Trianon-emléknapra: nemzetstratégia, felőrlés és a nemzetek közötti együttműködés rendszere

A trianoni békeszerződés 90. évfordulójára és az első hivatalos emléknapra jelent meg a komment.hu cikkem a témában. Nagyon sokan szólnak hozzá, aminek örülök, mert jó ezen a napon elmélkedni azon, hogy hova jutottunk és mit tanulhatunk belőle. Az első világháború témája nagyon érdekel mióta olvasok róla - úgy gondolom, hogy azért tudunk róla olyan keveset, azért nem tanítjuk az iskolában, mert itt nagyon nem áll össze az önmagunkról szőtt mesénk. 1914-1918. között elszakadt a film, de nem nagyon tudjuk, hogy hol.

A Közműtanács és a fogyasztóvédelem

A Lánchíd Rádió FM 100.3 ma délutáni Szaldó című adásában (ismétlés ma este 22.05) a felállítani javasolt Közműtanács és a fogyasztóvédelem kapcsolatáról vitatkoztunk Dietz Gusztávnéval (elnök – OFE), Perger Andrással (szakértő – Energia Klub) és Dr. Papp Máriával (főtitkár – Magyar Vízközmű Szövetség) Kovács Anita műsorában, a Szaldóban. Vajon a monopolárakat szabályozó hatóságnak kell-e fogyasztóvédelmi kérdésekkel foglalkoznia?

Ha valaki meghallgatja az adást, kiderülnek a fő vitapontok. Biztos, hogy valamilyen módon meg kell oldani a fogyasztóvédelem és az árszabályozás jobb kapcsolatát, még akkor is, ha nem értek egyet az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület azon javaslatával, hogy a Közműtanácsnak fogyasztóvédelmi hatásköre legyen. Az Energia Klub magával a Közműtanács felállításával sem ért egyet, miközben a Magyar Vízközmű Szövetség támogatja a gondolatot.

Véleményem szerint egy árhatóság kizárólagos feladata annak meghatározása, hogy egy monopólium csak a szükséges és indokolt működési- és beruházási költségeket építi be az áraiba. Ehhez elemző közgazdászokra, könyvvizsgálókra, statisztikusokra, és az alvállalkozói szerződésláncot értékelni képes jogászokra van szükség. Meg kell vizsgálni, hogy ténylegesen mi épült be az árak alapjául szolgáló költségbázisba, az nemzetközi és belföldi összehasonlításban is takarékos-e, a beruházási tervek hosszú távon fenntartható technológiai és infrastrukturális megoldásokat tartalmaznak-e. Így alakulhat ki a monopóliumok ára.  Véleményem szerint teljesen más szakismereteket és hivatali rendet igényel annak eldöntése, hogy ténylegesen helyesen mérték-e meg a villany- vagy vízfogyasztást, tisztességes szerződéseket kötöttek-e a fogyasztókkal, és azok alapján megfelelő számlát állítottak-e ki. Ez sokkal inkább jogi és műszaki ismereteket igénylő feladat. Európa-szerte a fogyasztóvédelemnek és az árszabályozásnak elkülönülő apparátusa van, hiszen a problémákat jobb értelmezhető egységekbe bontva megoldani, mint mindet besöpörni egy varázslat alá. A Közműtanács és a mögötte létrejövő hatóság biztosan nem tud minden problémát megoldani, és a fogyasztóvédelemnek igen tekintélyes létszámű hatóságai vannak már most is.

Nagyon érdekesnek tartom a vitát, hiszen akárhogy is lesz, ha megalakul a Közműtanács és a közműhatóság, akkor folyamatos és érdemi munkakapcsolatot kell ápolnia a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal, és ennek számos szervezeti és szakmai megoldása lehetséges.

Minden kommentnek nagyon örülök!

Gazdasági és társadalmi témák eredeti megjelenése és vitája: antaldaniel.blog.hu

Lesz Magyar Közműtanács?

A mai Magyar Nemzet hosszú írást közöl Dékány Lóránt tollából Megoldás a közműszámlák féken tartására címmel. Az írás az újságban olvasható, ami jövő héten kerül fel az mno.hu archívumában az internetre. Folyamatosan frissülő sajtószemle.

A magyar állam a legdrágább (és az egyik leggyengébb)

Az OECD értékelte a fejlett országok közszolgáltatásainak minőségét és árát (a GDP arányában). Mi, magyarok költjük a nemzeti jövedelmünk legnagyobb arányát az államra és az önkormányzatainkra, de ezért csak a lengyelek kapnak rosszabb szolgáltatást, ők viszont 24 százalékkal olcsóbban. Nem meglepő módon a svédek és a hollandok is sokat költenek az államukra, de aránylag kevesebbet mint mi, és a finnek mellett ők kapják a világ legjobb szolgáltatásait.

Persze, persze, lehet mondani, hogy a korrupicó, de semmilyen alapos összehasonlítás nem mutatja Magyarországot korruptabbnak Szlovákiánál vagy Lengyelországnál, szóval az ok vélhetően mégis inkább a túlfoglalkoztatottságban és a kiemelkedően bőkezű közalkalmazotti és köztisztviselői bérekben keresendő. A közszolgáltatások legnagyobb költségtétele ugyanis általában a bér.

Én szívesen előfizetnék egy cseh csomagra.
via nem a pék jóindulatából

Kiből lesz a magyar biztos?

Nem kis meglepetést okozott számomra, hogy szakkollégiumom egykori igazgatója Magyarország jelöltje az Európai Bizottság tagjának. Bár személyes vitánk már egy évtizede a múlté, azért igencsak meglepőnek tartom, milyen út vezet a leninizmus és a keynesianizmus szintézisének (sikertelen) kísérletétől és a folyóiratszerkesztéstől egy board tagságon át a világ leghatékonyabb bürokráciájának egyik felsővezetői posztjára. Nem tudom, hogy megfelelő-e a jelöltünk, de az biztos, hogy Andor László lesz a legbaloldalibb és legtapasztalatlanabb tagja az európai bizottságnak. Reméljük, hogy hatékonyan fog együttműködni a jövőre felálló magyar kormánnyal a 2011-es EU elnökségünk előkészítésében.

A Kormány megszüntette a Magyar Vasúti Hivatalt

A Kormány 156/2008 (VI.6.) rendeletével megszüntette a 2006. január 1. az Országgyűlés törvényi rendelkezése alapján létrehozott Magyar Vasúti Hivatalt, és egyúttal felmentte Antal Dánielt, a miniszterelnök Hivatal 2/2006 (I.13.) ME határozata alapján hat évre kinevezett elnökét. A Hivatal szervezeti jogutódja 2008. július 1-től a műszaki, biztonsági kérdésekkel foglalkozó Nemzeti Közlekedési Hatóság.

A Hivatal missziója az volt, hogy a több szereplős európai piac minden vasúttársasága számára biztosítsa a környezetbarát vasúti infrastruktúrához való hozzáférés azonos feltételeit. Az üzleti életet szabályozó ár- és engedélyező hatóságként azért dolgozunk, hogy a magyarországi pályahálózatokat használó vasúttársaságok versenyképes áron, szerződéses kötelezettségeiket pontosan betartva, az adófizetők hosszú távú érdekeit figyelembe véve fejlesszék szolgáltatásaikat.

Az elmúlt hat évben ezen dolgoztam.

Szabadon lebeg a forint

A mai napon a magyar monetáris politika legfontosabb lépését jelentették az elmúlt évekből: holnaptól megszűnik a forint árfolyamsávja. A portfolio.hu a szakmai közönségnek kiváló gyorsösszeállítást kínál a sáv történetéről. A lényeg: a forint-euro árfolyamot az euro-zónába való belépésünkig már csak a piac erői befolyásolhatják. Sem a svájci frankban eladósodott háztulajdonosk, sem az exportőrök nem is reménykedhetnek abban, hogy a saját javukra befolyásolják a nemzeti fizetőeszköz értékét. A forint árfolyama a hírre emelkedni kezdett. Ebből azonban még nem lehet hosszú távú következtetést levonni: az új rendszert a piaci szereplők csak holnap kezdhetik élesben tesztelni. Hasonló jelentőségű lépés 2001-ben a csúszó leértékelés eltörlése volt. Akkor azt írtam, hogy hosszú távon aligha képzelhető el piacgazdaság eltérített árfolyammal. Bármi is lesz a rövid távú hatása a mai döntésnek, 18 évvel a gazdasági rendszerváltás után nemzeti fizetőeszközünknek elengedett kézzel is meg kell állnia a világpiacon.