamilyen főzelék vagy hús is volt.A szegények kidpbták, mondván ez ehetetlen, én pénzért vettem mert kiránduláshoz kiváló volt, a gyerekeim azóta is emlegetik.
A modell nem tipikus. Ha mindenki meg tudja fizetni a klórt, akkor persze működik a kisérlet. Ha azonban a a társadalom oly mértékben deformált, hogy embercsoportok jövedelem nélkül küzdenek az életben maradásért, akkor a pénzért kínált klór nem sokat ér a rászorulóknak. A címben szereplő ingyenebéd például a Moszkva téren bárkinek elérhető. Bár intelligens közgazdászok valóban nem sokra becsülik, és semmi pénzért be nem mennének oda, a hajléktalanok mégis sorba állnak az étel osztáskor. És ha már az ingyenebéd a cikk címében szerepel, akkor ez nyilvánvaló utalás azon társadalmi helyzetre, amelyben az ingyenebéd némelyek számára létszükséglet, ezért a kisérleti szituációval való összevetése eleve hibás.
Hát éppen a hajléktalan-ellátásban dolgozók tudnának arról mesélni, hogy mennyi probléma van az ingyenebéddel. Vagy azok a hajléktalanok, akik nem kérnek a hajléktalan-ellátásból.
Megjegyzés küldése