Ökotechnológia itt és most - budapesti Greenexpo 2010

Számomra az egyik legizgalmasabb kérdés, hogy az ökotechnológiai forradalom mikor érkezik el a magyar háztartásokba. Ma a budapesti Greenexpon jártam - rengeteg izgalmas dolgot lehetett látni és kapni, mindenkit csak bátorítanék arra, hogy holnap kinézzen a zárónapra. Mindent vivő, killer application nincsen, talán nem is lesz soha, de már (pár) százezer forinttal lehet nagyon izgalmas beruházásokat indítani.

Az elmúlt években a környezetbarát és ökotechnológiai újdonságok hullámokban értek el hozzánk - a hőszigetelés és az energiatakarékos világítástechnika voltak néhány éve a slágerek. Ma a személyes benyomásom szerint a fűtéstechnikában vannak a legérettebb újdonságok.

Meggyőződésem szerint Magyarországon nincsen olyan domináns megújuló energiahasznosítási mód, ami tömeges méretekben megtérülne, de szinte biztos, hogy hazánk adottságai a biomassza terén a legjobbak. Mindezt leszögezve nagyon is elképzelhetőnek tartok olyan háztartási és ipari alkalmazási helyzeteket, amikor a megújuló energia és az ökotechnológia versenyképes. Nekem úgy tűnik, hogy a kisegítő, vagy szezonális fűtésben, illetve a vezetékes gázzal nem kiszolgálható helyeken elképesztően gyors megtérülésű innovatív technológiák vannak kiállítva. Kevés olyan európai nemzet van, aki akkora részét kell a jövedelmének fűtésre költse mint mi - a Greenexpon 2-800 ezer forint között egy-két év alatt megtérülő eszközöket lehet kapni.

Tapasztalataim szerint szinte minden háztartásban, kereskedelmi egységben és ipari üzemben vannak még "alacsonyan csüngő gyümölcsök" - a takarékosabb világítás, kritikus pontok hőszigetelése vagy egy-egy különösen rossz hatásfokú fűtőeszköz kiváltása terén. Az első ezer, tízezer, vagy százezer forint gyorsan, néha egy év alatt megtérül, de utána általában már a milliós tételek jönnek háztartási szinte (és persze sokkal nagyobbak ipari szinten) - mondju a teljes háztartás újraszigetelésével. Az ökotechnológiának nyilván a kis, inkrementális beruházások adják a behatolási pontjait a mindennapi életbe, és ezen a területen mindig vannak újdonságok. Ahogy pár éve a világításon, illetve a hőszigetelésen lehetett már nagyon kis beruházással javítani, most úgy látom, hogy a fűtés jött el. Ez egyben az első lépés az energiarendszer decentralizációja felé - az áramfejlesztés decentralizációja azonban számomra még nem tűnik elérhetőnek.

A sokak számára futurisztikusabb újdonságok egy része megtapasztalható közelségbe került. Az első villanyautókba nem csak be lehet ülni, de lehet rá magyar rendszámot is szerezni (ez még tavaly sem volt így) és haza is lehet vinni 3,3 millió forintért. A hőt szolgáltató napkollektorok terén vannak viszonyag hamar megtérülő lehetőségek egy-két millió körül. A fotovoltaikus (áramot adó) napenergia számomra még mindig nagyon távol van az érelmes megtérülési rátától, de láthatóan fejlődik. Egyre fontosabbá válik az ivóvíz és vízújrahasznosítás - szeirntem a tizes években ez lesz az egyik leggyorsabban fejlődő terület.

Végezetül vannak olyan technikák, amelyek alapesetben soha nem térülnek meg, de némi üzleti innovációval és szerencsével megtérülővé tehetők. Nem mondanám, hogy meggyőzödtem arról, hogy érdemes volna általában zöldtetőbe fektetni. De ha volna egy B kategóriás irodám, ami egy ronda garázstetőre néz, egy extenzív zöldtető installálásában alighanem meg tudnék egyezni a tulajdonossal.

Egy biztos, hogy minden kiállítótól hoztam valamit, és elkezdtem modellezni a belső megtérülési rátákat már a jövő héten. Úgy gondolom, hogy ma már legalább négy-öt olyan technológiai irány van, ami kiegészítő jelleggel alkalmazva a jelenlegi árszinten már nem csak az eladóknak, hanem a vevőknek is hatalmas üzlet.