Paul Krugman közgazdasági Nobel-díja

Az Indexen Muraközy Balázs és Békés Gábor értően és szerintem közérthetően foglalják össze, hogy miért kapott Paul Krugman közgazdasági Nobel-díjat.

A Nobel-díj odaítélésnek egyik indoka a modern külkereskedelem elméletek kidolgozása volt. Ezek az új elméletek képesek megmagyarázni olyan alapvető tényeket, mint például azt, hogy a világkereskedelem nagy részét olyan cserék képezik, melyben fejlett országok hasonló termékeket adnak el egymásnak. [...] A franciák is vesznek német autót, és a németek is franciát.

[...]

Egyik híres cikkében például arról írt, miként vezethet egy nyersanyagforrás megjelenése (az északi-tenger olaj) gazdasági válsághoz - az olaj miatti árfolyam-felértékelődés megöli a hagyományos iparágakat. Ez az ún Holland-kór (Dutch desease) nem csupán elméleti lehetőség: megfigyelhettük a nyolcvanas évek Angliájában vagy az elmúlt évek Oroszországában is.

Mivel a második diplomadolgozatomat éppen a Krugman által elindított új földrajz és tökéletlen verseny egy alkalmazásáról írtam, régi rajongója vagyok ennek a nagyszerű és eredeti tudósnak, és örülök, hogy az elmúlt évek néha meglehetősen elefántcsonttoronybeli eredményei után a díjbizottság egy olyan életművet tüntetett ki, aminek a hétköznapi gazdaságpolitikához (és közlekedéspolitikához) is köze van.

Link: Paul Krugman blogja aNew York Times Onlineon (ugyanitt cikk a munkásságáról és a díjról)

Nobel-békedíj: kiről beszéltek a legtöbbet?

A Word Face-Off a Google új keresési trendvizualizációs eszközével is arra a következtetésre jutott, hogy Mahti Ahtisaari béke Nobel-díja váratlan volt. Az ábrán az a 16 jelölt látható, akikre a legtöbbet kerestek a Googleben. Alul a piros mező a Bono, az ír rockerből lett ENSZ-követ, a zöld az ENSZ élelmezésügyi szervezete, Ahtisaari a vékony citromsárga vonal. (Gyanítom, ezek a keresések nagyrészt a koszovói rendezési tervéhez kötődtek). Az ábra egy évet fog át balról jobbra.

1989 - rendszerváltás Közép-Európában

Akinek fényképei vannak 1989-ről, csatlakozzon ehhez a flickr csoporthoz, aki csak nézegetni szeretné őket, az klikkeljen a diavetítésre.

A vasútról újra

Nem mondhatnám, hogy a hétfői vasúti tragédia ne érintett volna meg mélyen: az államvasutak mostani szervezeti, erkölcsi állapotában, annyi viszonylag szerencsés kimenetelű baleset és rendkívüli helyzet után sejteni lehetett, hogy bekövetkezik. Az eseményeket a bécsi gyorson utazva követtem, és sok megkeresés után, néhány nap töprengés után végül interjút adtam ennek kapcsán a Magyar Nemzetnek. Úgy gondolom, hogy a korábbi számvetésemen ez nem sokat változtat, de az ügy még jobban rávilágít a korrupció társadalmi kárára. Az egész eset mélyen elszomorít és nagyon együttérzek a sebesültekkel és az áldozatok családjával.

A Magyar Nemzet Online csak néhány nap késéssel közli a papírlap cikkeit, úgyhogy a szöveg jelenleg csak az újságban olvasható el.

Korábban: Interjú a Magyar Narancsban az államvasutak vagyonvesztéséről

Frissítés: Fémtolvajok vágták szét a monorerdei roncsot (ld. Kegyeletsértés, hullarablás, szoborlopás).
Online olvasható az interjú.

Áfacsökkentés az Unióban?

Magyarországon sokan azt gondolják, hogy adócsökkentéssel (vagy átalakítással) növelni lehet az ország versenyképességét, és sok adótervezetről, köztük áfaemelésről hallottunk. Az Európai Unióban azonban másról van szó: az áfacsökkentést mint potenciális (fehér)munkaösztönző tényezőt, nem pedig versenyképességi tényezőt veszik számba. Egyfajta Uniós kompromisszumként olyan direktíva készül, amelyek a közös piaci forgalomba nem kerülő szolgáltatások (fodrászat, lakásfelújítás, étterem, kozmetika) áfájának csökkentését visszaadja nemzeti hatáskörbe. Azt hiszem, hogy mondjuk a lakásfelújítások áfájának csökkentése nem sok hatással lenne Magyaországra, hiszen szinte kizárólag a feketegazdaság és a háztartás saját, nem adóköteles termelése nyújt ilyen szolgáltatást. Érdekes viszont látni, hogy az EU-ban máshogy gondolkodnak az adókról mint nálunk.

Részvételi az amerikai elnökválasztáson: Don't Vote video

Galamboknak emelt épületek

Mióta Barzin klipjének köszönhetően a postagalamb lett az egyik leggyakoribb keresőszó, amivel az olvasók rátalálnak erre a blogra, megígértem, hogy fognak is találni valamit. A Dark Roasted Blend az iráni galambtornyokról, és ennak kapcsán a világ más, galamboknak emelt épületeiről közöl egy fotósorozatot. A képen egyiptomi galambtornyok láthatók, a sorozatban vannak belülről készült képek is.

Yves Rossy átrepülte a La Manche csatornát

Yves Rossy kilencvenkilenc évvel Louis Blériot történelmi repülőútja után saját szárnyon repülte a La Manche csatornát. A svájci feltaláló ezzel lényegében ahhoz hasonló személyes élménnyé varázsolta a légiközlekedést, mint a különféle hajtányos megoldásokon dolgozó művészek a vasúti közlekedést., illetve az X-Prize díjasok hasonlóan törték meg az űrutazás állami monopóliumát. A svájci repülőember repülőből ugrott ki, tizenhárom perc alatt repülte át a csatornát, és ejtőernyővel ért földet. Minden tiszteletem!

Nem mindenki akarja megmenteni a Wall Street bankjait

Persze megértem, hogy mindenki viselje a döntéseiért a felelősséget, de másfelől azt is tudom, hogy működő pénzügyi közvetítő rendszer nélkül egy modern gazdaság nem működik. Vagyis a bankrendszer működőképessége egy közjószág. Egy biztos: vannak, akik nem akarják, hogy az amerikai kormány kihúzza a fizetésképtelen háztulajdonosokat és a bankjaikat és a bankjaik bankjait a bajból.

Szerbiában Solana halálhírét keltik

A Serbia Insajd számolt be arról, hogy szerb fiatalok meglehetősen ízléstelen áll-gyászjelentéseket ragasztottak ki Belgrád belvárosában az EU külpolitikai főmegbizottjának halálhírét keltve.

Két tegnapi választás: Ausztria és Fehéroroszország

Tegnap egy izgalmas és egy teljesen érdektelen választás zajlott Közép-Európában. Ausztria politikai rendszere átalakulóban van, Fehéroroszországé nem.

Ausztriában a szocdem-néppárti nagykoalíció felbomlása után előrehozott választást tartottak, amelyen a két hagyományos nagypárt az 1945. óta legrosszabb eredményét érte el. Az egykori Szabadságpárt (FPÖ) három utódja összesen többet kapott mind a két nagypártnál, bár a balliberális szakadárok nem jutottak be a parlamentbe. Mivel a zöldek is leszerepeltek, legalább háromféle koalíció lehetséges, ezek közül a mostani nagykoalíció folytatása a legkevésbé izgalmas.

Fehéroroszországban ezzel szemben a Lukasenko-párti jelöltek 100 százalékos sikerrel szerepeltek, vagyis nem lehetett választani. Az OECD előzetes jelentése szerint az ország tett néhány kisebb lépést egy "választás" lebonyolításának javítására, de az eredmény nem tekinthető demokratikusnak. Annyiban meglepő a fehérorosz diktátor húzása, hogy Oroszország grúziai inváziója után sokan arra fogadtak, hogy Lukasenko megpróbálja magát a nem orosz szomszédaival egy kicsit jobban elfogadtatni, és tesz némi látszatengedményeket az ellenzéknek. De nem: a szavazatszámlálóknak is csak kevesebb mint egy százalékát adhatták az ellenzéki pártok.

Kik vezetnek blogot és miért?

A kérdést gyakran feltesszük magunknak és egymásnak, de különösen érdekes a Technorati erre vonatkozó felmérése, hiszen ez a szolgálató az összes kontinensen értékeli, archiválja, rendszerezi a blogokat. Megjelent a Technorati State of the Blogosphere 2008 jelentése.

Néhány, számomra érdekes adat kiemelve: az amerikai blogok szerzőinek 43 százaléka nő, Európában és Ázsiában ez az arány csak 27%.A 35 fölötti blogolók többségben vannak Amerikában és Európában, de csak körülbelül egynegyedét adják az ázsiaiaknak. A legkevesebbet az európaiak költenek a blogjukra, a legtöbbet az amerikaiak.

Az döntő többségének teljesen személyes motivációja a blogírásban világszerte, 79% azért ír, hogy elmondja, ami az eszébe jut (felső ábra) és ettől 75% önmagában személyes megelégedettséget vár (alsó ábra). A blogokat írók 73% meg szeretné személyes tapasztalatait osztani másokkal, és 62% szeretne hasonló gondolkodású emberekkel kapcsolatba kerülni ezen az úton. A siker második két mércéje ezzel összhangban a blogon hagyott kommentárok száma (58%) illetve az egyedi látogatót száma (53%). A tipikus blogoló négy sikermécét tart számon, és egyelőre kisebbségben vannak azok, akik mondjuk a Technorati Authority vagy a Blogger Followers száma alapján mérnék a sikert. Nagyon sok blog szerzője helyez el hirdetéseket a blogján, és 16% számára fontos is, hogy ebből legyen bevétele.