Egyoldalúan nem megy

Ma jelent meg a véleményem a bankok egyolodalú szerződésmódosítását korlátozni kívánó idén áprilisban elfogadott törvényről. Úgy gondolom, hogy a törvény nem fogja elérni a kívánt hatást, és több kára lesz, mint haszna. Magyaország pedig ilyen olcsón nem ússza meg, hogy szembenézzen azzal: miért lettünk mi a globális pénzügyi válság egyik legelső és legsúlyosabb áldozata.

Az új, végiggondolatlan fogyasztóvédelmi szigorítás hatása várhatóan a bankok még szigorúbb hitelezési aktivitása lesz, ami hosszabbá és fájdalmasabbá fogja tenni a reálgazdasági recessziót. Az elmúlt években biztosan mind a bankokban, mind az állami szabályozó szervekben követtek el egyéni hibákat - ezeket az adott szervezeteknek kell megoldaniuk. Magyarországnak azonban azzal is szembe kellene néznie, hogy az esetleges egyéni hibákon túl pénzügyi rendszerünk - a bankok, a nyugdíjbiztosítók, a pénzügyi felügyelet, a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank - milyen tévedések nyomán vált a tavalyi pénzügyi válság egyik első és legsúlyosabb áldozatává. Ez egyoldalúan nem megy: ha a Kormány és hatóságok csak a bankokat akarja megleckéztetni, ahelyett, hogy nyitott végű, konstruktív párbeszédet kezdene, az ügyfelek biztosan nem fognak jól járni.

A cikket a Komment.hu oldalán lehet elolvasni és kommentálni.

Nem mindenki akarja megmenteni a Wall Street bankjait

Persze megértem, hogy mindenki viselje a döntéseiért a felelősséget, de másfelől azt is tudom, hogy működő pénzügyi közvetítő rendszer nélkül egy modern gazdaság nem működik. Vagyis a bankrendszer működőképessége egy közjószág. Egy biztos: vannak, akik nem akarják, hogy az amerikai kormány kihúzza a fizetésképtelen háztulajdonosokat és a bankjaikat és a bankjaik bankjait a bajból.