Demográfiai fordulópont az EU-ban?

Ahogy ma az index.hu is hírül adta, a világ egyik nagy biztosítótársaság-csoportja, az Allianz olyan elemzést adott közzé, amely szerint 2010. egyfajta demográfiai fordulópont az EU életében. De mi is van az elemzésben, és mi az újdonság?

A hír részben egy kis fényelemfelhívó marketing, részben tényleg érdekes újdonság (pdf): idén lesz először kevesebb a 16-20 évesek száma az EU-ban mint a 60-64 éveseké. Az előbbi korosztály a munkaerőpiac közép távú kínálatát határozza meg, az utóbbi pedig az EU-ban jelenleg érvényes szabályok szerint a néhány éven belül biztosan nyugdíjba vonulók számát mutatja. Nyilván lehetne kicsit ide-oda tologatni a kohorszokat, de az biztos, hogy 2009-2001-re egy valódi korszakhatár jön ki.

Miben is áll ez a korszakhatár? Valójában a mostani korszakhatár egy 15-20 évvel ezelőtti korszakhatár újbóli felbukkanása, amikor kritikusan alacsonnyá vált az Európában születettek és a bevándorlók aránya. 2010-től annyi ténylegesen változik, hogy ennek a problémának az anyagi terhei hónapról hónapra növekvő mértékben lesznek érezhetők a közpénzügyekben, az adó- és járulékrendszerben. Miközben a 15-20 évesek több mint felének még oktatásra van szüksége, ami elég sokba kerül, ennél is több ember ezt finanszírozó adófizetőből ellátott nyugdíjas lesz. A hazai nyugdíjrendszer, és szinte minden más európai is alapvetően az aktuálisan keresők járulékfizetésire, nem pedig megtakarításokra épül, ezért a rendszer egyre fokozódó közteherigénnyel fog fellépni.
Az egyre fokozódó adóigényt háromféleképpen lehet elodázni: egyrészt a 60-64 éves korosztály munkában tartásával, másrészt a fiatalok gyorsabb beengedésével a munkaerőpiacra, harmadrészt a bevándorlás könnyítésével. A kiadványból kiderül, hogy Magyarországon a legalacsonyabb az EU-ban a 60-64 éves korosztály munkában maradási aránya, ami a mi terheinket különösen gyorsan érezhetővé teszi.
Itt szokták egyesek cinikusan megjegyezni, hogy egy átlagos magyar férfi nem is él ilyen sokáig. Ez egy szomorú statisztika, de nem ide tartozik: aki ugyanis már elmúlt 50 éves, az valószínűleg tovább fog élni 64 éves koránál. Az átlagos születéskor várható élettartam azért rossz, mert a középkorú magyar férfiaknak nagyon magas a halandósága, illetve mivel a cigányság népegészségi ellátottsága a fejlődő országokra jellemző szintre.
Számomra biztosnak látszik, hogy a mostani nyugdíjrendszer nem fenntartható, és az is, hogy Magyarországnak aktív bevándorláspolitikát kellene folytatnia - de ezekről manapság nem sok értelmes szó esik.

Korábban: Elöregedés és versenyképesség, Magyarország már nem bevándorlási célpont és más demográfiai bejegyzések.