Feloldható a bioüzemanyag-élelmiszer konfliktus?

Ha egy mezőgazdasági terménynek, amiből csak élelmiszer készült, hirtelen ipari vásárlói is lesznek, fel fog menni az ára. A bioüzemanyagok megjelenése valóban magasabb terményárakhoz és élelmiszerárakhoz fog vezetni? Milyen a tökéletes bioüzemanyag?

Nem vagyok meggyőződve arról, hogy akár az igen, akár a nem mellett meggyőző érvek merültek volna fel. Igen, a kereslet-kínálat törvénye szerint ha többen veszik a kukoricát, akkor drágább lesz. Csakhogy az EU-ban és az USA-ban a legtöbb évben hegyekben áll az eladhatatlan termény, és az adónk jelentős részét ennek a felvásárlására és raktározására költjük, nehogy tönkremenjenek a mezőgazdasági termelők - ami aztán végleg felhajtaná az árakat. Szóval a bioüzemanyagok támasztotta keresletnek van egy kerestlet-diverzifikáló, és keresletet stabilizáló hatása.

Más a helyzet azokban a fejlődő országokban, ahol robbanásszerűen nő a népesség, és eleve élelmiszerhiány van. Az ilyen országokban a termények ipari felhasználása tovább erősíti a hiányt. Ugyanakkor a hatás sokkal közvetettebb, mint a mérsékelt égövi kukorica esetén, hiszen többnyire a problémát az jelenti, hogy élelmiszernek nem alkalmas növényeket termesztenek bioüzemanyag-gyártásra.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a bioüzemanyag-gyártók nem teljes mértékben használják el a terményt, például az etanolgyártásra használt kukorica nagy részéből állati takarmány készül melléktermékként.

A konfliktus feloldását két irányba keresik. Az egyik megoldási irány az Egyesült Államokban hosszabb, az EU-ban rövidebb ideje, hogy kifejezetten a mezőgazdasági hulladék begyűjtését és felhasználását szervezik meg és ösztönzik, ha nem is bioüzemanyag-gyártásra, de legalább biomassza tüzelőanyagként. (A bioüzemanyagot közvetlen energiahordozóként használjuk, a szilárd biomasszából hőt vagy áramt nyerünk ki, és másodlagosan használjuk).

A másik kutatási irány az úgynevezett harmadik és negyedik generációs bioüzemanyagok kutatása. A bioüzemanyagok szent grálja olyan volna, ami nem vesz el termőterületet az élelmiszer-terményektől, lehetőleg a begyűjtése és a feldolgozása kevesebb energiát igényel, mint amit ki lehet belőle nyerni, és ezen kívül a természetes élőhelyeket sem bolygatja. Valószínűleg tökéletes nafta nem lesz, de egyelőre erős versenyezők az algák, amit a senkiföldjének tekinthető tengeren lehet termelni, és talán még növekedés közben is nyelnek el egy csomó szén-dioxidot. Az algakutatásban Magyaroszág is vannak vállalkozások, van, aki hidrogént, van aki más anyagokat állítanak elő ezekből az egyszerű fotoszintetizáló élőlényekből.

Az a gyanum, hogy erről is ki fog derülni egy csomó olyan mellékhatás, mint mondjuk a szélkerekek madárzavaró hatása, de egyelőre a tenger egy csendes kompromisszumnak tűnik a termőföldhasználat helyett. Kár, hogy nekünk nincsen tengerünk.

Hidrogén- és Tüzelőanyagcella stratégiai vita

Mi készítettük el a magyarországi Hidrogén- és Tüzelőanyag-cella Nemzeti Platform társadalmi-gazdasági kérdésekkel foglalkozó fejezetét, amelynek első nyilvános bemutatója és vitája a Nemzeti Technológiai Hivatalban lesz május 4-én. Ez a technológia alapvető fontosságú a magyar járműgyártás, gépgyártás és bizonyos energetikai rendszerek szempontjából, ezért ideje elkezdeni ledolgozni az évtizedes hiányt, főleg, hogy vannak területek, ahol még a világ élvonalában vagyunk.

Meglátásunk szerint a hidrogén- és tüzelőanyag technológia rövid, közép- és hosszútávon így fog átalakulni, és a lenti értékláncok mentén fog megjelenni a közlekedésben, szállításban, energetikai közművekben, kórházak és más intézmények szünetmentes áramellátásában, és esetleg az energetikai rendszer kiegyenlítő erőművi, vagy erőművet helyettesítő alkalmazásaiban.

Akit érdekel a meghívó, illetve az előzmények, az klikkelje végig a meghívót. A részvétel ingyenes, de hétfőig jelentkezni kell.

Gazdasági és társadalmi témák eredeti megjelenése és vitája: antaldaniel.blog.hu.

Ökotechnológia itt és most - budapesti Greenexpo 2010

Számomra az egyik legizgalmasabb kérdés, hogy az ökotechnológiai forradalom mikor érkezik el a magyar háztartásokba. Ma a budapesti Greenexpon jártam - rengeteg izgalmas dolgot lehetett látni és kapni, mindenkit csak bátorítanék arra, hogy holnap kinézzen a zárónapra. Mindent vivő, killer application nincsen, talán nem is lesz soha, de már (pár) százezer forinttal lehet nagyon izgalmas beruházásokat indítani.

Az elmúlt években a környezetbarát és ökotechnológiai újdonságok hullámokban értek el hozzánk - a hőszigetelés és az energiatakarékos világítástechnika voltak néhány éve a slágerek. Ma a személyes benyomásom szerint a fűtéstechnikában vannak a legérettebb újdonságok.

Meggyőződésem szerint Magyarországon nincsen olyan domináns megújuló energiahasznosítási mód, ami tömeges méretekben megtérülne, de szinte biztos, hogy hazánk adottságai a biomassza terén a legjobbak. Mindezt leszögezve nagyon is elképzelhetőnek tartok olyan háztartási és ipari alkalmazási helyzeteket, amikor a megújuló energia és az ökotechnológia versenyképes. Nekem úgy tűnik, hogy a kisegítő, vagy szezonális fűtésben, illetve a vezetékes gázzal nem kiszolgálható helyeken elképesztően gyors megtérülésű innovatív technológiák vannak kiállítva. Kevés olyan európai nemzet van, aki akkora részét kell a jövedelmének fűtésre költse mint mi - a Greenexpon 2-800 ezer forint között egy-két év alatt megtérülő eszközöket lehet kapni.

Tapasztalataim szerint szinte minden háztartásban, kereskedelmi egységben és ipari üzemben vannak még "alacsonyan csüngő gyümölcsök" - a takarékosabb világítás, kritikus pontok hőszigetelése vagy egy-egy különösen rossz hatásfokú fűtőeszköz kiváltása terén. Az első ezer, tízezer, vagy százezer forint gyorsan, néha egy év alatt megtérül, de utána általában már a milliós tételek jönnek háztartási szinte (és persze sokkal nagyobbak ipari szinten) - mondju a teljes háztartás újraszigetelésével. Az ökotechnológiának nyilván a kis, inkrementális beruházások adják a behatolási pontjait a mindennapi életbe, és ezen a területen mindig vannak újdonságok. Ahogy pár éve a világításon, illetve a hőszigetelésen lehetett már nagyon kis beruházással javítani, most úgy látom, hogy a fűtés jött el. Ez egyben az első lépés az energiarendszer decentralizációja felé - az áramfejlesztés decentralizációja azonban számomra még nem tűnik elérhetőnek.

A sokak számára futurisztikusabb újdonságok egy része megtapasztalható közelségbe került. Az első villanyautókba nem csak be lehet ülni, de lehet rá magyar rendszámot is szerezni (ez még tavaly sem volt így) és haza is lehet vinni 3,3 millió forintért. A hőt szolgáltató napkollektorok terén vannak viszonyag hamar megtérülő lehetőségek egy-két millió körül. A fotovoltaikus (áramot adó) napenergia számomra még mindig nagyon távol van az érelmes megtérülési rátától, de láthatóan fejlődik. Egyre fontosabbá válik az ivóvíz és vízújrahasznosítás - szeirntem a tizes években ez lesz az egyik leggyorsabban fejlődő terület.

Végezetül vannak olyan technikák, amelyek alapesetben soha nem térülnek meg, de némi üzleti innovációval és szerencsével megtérülővé tehetők. Nem mondanám, hogy meggyőzödtem arról, hogy érdemes volna általában zöldtetőbe fektetni. De ha volna egy B kategóriás irodám, ami egy ronda garázstetőre néz, egy extenzív zöldtető installálásában alighanem meg tudnék egyezni a tulajdonossal.

Egy biztos, hogy minden kiállítótól hoztam valamit, és elkezdtem modellezni a belső megtérülési rátákat már a jövő héten. Úgy gondolom, hogy ma már legalább négy-öt olyan technológiai irány van, ami kiegészítő jelleggel alkalmazva a jelenlegi árszinten már nem csak az eladóknak, hanem a vevőknek is hatalmas üzlet.