Részvét a lengyeleknek

Condolences for Poland
Originally uploaded by antaldaniel

Sólyom László köztársasági elnök a Külügyminisztérium elé hívta a Budapest polgárait, hogy gyertyákkal gyászolják a katyni tömegmészárlás évfordulóján tragikusan elhunyt lengyel államvezetőket. Bem apó szobra egyben a lengyel-magyar barátság emlékműve is 1934 óta. Szinte felfoghatatlan, hogy pont amikor amikor a lengyel és orosz államfők együtt emlékeztek volna a történelmi bűnre, Oroszországban, a lengyel hadsereg vezetése lemészárlásának hetvenedik évfordulóján történt a tragédia.

Európa légtere - most

A flightradar24.com oldalon néhány másodpercenként frissül Európa légterének képe, rajta az összes polgári repülőgéppel. Nem tudom, hogy a polgáriként nyilvántartott izraeli vadászgépek is rajta vannak-e, de például kis kitartással mindenki követheti szerettei útját a célállomásig.

Kösz Zsuzsi a linket!

Bulgária kiszállt a közép-európai nukleáris versenyből

Az elmúlt két évben a közép-európai államok sora jelentette be, hogy atomerőművet akar építeni. Sokan nem értették, hogy miből, és ma megvan az első áldozat: Bulgária belátta, hogy nincsen négymilliárd eurója a némileg bizonytalan megtérülésű projektre.

Az atomerőműépítés egy kicsit olyan, mint a metróépítés: általában közpénzből finanszírozzák, a számlán a milliárd a kerekítési tétel, és ha egyszer elkezdik önteni a betont, nincs megállás. Mivel az atomerőmű mint projekt több ezer éves (az erőmű 10 évig épül, 60 évig termel, és pár ezer évig kell őrizni a veszélyes hulladékot), állami szerepvállalás nélkül nem építhető meg. Éppen ezért olyan fontos, hogy a beruházási döntés előtt megalapoztt pénzügyi tervek álljanak rendelkezésre.

A bolgár kormány azért állította le a saját atomerőmű-építését, mert nincsen négymilliárd eurója, vagy ha volna, azt inkább az euró-övezetbe való belépésre költené, és az orosz államtól kapott finanszírozási javaslatot nem találta a bolgár nemzeti érdekkel összeegyeztethetőnek. Azért az atomerőmű-pártolók nem kell keseregjenek: a bolgár miniszterelnök szerint az építést lehet folytatni, ha jelentkezik rá stratégiai magánbefektető, akinek van pénze.

Az mindenesetre elgondolkodtató, hogy mire kiderült, hogy Bulgáriának nincsen pénze, már egymilliárd eurót (úgy 270 milliárd forintot) már elköltöttek rá.

Újraközölve a gazdasági fókuszú antaldaniel.blog.hu oldalról.

Javaslat a Magyar Közműtanács felállítására

Elindult a kozmutanacs.hu, ahol nyomon lehet követni, sőt részt lehet venni a Magyar Közműtanács felállítására vonatkozó szakpolitikai javaslat elkészítésében.A javaslatnak nincsen intézményi háttere, olyan szakemberek vesznek az elkészítésében részt, akik szeretnék megreformálni a magyar árszabályozás rendszerét annak érdekében, hogy Magyarországon is alacsonyabbak legyenek a közműárak, és csak értelmes megtérülő valósuljanak meg.

Egyelőre egy részletes szakirodalomjegyzék, körülbelül száz közműtanács webcíme és egy sajtószemle található az oldalon, hamarosan következik az elvi alapvetés, a jogi, közgazdasági és intézményi kifejtés. Az anyag vitájában minden szakember teljes névvel vehet részt. Az oldal a http://kozmutanacs.hu/ oldalon érhető el.

Újraközölve a gazdasági fókuszú antaldaniel.blog.hu oldalról.

Befektetői javaslat a magyar energiapolitika átalakítására

A vezetésemmel készült az AmCham befektetői kamara (amelynek ma már számos magyar és nyugat-európai vállalat is tagja) energetikai és környezetvédelmi bizottságában a nemzetgazdaság versenyképességét középpontba állító energiapolitikai állásfoglalás. Véleményünk szerint egy növekedés-orientált, munkahelyeket teremtő, a világpiacon sikeres magyar gazdaságpolitikának ilyen energiapolitikát kellene folytatnia.

Az AmCham négy témában javasol együttműködés a kormányzati szervekkel, a többi kamarával és a vállalkozásokkal:

• ténylegesen független közműszabályozás megteremtése, amelynek célja az árak rövid és hosszú távú növekedését korlátozó, költség-alapú, az energiaközművek működési és beruházási költségeit optimalizáló árhatóság megteremtése, lehetőség szerint a Magyar Közműtanács, vagy egy erősebb energiahivatal formájában;
• az energiahatékonyság növelése az ipari, mezőgazdasági, lakossági és közszférában is, elsősorban a magánberuházások - többek között a lakosság saját energiaszámláját csökkentő beruházásai - előtt álló akadályok megszüntetésével és a kiszámítható beruházási környezettel;
• a magyar gazdaásg energiafüggőségét, a magyar gyáripar és a mezőgazdaság számára új termékértékesítési lehetőséget kínáló zöld energia elfogadása, hatásos beruházásösztönző rendszer és nem jobban célzott támogatások segítségével;
• a ténylegesen energiahtékonyságot, költségeket és szennyezést csökkentő bányászati, energiatermelő, energiaszállító beruházások előtt álló adminisztratív, szabályozási és pénzügyi akadályok csökkentését, a mainál jóval kedvezőbb befektetési környezet megteremtését.

Az AmCham egy olyan befektetői kamara, amelynek amerikai, magyar és nyugat-európai vállalkozások a tagjai. Tagjaink közé tudjuk Magyarország legnagyobb energiafogyasztóit, és az energiatermelő-, kereskedő és elosztó vállalkozások jelentős részét, valamint az energetikai technológiát gyártó elektronikai gyáripar majdnem egészét.

Az AmCham célja a tagjai, a magyarországi vállalkozások és a kormányzat támogatása abban, hogy a vállalatok, a hazai iparágak és az egész nemzetgazdaság versenyképesen, egyre több jövedelmet hazahozva vegyen részt a világpiaci versenyben. Ennek érdekében az AmCham eddig nyolc szakpolitikai állásfoglalást adott ki. Ebben az évben az energiapolitika témáját emeltük ki. Az energiapolitikának azért kell a nemzeti versenyképesség alappillérévé válnia, mert jelenleg az energia mind a háztartások, mind a termelő vállalkozások egyik legnagyobb anyagi tehertétele.

A magyar gazdaság több és drágább energiát használ egy euró nemzeti jövedelem megtermeléséhez, mint európai versenytársai. A magyar energiarendszer jelenlegi állapota olyan drágán, kockázatosan és öregedő technológiával szolgálja ki Magyarországot, amin versenyképességünk visszanyeréséhez változtatni kell. A változtatásokhoz nagyon sok új beruházásra, befektetésre és jó energiapolitikára van szükség. Az AmCham abban szeretne partnere lenni a magyar kormányzatnak, önkormányzatoknak és a vállalkozói szférának, hogy ezek a beruházások minél hamarabb megvalósuljanak és megtérüljenek. Úgy gondoljuk, hogy a mostani energiapazarló állapotból Magyarország csak nagy mennyiségű, és ténylegesen high-tech beruházással lábalhat ki. Az AmCham és tagvállalatai, Magyarország legnagyobb energia fogyasztó, termelő, és néhány jelentős energia-elosztó és kereskedő cége ennek érdekében javasol új párbeszédet a kormányzattal, a civil szervezetekkel és a többi vállalkozással.

Letölhető anyagok: Az energiapolitika mint a nemzeti versenyképesség alappillére (pdf), sajtóanyag (pdf)

A sajtóvisszhangot és a letölthető anyagokat folyamatosan linkelem, ahogy elérhetők lesznek.

2010. március 29: AmCham: közműtanáccsal olcsóbbá válhatnak az energiaárak, ugyanerről az origo.hu beszámolója, AmCham: közműtanács, vagy erősebb energiahivatal kéne (Menedzsment Fórum), A közműtanácsnak kellene levernie az energiaárakat (Hír TV), Nem eléggé szigorú? Erősebb energiahivatalra lenne szükség (Magyar Nemzet Online)

Lásd még: kozmutanacs.hu

Újraközölve a gazdasági fókuszú antaldaniel.blog.hu oldalról.

Mennyi energia kell a magyar gazdaságnak?

Egy gazdaság energiaintenzitása azt mutatja meg, hogy mennyi energiára van szüksége ahhoz, hogy elássa feladatait - péládul, hogy jövedelmet termeljen, vagy lakást, mobilitást biztosítson a gazdasághoz tartozó népességnek. Magyarország energiaintenzitása nagyon magas, vagyis borzaszóan sok energiát használjunk ahhoz képest, hogy mennyi jövedelmet állítunk elő. Most azt nézzük meg, hogy merre tartunk - a nagy fűtési és mobilitási igényű Izlandot és Kanadát, vagy Németország múltbeli útját, esetleg Japánét követjük?

Korábban: Európai energiaintenzitás, Magyarország energiafüggősége , a villamosenergia-fogyasztás növekedése időben.Újraközölve a gazdasági fókuszú antaldaniel.blog.hu oldalról.

Nem csak a dohányosok buliznának

Erről jut eszembe a Coase-tétel és a csendrendelet. Az Index Videó pedig megint az élvonalban.

A Magyar Közműtanácsnak kell levernie az árakat

Az MSZP rossz irányba csapkod, amikor a Magyarország területén kívül meghatározott gázárakkal harcol: más fejlett piacgazdaságú országokhoz hasonlóan egy jól szervezett, depolitizált, megingathatatlan Közműtanácsnak kell letörnie a közművi árakat - idehaza.

Tényleg a fejünkre nőttek a monpóliumok: elviselhetetlünk drága az energia Magyarországon, meg a vasút is (az adófizetőknek), borzasztó rossz a vízközművek kihasználtsága és így működési költsége is, és a távfűtés terén is talán a legrosszabb helyen fogtuk meg a problémát. Úgy gondolom, hogy mielőtt valami újabb fából vaskarikával próbálkoznánk, időszerű a bevált német, amerikai (szlovák) gyakorlatot átvenni.

Az a tény, hogy a magán- és állami monopóliumok szabadon háríthatják ránk a költségeiket, bármikor "szanáltathatják magukat" az adófizetők pénzén, a presztízsberuházásait beépíthetik az áraikba, nem a piacgazdaság normális működésének a velejárója. A modern piacgazdaságokban a szabad ármeghatározás joga csak az egymással ténylegesen versenyző vállalkozásokat illeti meg. Azoknak a vállalatoknak az árképzését, amelyeknek nincsen érdemi versenytársa közérdekből korlátozzák a világ minden fejlett gazdaságában - a közhiedelemmel ellentétben az Egyesült Államok több mint kétszázéves történetében sem élhetek a közművek és közcikkek gyártói a szabad ármeghatározás jogával. Az Egyesült Államokban ma úgynevezett közműtanácsok határozzák meg az energia, távközlés és a tömegközlekedés árait. Az EU országaiban gazdasági szabályozó hatóságoknak nevezik az ehhez hasonló intézményeket. Magyarország kormánya és néhány önkormányzata a parlamenti többség segítségével 2002 óta szisztematikusa szétverte az árszabályozás intézményeit, ezért az új kormánynak az egyik első feladata kell legyen a Magyar Közműtanács felállítása.

Az ezzel kapcsolatos részletes program hamarosan vitatható lesz a neten, egy rövid bevezető itt található a Magyar Közműtanács felállításáról a komment.hu oldalán (vita ott).

A népességfogyás és elöregedés érzékeltetése I.

Az alábbi vizualizációt a Google készítette a termékenység, a várható élettartam és a népesség ábrázolására. A körök méretete a népességgel arányos, ahogy megyünk előre az időbe, jobbra haladunk, vagyis nő a várható élettartam, és megyünk lefelé, ahogy csökken az egy nőre jutó szülések száma.

Az egyes országok minden kulturális relativista elmélet ellenére nagyon hasonló pályát járnak be, de egymás után. Az emberek egyre tovább élnek és a nők egyre kevesebb gyermeket szülnek. Ez a két hatás nem csak kulturálisan, hanem biológiailag is összefügg. Egy tipikus magyar nő (akinél a magyar nők fele fiatalabb, fele idősebb) már elmúlt negyven éves, és ezért nagyon valószínűtlen, hogy még lesz gyermeke. Egy tipikus török nő viszont csak 28 éves, ezért csak a kora miatt is valószínűleg lesz még egy gyermeke.

Törökországot azért választottam, mert az egész közép-európai régió egyik legfontosabb geopolitikai és gazdasági versenytársa, bár viszonylat távol van tőlünk. India pedig azért érdekes, mert Kína mellett gyakran elnézik, hogy milyen gyorsan nő a súlya, amit az össznépességet reprezentáló körnagyság is szimbolizál.

Számomra az ábra legfontosabb üzenete az, hogy a világ nemzetei nagyon hasonló pályát járnak be, és akár jó, akár rossz a hangulatuk vagy a kormányuk, nem nagyon tudnak letérni a pályáról. Az elöregedésnek ezért egyetlen hatásos ellenszere van: ha a fiatalabb régióból az elöregedettebbek felé költözhetnek emberek. Lehet ez a Szent István gondolat aktualizálása?

Ökotechnológia itt és most - budapesti Greenexpo 2010

Számomra az egyik legizgalmasabb kérdés, hogy az ökotechnológiai forradalom mikor érkezik el a magyar háztartásokba. Ma a budapesti Greenexpon jártam - rengeteg izgalmas dolgot lehetett látni és kapni, mindenkit csak bátorítanék arra, hogy holnap kinézzen a zárónapra. Mindent vivő, killer application nincsen, talán nem is lesz soha, de már (pár) százezer forinttal lehet nagyon izgalmas beruházásokat indítani.

Az elmúlt években a környezetbarát és ökotechnológiai újdonságok hullámokban értek el hozzánk - a hőszigetelés és az energiatakarékos világítástechnika voltak néhány éve a slágerek. Ma a személyes benyomásom szerint a fűtéstechnikában vannak a legérettebb újdonságok.

Meggyőződésem szerint Magyarországon nincsen olyan domináns megújuló energiahasznosítási mód, ami tömeges méretekben megtérülne, de szinte biztos, hogy hazánk adottságai a biomassza terén a legjobbak. Mindezt leszögezve nagyon is elképzelhetőnek tartok olyan háztartási és ipari alkalmazási helyzeteket, amikor a megújuló energia és az ökotechnológia versenyképes. Nekem úgy tűnik, hogy a kisegítő, vagy szezonális fűtésben, illetve a vezetékes gázzal nem kiszolgálható helyeken elképesztően gyors megtérülésű innovatív technológiák vannak kiállítva. Kevés olyan európai nemzet van, aki akkora részét kell a jövedelmének fűtésre költse mint mi - a Greenexpon 2-800 ezer forint között egy-két év alatt megtérülő eszközöket lehet kapni.

Tapasztalataim szerint szinte minden háztartásban, kereskedelmi egységben és ipari üzemben vannak még "alacsonyan csüngő gyümölcsök" - a takarékosabb világítás, kritikus pontok hőszigetelése vagy egy-egy különösen rossz hatásfokú fűtőeszköz kiváltása terén. Az első ezer, tízezer, vagy százezer forint gyorsan, néha egy év alatt megtérül, de utána általában már a milliós tételek jönnek háztartási szinte (és persze sokkal nagyobbak ipari szinten) - mondju a teljes háztartás újraszigetelésével. Az ökotechnológiának nyilván a kis, inkrementális beruházások adják a behatolási pontjait a mindennapi életbe, és ezen a területen mindig vannak újdonságok. Ahogy pár éve a világításon, illetve a hőszigetelésen lehetett már nagyon kis beruházással javítani, most úgy látom, hogy a fűtés jött el. Ez egyben az első lépés az energiarendszer decentralizációja felé - az áramfejlesztés decentralizációja azonban számomra még nem tűnik elérhetőnek.

A sokak számára futurisztikusabb újdonságok egy része megtapasztalható közelségbe került. Az első villanyautókba nem csak be lehet ülni, de lehet rá magyar rendszámot is szerezni (ez még tavaly sem volt így) és haza is lehet vinni 3,3 millió forintért. A hőt szolgáltató napkollektorok terén vannak viszonyag hamar megtérülő lehetőségek egy-két millió körül. A fotovoltaikus (áramot adó) napenergia számomra még mindig nagyon távol van az érelmes megtérülési rátától, de láthatóan fejlődik. Egyre fontosabbá válik az ivóvíz és vízújrahasznosítás - szeirntem a tizes években ez lesz az egyik leggyorsabban fejlődő terület.

Végezetül vannak olyan technikák, amelyek alapesetben soha nem térülnek meg, de némi üzleti innovációval és szerencsével megtérülővé tehetők. Nem mondanám, hogy meggyőzödtem arról, hogy érdemes volna általában zöldtetőbe fektetni. De ha volna egy B kategóriás irodám, ami egy ronda garázstetőre néz, egy extenzív zöldtető installálásában alighanem meg tudnék egyezni a tulajdonossal.

Egy biztos, hogy minden kiállítótól hoztam valamit, és elkezdtem modellezni a belső megtérülési rátákat már a jövő héten. Úgy gondolom, hogy ma már legalább négy-öt olyan technológiai irány van, ami kiegészítő jelleggel alkalmazva a jelenlegi árszinten már nem csak az eladóknak, hanem a vevőknek is hatalmas üzlet.

Gramofon Online

Kétezer jogilag rendezett, digitalizált felvétellel elindult a NAVA új részlege, a Gramofon Online. Az archívum mögött blog is található, az első poszt az első magyar popsztár, Király Ernő munkásságát taglalja.

Demográfiai fordulópont az EU-ban?

Ahogy ma az index.hu is hírül adta, a világ egyik nagy biztosítótársaság-csoportja, az Allianz olyan elemzést adott közzé, amely szerint 2010. egyfajta demográfiai fordulópont az EU életében. De mi is van az elemzésben, és mi az újdonság?

A hír részben egy kis fényelemfelhívó marketing, részben tényleg érdekes újdonság (pdf): idén lesz először kevesebb a 16-20 évesek száma az EU-ban mint a 60-64 éveseké. Az előbbi korosztály a munkaerőpiac közép távú kínálatát határozza meg, az utóbbi pedig az EU-ban jelenleg érvényes szabályok szerint a néhány éven belül biztosan nyugdíjba vonulók számát mutatja. Nyilván lehetne kicsit ide-oda tologatni a kohorszokat, de az biztos, hogy 2009-2001-re egy valódi korszakhatár jön ki.

Miben is áll ez a korszakhatár? Valójában a mostani korszakhatár egy 15-20 évvel ezelőtti korszakhatár újbóli felbukkanása, amikor kritikusan alacsonnyá vált az Európában születettek és a bevándorlók aránya. 2010-től annyi ténylegesen változik, hogy ennek a problémának az anyagi terhei hónapról hónapra növekvő mértékben lesznek érezhetők a közpénzügyekben, az adó- és járulékrendszerben. Miközben a 15-20 évesek több mint felének még oktatásra van szüksége, ami elég sokba kerül, ennél is több ember ezt finanszírozó adófizetőből ellátott nyugdíjas lesz. A hazai nyugdíjrendszer, és szinte minden más európai is alapvetően az aktuálisan keresők járulékfizetésire, nem pedig megtakarításokra épül, ezért a rendszer egyre fokozódó közteherigénnyel fog fellépni.
Az egyre fokozódó adóigényt háromféleképpen lehet elodázni: egyrészt a 60-64 éves korosztály munkában tartásával, másrészt a fiatalok gyorsabb beengedésével a munkaerőpiacra, harmadrészt a bevándorlás könnyítésével. A kiadványból kiderül, hogy Magyarországon a legalacsonyabb az EU-ban a 60-64 éves korosztály munkában maradási aránya, ami a mi terheinket különösen gyorsan érezhetővé teszi.
Itt szokták egyesek cinikusan megjegyezni, hogy egy átlagos magyar férfi nem is él ilyen sokáig. Ez egy szomorú statisztika, de nem ide tartozik: aki ugyanis már elmúlt 50 éves, az valószínűleg tovább fog élni 64 éves koránál. Az átlagos születéskor várható élettartam azért rossz, mert a középkorú magyar férfiaknak nagyon magas a halandósága, illetve mivel a cigányság népegészségi ellátottsága a fejlődő országokra jellemző szintre.
Számomra biztosnak látszik, hogy a mostani nyugdíjrendszer nem fenntartható, és az is, hogy Magyarországnak aktív bevándorláspolitikát kellene folytatnia - de ezekről manapság nem sok értelmes szó esik.

Korábban: Elöregedés és versenyképesség, Magyarország már nem bevándorlási célpont és más demográfiai bejegyzések.