Gazdasági intézményeink fejlettsége

Egy kis kiegészítés a csütörtökön megjelent Még meg sem száradt a minta című cikkemhez. A Világbank Doing Business felmérése azt vizsgálja, hogy mennyire könnyű vállalkozni a világ országaiban. Ennek keretében alapvető gazdasági intézmények használatának időben és pénzben kifejezhető költségét mérik. Ebben az egyszerű rendszerben annál fejlettebbnek értékelhető egy ország intézménye, minél gyorsabb vagy olcsóbb a használata. Például hány napig tart egy ingatlan bejegyzése a közhiteles nyilvántartásba és ezért mennyit kell fizetni?


A Doing Business adatbázisból általam készített radarernyő közepén az egyes szempontokból legfejlettebb ország értéke áll (0% fejlettebb nála), a szélén a legfejlettlenebb (100% fejlettebb nála). A zöld vonal Magyarország gazdasági teljesítményét jelöli: a 41. legfejlettebb gazdasággal az országok 23%-a előzi meg. A piros radarvonal a magyar vállalkozásokat körülvevő gazdasági intézmények fejlettségét mutatja. A legrosszabbul (a zöld körön kívül) a kisebbségi tulajdonosok befektetői védelmében és a hatósági eljárásaink fejlettségében állunk, viszont a magyar hitelintézeti rendszer a gazdaság átlagánál is fejlettebb (a zöld körön belül).

Mi a lényeg? A döntően magyar magántulajdonú gazdaság ma már sokkal fejlettebb mint a döntően állami gazdasági intézményi környezete.

Régebbi egyperces áttekintések: A boldogság és az anyagi jólét kapcsolata, a világ jövedelem-megoszlása, hazánk gazdasági szabadsága.

Isten Légiereje: Fordulj Jézushoz!

Az Isten Légiereje egy olyan anonim pilótákból álló amerikai non-profit szervezet, ami Jézus szeretetéről juttat el rövid, pozitív üzeneteket az amerikai városok egére. Egy ilyen epcoti akciójukról számol be a Boing Boing.

A céljuk, hogy minél több ember megálljon és az ég felé forduljon. Akit megérint a szent füst, elküdlheti élményét a szerzőknek. Ilyen egyszerű.

Verseny az egészségügyben

A Kormánytól független Gazdasági Versenyhivatal vitaanyagot tett közzé a verseny lehetséges módjáról az egészségügyben. "A verseny lehetőségei és korlátai a szabályozott egészségügy piacain - egy modellváltáskor figyelembe veendő szempontok" alcímet viselő vitaaanyag az első olyan közpolitikai elemzés, amely az egészségügyi rendszerre egy olyan piacként tekint, ahol vevők és eladók, kereslet és kínálat találkozik. Az anyag legnagyobb erénye, hogy az egészségügy finanszírozási modellje helyett a gyógyító és egészségmegőrző szolgáltatások előállítására és igénybevételére koncentrál. Véleményeket egy hónapig lehet küldeni a GVH honlapján megadott címre.

Aktadaráló mókuskerék

Tom Ballhatchet, a Central Saint Martins College of Art and Design hallgatójának nagyszerű Hamster Shredder alkotása közönségkedvencé vált a neten: a hörcsögmeghajtású papírdaráló egyenesen az alomba aprítja az iratokat. Azoknak a szerencsés magyar befogadóknak, akik ismerik Eszterházy Péter Termelési regényének hörcsögeit és a magyar közigazgatás szürke hétköznapjait garantált a katarzis-élmény.

"Mennyi, látnivaló, mennyi érdekes és kitűnő ember! Itt van rögtön két roppant érdekes személyiség, Giacomo és Beverly pajtás, a két gazdasági tanácsadó a Peck elvtársnál, a két aranyhörcsög. Fazékban tartják őket, melyet újságpapírral béleltek, rendszerint Népszabadsággal⁹; nem is bírt a két kis hörcsög onnét nagyon kimászni. Most nyiffognak, murrognak, mocorognak, zavarja őket ez a nagy füst. Bármilyen szintű értekezleten érthetően vonzónak tűnt Beverly pajtás tartózkodó, bár kissé szögletes okossága; Giacomo pedig varázslatosan tudott vigyorogni. Az elvtársak, ha a sokmindenféle elfoglaltság mellett volt idejük, szerették őket".

"A kis aranyhörcsög a fejét csóválva elégedetlenkedik. Jaj, ha csak egyszer eltalálnám a VIRTUST. Nyilván már a legelején is tudta a folytatást, a ripők. No, de fordítsuk meg: amit eltalálok, legyen az a virtus …"

Versenyképességi vita

Reményeim szerint a Versenyképességi Kerekasztalban termékeny vitát sikerül generálni Magyarország versenyképességének visszaszerzéséről. A vita beindításához a magam részéről egyelőre egy Wikipédia szócikket (pontosítsuk a fogalmat!), egy linkgyűjteményt (gyűjtsük az érveket!), és egy vitaindító cikket (Még meg sem száradt a minta) készítettem, ez utóbbi ma jelent meg a Magyar Narancsban, és hamarosan kibővített változata olvasható és kommentálható lesz a neten is.

Waking Up

Alul a víz, felül a gálya: népek és államok jogai

Az elmúlt napokban két, az emberi jogok egyetemességével kapcsolatos hír is felkeltette a figyelmemet: egyrészt láthatólag az emberi jogokat nem tisztelő államok fogságába került az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa, másrészt megjelent egy globális felmérés, ami szerint az ilyen államok polgárai azt is helyeselnék, ha durva emberi jogsértéseket az ENSZ akár katonai erővel is megakadályozná. Ebben a helyzetben a kérdés tovább élesíthető: az emberek vagy az államok jogai előbbre valók? Mi a helyzet akkor, ha egy állam polgárai helyeslik más államok fegyveres beavatkozását, akár a saját államukkal szemben is?

Nos, az Emberi Jogi Tanács tovább radikalizálja a helyzetet, 57 iszlám ország támogatásával Pakisztán javaslatára kiadott egy olyan értelmezést, miszerint "a szólás szabadságát felelősséggel kell alkalmazni", és az törvényben korlátozható, különösen, ha azt vallások, még különösebben az iszlám lejáratására akarnák használni. Ahogy az FP Blog írja, különösen széppé teszi az állásfoglalást az, hogy a zsidó vallást rendszeresen gyalázó államok is megszavazták a fülöp-szigeteki, mexikói és dél-afrikai demokráciákkal együtt. A vita tovább radikalizálódik: az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa nem csak az emberi jogok egyetemességét, de abszolút jellegét is vitatja. A kérdés most már tényleg az, hogy "ha bár felül a gálya, alul a víznek árja", ki is az ENSZ-ben az úr?

Houdini előkerül

A világszerte ismert hazánkfia, a Budapesten Erich Weiss néven született Houdini halála után majdnem egy évszázaddal is képes megmoz- gatni az emberek fantáziáját. Az idei évben új lendületet kapott a megmérgezésének szóbeszéde, és tisztelői a nagy szabadulóművész exhumálását követelik. A washingtoni Smithsonian archív fotókból készült diasorozattal és rövid életútismertetővel idézi fel a nagy illúzionistát. (Forrás: BoingBoing).

Ki lehet-e erővel kényszeríteni az emberi jogokat?

Sok vita folyik arról, hogy egyetemes érvényűek-e azok az elvek, amelyeket az ENSZ alapítói megfogalmaztak, vagy ezeket annak függvényében kell alkalmazni, hogy az ENSZ tagjai mit gondolnak ezekről. Az ENSZ-ben a liberális demokráciák, amelyek feltétlen védelmet adnak az emberi jogoknak, nincsenek többségben, és ezért az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa nem is alkalmas céljainak ellátására. Szóval, az emberi jogok erőltetése, és az egyetemes jogokra hivatkozó beavatkozások a Nyugat hegemonisztikus törekvéseit, vagy valóban az emberek igényeit tükrözik?

A Chicago Council új jelentése szerint azok a kormányok, amelyek a belügyekbe való beavatkozással vádolják az egyetemes elveket számon kérőket, nem élvezik a népek támogatását. Tizenkét, nagyon különböző országban végzett közvélemény-kutatásban tették fel azt a kérdést, hogy "az ENSZ Biztonsági Tanácsának felelős-e azért, hogy felhatalmazást adjon erő alkalmazására az adott ország akaratával szemben akkor, ha ezzel súlyos emberi jogsértéseket, például népirtást akadályozhat meg". A kutatásban Kína, az Egyesült Államok, Palesztina, Örményország, Izrael, Lengyelország, Franciaország, India, Argentína, Oroszország, Thaiföld és Ukrajna lakóit kérdezték meg, akik ebben a sorrendben értettek egyet azzal, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának be kell avatkoznia. A legtöbben Kínában (76%) értettek egyet, a legkevesebben Ukrajnában (40%), a legkisebb különbség a határozott igen és a nem válasz között pedig Franciaországban volt (54% - 39%), vagyis az állítással minden országban a nagy többség egyetértett.

Ennél több országban ugyanezt a kérdést feltételes módban tették fel, vagyis a Biztonsági Tanács mérlegelésére bízva az erő alkalmazását. Így már a franciák 85%-a is egyetértett (14% ellenezte), és még Thaiföldön is 62% mondott igent. Ezt a kérdést nyolc afrikai országban is feltették: a különböző országokban 80-47% között változott az egyetértők aránya, és egyedül Angolában volt alacsony, 37%-os a nemmel válaszolok aránya. (Ez persze érthető, hiszen Nyugat-Afrikában az ENSZ csapatok is követtek el emberi jogsértéseket, és tömegesen erőszakoltak meg nőket).

Engem ez a felmérés abban erősít meg, hogy az emberi jogok egyetemesek, és az emberek alapvető szabadságvágya minden kontinensen azonos. Érdekes adalék ez a Darfurról, Koszovóról, Ruandáról, Afganisztánról, Irakról, Iránról, Boszniáról folyó diskurzushoz.

Európa újra vezet a tőzsdei kapitalizációban

A múlt hét végén az európai tőzsdék összesített kapitalizációja, vagyis a tőzsdei szabályozott piacon kereskedelmi forgalomban lévő tőkét megtestesítő értékpapírok összértéke (a moszkvai és a feltörekvő kisebb kelet-európai piacokat is ideértve) az első világháború óta először szárnyalta túl értékben az Amerikai Egyesült Államok tőzsdéinek összesített kapitalizációját a Thomson Financial Data üzleti adatszolgáltató társaság szerint. Az európai kapitalizáció összértéke $15720 milliárd / €11819 milliárd, ami 80 milliárd dollárral haladja meg az amerikai értéket. Sok tényezőnek köszönhető ez az eredmény. Egyrészt az Enron-botrányt követően az amerikai szabályozás politikai szempontból túlzottan szigorúvá vált, vagyis Európa a piac szabályozásának minőségében átvette a vezetést. Másrészt sok szkeptikusa dacára az euró igazi sikertörténetté vált, és nyolc év alatt mesterséges regionális valutából igazi világpénzzé kezdett válni. Harmadrészt az első világháború előtti időszakhoz hasonlóan nyitottá vált a világgazdaság, és ebben a környezetben a tőzsdék világméretű versenyben vannak a tőke kiszolgálásában. A múlt hét nem csak a számokban volt gazdaságtörténeti mérföldkő, hanem szimbolikusan is: március 30-án jelent meg az első kínai kibocsátó a frankfurti tőzsdén. Forrás: Financial Times, Deutsche Börse.

Budapest versenyképessége

Akár ki akarjuk mondani, akár nem, egy ország versenyképességét döntően befolyásolja a nagyvárosainak versenyképessége. Mind a külföldi befektetők, mind a nemzetközi kereskedelem olyan városokban zajlik, amelynek infrastruktúrája erre alkalmas, és az ilyen tevékenységben részt vevő emberek számára elfogadható munkakörülményeket teremt. Különösen igaz ez Magyarországon, ahol az ország bruttó jövedelmének a fele legalább statisztikai értelemben a fővároshoz köthető.

A Mercer 215 világvárost vizsgált abból a szempontból, hogy külföldi munkavállalóknak, vállalkozóknak mennyire jelent minőségi állomáshelyet: milyenek az iskolák, közszolgáltatások, a minőségi piaci szolgáltatások. Azt hiszem, az senkit nem lep meg, hogy Budapest nem szerepel a világ vagy Európa első öt városában, annál fontosabb a szempontunkból, hogy két órányira tőlünk egy igen erős versenytársunk van: Bécs, amelyik a világversenyben és az európaiban is a harmadik helyet szerezte meg Zürich és Genf előtt. Holtversenyben harmadik helyen áll vele Vancouver (az angolszáz sajtó kedvenc városa) és ötödik helyen Auckland. Bécs további nagy előnye, hogy kiváló adottságai ellenére egyáltalán nem túl drága, nincsen benne a világ tíz legdrágább városában, amit egyébként Oslo, Párizs, Koppenhága, London és Tokió vezet. Budapest a 74. a listán, Prága a 72., Varsó a 85., és Ljubljana a 80. Mi magyarok szeretünk messzire menni "gazdasági csodákat" keresve, pedig a világ egyik legsikeresebb országa a szomszédunk. Na persze, ők csak a labanc sógorok.

Jegyellenőrök és a biztosítás alapjai

A Freakonomics blog egy furcsa árazási problémát kihasználó vállalkozást mutat be. Mumbaiban (amit a legtöbben még Bombay néven ismertünk meg a földrajzkönyvekben) olyan magas a metróbérlet ára a bírsághoz képest, és olyan alacsony a jegynélküli utazáson való lebukás valószínűsége, hogy megéri a jegyvásárlást biztosítással helyettesíteni. 500 rupiáért lehet egy olyan fogyasztói klubban tagságit venni, ami a bizonylat ellenében megtéríti a bírságot, ha elkapnak az ellenőrök. Így olcsóbban lehet a kiterjedt metróhálózatot használni. Lévén, hogy a tagsági olcsóbb a bérletnél, egy igazi arbitrázs-lehetőség nyílott a rosszul árazott tömegközlekedési díjak és bírságok rendszerében, amit egy biztosítási termékkel ki lehet aknázni. Link: Foreign Policy Blog.