Vallási meggyőződés alapján listázni

A Heti Válasz vallási meggyőződésük alapján kezdte el listázni a magyar állampolgárokat, és fényképes, teljes névvel elátott, személyes adatokat tartalmazó összeállítást közöl a "száz legbefolyásosabb magyar szcientológusról". A vallásszabadság és a vallási meggyőződés szabadság az Európai felvilágosodás legnagyobb vívmánya, és a legősibb szabadságjog. A személyes adatok engedély nélküli felhasználása pedig bűncselekmény. Úgy gondolom, hogy a sajtó szabadsága és a vallásszabadság közül egyik sem előbbre való jog.

Én magam nem hiszek a vallászabadság abszolút korlát nélküliségében. Véleményem szerint Pim Forutyn fogalmazta meg helyesen a határt: a vallásszabadság azokat a felekezeteket illeti meg, amelyek a felvilágosodásnak azt a hagyományát, amelyik szétválasztja a túlvilági hatalmat az az evilági államhatalomtól és az evilági törvényekettől - többek között a nekik vallásszabadságot garantáló alkotmányt.

A Magyar Köztársaság 1990. évi IV. törvénye a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról pontosan ezt az elvet érvényesíti:

8. § (1) Az azonos hitelveket követők, vallásuk gyakorlása céljából, önkormányzattal rendelkező vallási közösséget, vallásfelekezetet, egyházat (a továbbiakban együtt: egyház) hozhatnak létre.
(2) Egyház minden olyan vallási tevékenység végzése céljából alapítható, amely az Alkotmánnyal nem ellentétes és amely törvénybe nem ütközik.

Az egyház esetleges törvénysértéseivel szemben a Magyar Köztársaság Ügyészsége léphet fel.

15. § (1) A Magyar Köztársaságban az egyház az államtól elválasztva működik. [Alkotmány 60. § (3) bek.]
(2) Az egyház belső törvényeinek, szabályainak érvényre juttatására állami kényszer nem alkalmazható.
(3) Az egyházakat azonos jogok illetik és azonos kötelezettségek terhelik.
16. § (1) Az állam az egyházak irányítására, felügyeletére szervet nem hozhat létre.
(2) Az egyházi jogi személy törvénysértése esetén az ügyész pert indít az egyházi jogi személy ellen.

A különleges személyes adatokkal való visszaélés Magyaországon bűntett.

177/A. § (1) Aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések megszegésével
a) jogosulatlanul vagy a céltól eltérően személyes adatot kezel,
b) az érintett tájékoztatására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget,
c) az adatok biztonságát szolgáló intézkedést elmulasztja,
és ezzel más vagy mások érdekeit jelentősen sérti, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt hivatalos személyként, közmegbízatás felhasználásával, vagy jogtalan haszonszerzés végett követik el.
(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a személyes adattal visszaélést különleges személyes adatra követik el.

A vallási meggyőződés pedig a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 2. § alapján különleges adat. Szinte biztos vagyok benne, hogy az érintettek nem fognak szó nélkül elmenni a Heti Válasz adatkezelése mellett, a bírósági tárgyalások pedig nyilvánosság előtt fognak zajlani. A szcientológusok se mindig nagy bajnokai a sajtószabadságnak, de a Heti Válaszban most méltó partnerre leltek.

Újabb anyagok: Gavra Gábor: Leplezzük le a 100 legbefolyásosabb zsidót! Gerák Andi: Kiket leplezzünk le? (érdemes a hozzászólók fenyegetéseit olvasgani). Néhány hasonló közügy: Kegyeletsértés, hullagyalázás, szoborlopás; nők elleni erőszak.

David Kitt - Me & My Love

A Gonosz tengelye legó-figurákkal

Bush elnök híres-hirhedt beszédére utalva a Plastic God néven alkotó los angelesi művész elkészítette a Gonosz Tengelyének vezetőiről mintázott legó-kompatibilis figurákat.A Szaddám Husszein, Tony Blair, Kim Dzsong Il, George Bush és Oszama Bin Laden készlet ára elővételben 119 dollár.

Megkezdődött a hosszú távú magyar energiapolitika vitája

Ahogy az várható volt, a legnagyobb vita az atomeneriga körül bontakozott ki. Az energiapolitikáért felelős Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szerint a magyar villamosenergia-kapacitás 38%-át adó Paksi Atomerőmű 2020-ig nem váltható ki semmivel. Érdekes módon éppen tizennégy zöld szervezet szeretné bezáratni az atomerőművet, köztük a Greenpeace, a Reflex Környezetvédő Egyesület és a CSEMETE. Az energetikáért felelős tárca szerint 2020-ig 15-18 százalékra növekedhet a megújuló energiaforrások részaránya, a zöldek ezt érthető módon keveslik. Az atomenergia valódi értékváltást tükröz: ma minden reális alternatívája szén-dioxid kibocsátással és áremeléssel jár, ezért ha leállítjuk az atomerőművet, akkor rövid távon meg fogunk sülni. Ha viszont termeljük az atomhulladékot, akkor több százezer évig bármi elsülhet rosszul. Ez egy igazán hálás vitatéma.

Írógéppel nyomott rajzok

Az Acid Head War blogon írógéppel készült műalkotásokat lehet nézegetni. A művész, Andrew Macrae vezet egy nagyszerű blogot is, amelynek jelenleg a terrorizmus elleni háború a fő témája. Az egész a BoingBoing cikkén keresztül került elém.

Ennek a blognak az olvasói a globalizáció nyertesei lehetnek

A magyarok a mának élnek? című bejegyzés alapján feltettem blogom olvasóinak is a kérdést: vajon több embernek kéne-e a mának élnie? A tapasztalatok alapján azok a társadalmak számíthatnak sikerre a világpiacon, ahol kevesen értenek egyet ezzel a szemlélettel - Magyarországon pedig a többség inkább a jelennek él. Nem úgy ennek a blognak az olvasói, akik a következő arányban tették le a voksukat:

1 - nagyon nem értek egyet	6 (42%)
2 - nem értek egyet	2 (14%)
3 - inkább nem kéne	3 (21%)
4 - pont jó így!	0 (0%)
5 - egy kicsit többnek	0 (0%)
6 - egyetértek	2 (14%)
7 - nagyon egyetértek!	1 (7%)

Remélem, hogy a cikk elolvasáa befolyásolta a szavazatokat, amelyek kis száma miatt senki mást nem reprezentálnak mint a szavazókat. A már hivatkozott bejegyzésben azonban látszik, hogy a döntően jövőorientált társadalmak gazdasága jóval könnyebben megállják a helyüket a globális kapitalizmusban mint azok, amelyek a magyar gazdaságot reprezentáló középvezetők hozzáállásával rendelkezik. Szóval a globálizált világpiacon a 14 szavazatból sikereket jósolok az olvasóimnak :)

Klímaváltozás: valami változik

Úgy látszik, Bush elnök nem akar úgy bevonulni a történelembe, mint aki nyolc évig nem tett semmit a klímaváltozás ügyében. A klímaváltozással szemben szkeptikus elnök szerint "a tudomány elmélyítette a klímaváltozással kapcsolatos ismereteinket és új utakat tárt fel a leküzdésére", ezért meghívta a világ legnagyobb szén-dioxid-kibocsátóit egy globális klímacsúcsra. Úgy gondolom, hogy jogosan lehetünk szkeptikusan a Bush-kormány lépésével szemben, de annyiban előremutató a kezdeményezés, hogy kiterjed Kínára (ami idén veszi át a legnagyobb kibocsátó citromdíját az USA-tól), Indiára és Brazíliára, márpedig ezek az ország nem vesznek részt az EU által preferált Kiotói Egyezményben. Ne legyünk túlzottan elfogultak Bush elnökkel szemben: a nagy meleg dacára mi is növelni szeretnénk a kibocsátásunkat. Forrás: Washington Post, kép: h_zhang. További posztok, cikkek, linkek.

David Kitt - You Know What I Want To Know

Mennyit költsön egy ország egészségügyre?

Az Ingyenebéd ajánlójában szerepelt a Health Affairs nagyszerű cikke a kérdés értelméről vagy értelmetlenségéről, és hogyan lehet a témáról értelmesen vitatkozni. Az OECD tagállamok közül nincsen olyan, amelyik ne növelte volna 1995 és 2004 között az egészségügyi kiadásait. Mindegyik OECD tagállamnak nőtt a hazai jövedelme, és mindegyik nagyobb arányban költött belőle egészségügyre tíz évvel később. (Az ábra függőleges tengelyén az 1995-ös GDP arányos költés, ami 3%-ról indul, a vízszintes tengelyen a 2004-es értékek, ami eleve 5%-ről indul). Magyarország narancssárga karikával van jelölve az ábrán: a fejlett országokhoz képest relatíve keveset költünk, és költöttünk egészségügyre.További elemzés és adatok: Many Eyes.

Magyarország ma bruttó hazai jövedelmének 8 százalékát költi egészségügyi ellátásra, ami jóval meghaladja az ENSZ által javasolt 5 százalékot. A magyar népesség egészségügyi állapota persze sokkal jobb a világátlagnál, ugyanakkor a magyar népesség tipikusan tizenhárom és fél évvel idősebb a világra jellemző értéknél.

Az, hogy egy ország sokat vagy keveset költ, önmagában rossz kérdés. Az Egyesült Államok értéke az ábra jobb felső sarkának kiugró értéke: az USA bruttó hazai jövedelme 15,3 százalékát költi el egészségügyi ellátásra, amit egyáltalán nem igazol vissza az amerikai lakosság egészségügyi állapota. Az adat leginkább azt mutatja, hogy az amerikai egészségügyi rendszer drágán, nem hatékonyan működik. Vannak afrikai országok, amelyek arányaiban Magyarországhoz képest sokat költenek egészségügyre, de nagyon kevés eredménnyel, mert tombol az AIDS járvány, aminek csak a tüneti kezelése vagyonokba kerül.

Ábra: Ezer főre eső gyermkhalandóság és az egészségügyi költések aránya

Ha egy ország nagy arányban költ az egészségügyre, annak az oka lehet az egészség nagyobb társadalmi megbecsülése, az egészségügyi rendszer drágasága, a lakosság elöregedettsége vagy a rossz járványügyi helyzet ereménye. Egyetlen olyan, számunkra nagyon fontos tényezőre van elég egyértelműen jó hatással a magas egészségügyi kiadási szint, a gyermekhalandóságra (ld. második ábra). A What Should a Country Spend on Health Care? cikkből meg lehet érteni, hogyan lehet jól kérdezni. Azt hiszem, ez az alapja egy megfelelően finanszírozott egészségügyi rendszer kialakításának.

Magyaország több szén-dioxidot szeretne kibocsátani

Miközben Magyarországon télen-nyáron kezd pokoli meleg lenni, a magyar közvéleményt még alig érdekli a klímaváltozás ügye. Pedig talán nincs is olyan európai ország, amelyiket nálunk jobban érintene ez a probléma. Ugyan nem vagyunk épppen kis klímaszennyezők, korábbi, szocialista -nagyipari múltunkhoz képest valamelyest javultunk, amit lehet úgy is mondani, hogy négyszeresen túltejesítjük a kiotói vállalásainkat, meg úgy is, hogy csak nem túl meredeken növeljük az üvegházhatást - évente. Mindenesetre az Európai Bizottság Magyarország részére csak csekély szén-dioxid-kvóta növekedést hagyott jóvá, mert az egész EU 20%-kal csökkenteni szeretné az üvegházhatást okoz gáz kibocsátását. Mi erre bepereltük az Európai Bíróságon a Bizottságot, hasonlóan Lengyelországhoz, Szlovákiához, Csehországhoz, Észtországhoz és Lettországhoz.

Ahol igazán gyorsan csökken a népesség

A magyar demográfiai helyzet sem éppen rózsás, de az ex-szovjet tagállamokban vannak sokkal élesebb helyzetek is. A jobboldali ábrán az orosz és az ukrán lakosság száma látható 1989-hez viszonyítva. Ukrajna lakossága jelenleg évi 0,675 százalékos ütemben fogy, ami csaknem háborús ütem. 1,3 alatti reprodukciós ráta, elvándorlás, növekvő halandóság. Hogy miért nő ennek ellenére mégis gyorsan az ukrán gazdaság? Ukrajna egyfajta átjáróháznak tűnik, ahonnan nyugat felé elmennek, és keletről vendégmunkások jönnek. A legnagyobb szomszédunkról van szó!

A magyarok a mának élnek?

Az Edukált kommunikációs blogról juttam a Harvard Business Online oldalán olvasható Forward-thinking Culture (Jövőorientált kultúrák) cikkre. Egy kutatás azt a nem túl meglepő tényt hozta ki eredményül, hogy azok az országok, ahol a vállalati menedzserek szerint az emberek cselekedeteit kevésbé a ma, és inkább a holnap határozza meg, versenyképesebbek. 17,000 középvezetőt kérdeztek arról, hogy mennyire ért egyezet ezzel az állítással: "Több embernek kéne inkább a mának, mint a jövőnek élnie", illetve azzal, hogy "Több ember él a mának, mint a jövőnek". A világon a legjobban az orosz, argentín, lengyel és magyar menedzserek értettek ezzel egyet. Európa és a világ legversenyképesebb gazdaságaiban (Dánia, Ausztria, Hollandia, Svájc, Malajzia és Szingapúr) viszont az emberek pont fordítva gondolkodnak.

Szokás szerint egy kicsit átalakítottam az ábrát, hogy Magyarországot jobban el lehessen helyezni. A bal felső négyzetben senki nincs - nincsen nálunk kevésbé jövő-orientált és versenyképesebb nemzet. A jobb felső négyzetben nálunk versenyképesebb és jövő-orientáltabb országok találhatók. A bal alsó négyzetben a jövővel még nálunk is kevesebbet törödő oroszok, argentínok és lengyelek, akik nálunk kevésbé is állják meg a helyüket a világpiacon. A jobb alsó négyzetben a nálunk kevésbé versenyképes, de jövőorintáltabb országok láthatók.

Összességében nem állunk rosszul, hiszen senki nem szerepel jobban nálunk, aki olyan keveset foglalkozik a jövőjével, mint mi. De az európai nemzetek közül mindenki többre viszi, aki gondol a jövőjére.

Kapcsolódó bejegyzések: A magyar közvélemény és a klímaváltozás és Pokoli meleg van Magyarországon; Boldogság és anyagi jólét és Nemzetek versenyképessége; A legrosszabbul működő államok és Globális Béke Index és végül az elöregedés és a versenyképesség viszonya.

Kísérlet: A jobb oldalon lehet szavazni a cikkben feltett kérdésre!