Kína az amerikai kormány legnagyobb hitelezője

Ez az év Kína nagy éve volt, az a kétségtelen. Az olimpia mellett Kína lett a klímaváltozás fő felelőse is, és hivatalosan is az Egyesült Államok legnagyobb hitelezője. Szeptemberben 585 milliárd dollár amerikai államkötvény volt kínai tulajdonban, amivel immár megelőzte Japánt.

Elöregedő nemzetek versenyképessége az olimpián

Tavaly többször is foglalkoztam a népesség elöregedése és a versenyképesség mindmáig nem eléggé megértett kapcsolatán. Az elmúlt napokban az olimpiai szereplések kapcsán egy kicsit más szempontból fogalmazódott meg bennem az a hipotézis, hogy a versenysportokban való versenyképességünk hanyatlása is a nemzet elöregedésével lehet összefüggésben.

A Magyar Narancs Dénes Ferenc sportközgazdásszal készített interjújában olvastam arról, hogy az olimpiai szerepléseket a legegyszerűbben a népességszámmal és az abszolút (tehát nem egy főre eső) bruttó nemzeti jövedelemmel lehet előrejelezni. Mivel az élsport világszerte meglehetősen elüzletiesedett, a nemzeteknek nem csak a lélekszáma, de a gazdagsága is fontos vízválasztó lett. Szigel Gábornak a portfolio.hu-n megjelent cikke alapján tűnt fel, hogy világszerte milyen nagy átrendeződés történt a hetvenes-nyolcvanas évek teljes olimpiái, illetve az elmúlt olimpiák aranyémei között. Az átrendeződés egy részét nyilván megmagyarázza a Föld jövedelemmegoszlásának átrendeződése, de úgy gondolom, hogy egy másik részét pedig biztosan megmagyarázza a népességszám változása is. Ez utóbbit azért tartom fontosnak, mert a legjobban leszakadó közép-európai régióban az abszolút népességfogyás még nem érződik erősen, de az olimpián részt vevő korosztályban már drámai.

Egy további gondolat, hogy a Magyarországon a 2008-as olimpiai korosztály, de még inkább a következő kettő jelentős részben olyan roma fiatalokból áll, akiket rossz esetben akár még az iskolai tornateremből is kitiltanak. A magyar társadalom az igen csekély fiatal jelentős részéről lemond a munka- és a professzionális sport piacán is.

A fenti nagyszerű vizualizációk itt találhatók meg:: a New York Times Peking előtti összes olimpiát átfogó kartogrammjai(felső), és a Supernifty térképe arról, hogy honnan érkeztek a pekingi olimpiára az érmesek (alsó).

További link: Ugyanezt a témát boncolgatja a Bridge Wealth Management blog.

A kínaiak gyártják a szabad Tibet zászlókat is

Azt hiszem, hogy a globalizáció legironikusabb híre jelent meg ma a BBC honlapján: kiderült, hogy a nyugati Tibet-párti tüntetők támasztotta zászlópiaci keresletet is a kínai gyárak elégítik ki. A "Szabad Tibet" zászlók gyártásán kapott üzem vezetője azt mondja, hogy egyáltalán nem tudta, hogy mit jelent a zászló, amikor külföldről elfogadta a megrendelést. A munkások közül az egyik legalább azt bevallotta, hogy gyanakodni kezdett, amikor a tévében látta viszont a terméket. A demokrácia-párti tüntetők nem tudták feltörni a kínai cenzúra nyomását, a világpiaci kereslet azonban elég hamar végzett vele. Talán nem véletlen, hogy a kínaiak tartják a világon a legjobb dolognak a globalizációt. (Az olcsóbb kivitelű magyar, illetve Áprád-sávos zászlók is Kínában készülnek. A gyülekezés szabadsága nagy üzlet.) The Irony of Globalization. Fotó: richdrogpa. Link: Egy karikatúra.

Kínai taxiállomás

Kína, 2008: azt hiszem, ehhez a képhez nem kell semmit írni. Nemzetközi kommentár amott, magyar itt. Kína és China linkek.

Tibet az Európai Parlamentben

A sors iróniája: ezen a blogon is vitatkozunk már egy ideje a tibeti zavargásokra adható megfelelő válaszról. Én azokkal értettem egyet, akik szerint a tibeti zavargások lehangolók voltak, és a tibeti emigráns kormány törekvéseinek csak ártanak. A Dalai Láma lemondással fenyegette saját népét, ha nem hagyják abba az erőszakot. Ezzel együtt Európa egyik legfőbb vitatémája egy hete, hogy az EU tagok (egy kicsit, mondjuk a megnyitó erejéig) bojkottálják-e a pekingi nyári olimpiát. A vitában a legjobban a tibeti emigráns kormány álláspontjával tudok egyetérteni. Karma Chophel, a tibeti emigráns parlament elnöke a heveskedő Európai Parlamenti képviselőket arra kérte, hogy ne bojkottálják az olimpiát, hiszen Kína marginalizálása árt a Kínában élőknek, viszont Kína minél jobban be van vonva a világ ügyeibe, annál jobban el kell fogadja a nemzetközi kapcsolatok szabályait. A parlamenti vitában elég heves szónoklatok is elhangzottak, a nyugodt hang mégis Tibetből érkezett.

Kínai névadási szokások - kongresszustól az olimpiáig

A hivatalos kínai hírügynökség oldala egy érdekes felmérésről számol be, amelyben a kínaiak névadási szokásait elemezték. (A minta nagyságát nem közli, gondolom, Kínában jó nagy). A kínaiak számára is fontos, hogyan hangzik a gyermek neve, de eléggé másképpen, mint nekünk. Míg mi királyokban és szentekben utazunk, addig a kínaiak magára a jelentésre. Például a He családnevűek közül többen rájöttek, hogy a Xie nevet mellé adva He Xie, azaz harmónia lesz a gyermekük két szóképének a megfejtése. Többen eleve a He Xie "keresztnév" mellett döntöttek. A nevek jelentős része a hírügynökség szerint "a harmonikusan épülő társadalom" gondolata köré szerveződik. (A képen modellek a hagyományos kínai öltözködést propagálják).

Ennél politikusabb nevek is előfordulnak. Az ötévente esedékes nagy kongresszusok is gyakran keresztnévvé válnak. Ha valakinek a kínai vendége a She Bao névre hallgat, jobb ha tudja, hogy az illetőt társadalombiztosításnak hívják, de gyakori az oktatás név is. Az idei évben aktuális még az Ao Yun (Olimpia, ilyen nálunk is van). De az idézett felmérésben a leggyakoribb - kíváncsi vagyok, hogy ezt is a harmonikus társadalomhoz sorolják-e? - a Min Zhu. Akit így hívnak, az a nevében hordozza a kínai demokrácia fogalmát. Link: Chinaview. (A képen Guangxi Zhuang autonóm tartomány nebulói népi fuvolaleckéket vesznek a virágzó körtefák alatt).

Néhány további súlyos klikkelni-való a népi Kína sajtójából: Cute or not - you decide.

Korábbian: Máriák országa - a leggyakoribb női nevek Magyarországon; Istvánok országa - a leggyakoribb férfi nevek Magyarországon.

Zavargások Tibetben

A kínai cenzúra miatt meglehetősen keveset lehet tudni arról, hogy mi folyik a napokban Tibetben. Miközben sokan romantikusan gondolnak a szerzetesek ellenállására, az első kikerült képek igen lehangolóak.



Az FP Passport kommentárja szerint a képeken etnikai motivációjú erőszakos demonstrációkat látunk. A Dalai láma azzal tiltakozik honfitársai akciója ellen, hogy kilátásba helyezte a lemondását.

Kína még a legszebb is

Az idén még inkább minden Kínáról szólt. Az emelkedő szuperhatalom fej-fej mellett Németországgal a világ legnagyobb exportőre címért, az Egyesült Államokkal a legnagyobb energia-felhasználó és szén-dioxid-kibocsátóért. Ahogy a kínaiak mondják: visszanyerték a múlt században elnyert helyüket a világgazdaságban. Minden jelentős ország delegációt menesztett a világ második legerősebb országába, mi is avattunk egy Petőfi-szobrot. És idén először Kína Szépe nyeri el a Miss World 2007 címet. A feministák ugyan mindig mondták, hogy a szépség tiszta politika, de ennél kézzelfoghatóbb bizonyíték erre aligha volt. És csak jövőre jön a pekingi olimpia, aztán meg a sanghaji világkiállítás. Link: Keleti Szél blog, China Daily. Korábbi bejegyezések Kínáról, illetve egy magyar oldal a világkiállításról. Gyűjtemények: China, Kína.

Mennyiben versenytársa Magyarországnak Kína?

Először is ugye, milyen versenyszámban: feldolgozott termékek ipari exportjában. Még ma is gyakran okoz meglepetést sok embernek, hogy Magyarország se nem elmaradott, se nem éppen tudásalapú gazdasággal rendelkezik, hanem a világ egyik legfejlettebb ipari országa. Tíz olyan fejlődő ipari ország van a világon, amelynek exportjának legalább háromnegyedét a feldolgozott ipari termékek adják: Magyarország, Malajzia, Mexikó, Pakisztán, Fülöp-szigetek, Lengyelország, Románia, Sri Lanka, Thaiföld és Törökország. Kína pont erre a szegmensre specializálódott.

Gordon Hanson és Raymond Robertson azt vizsgálták meg (pdf letöltés), hogy a kínai feldolgozott ipari termék export mennyivel vetette vissza ezeknek az országoknak a saját expotját 1996-2003. között. Az eredmény nem túlzottan drámai: a fenti tíz ország termékei iránt 0,6-1,4 százalékkal lett volna magasabb, ha a kínai exporttal nem kell versenyezni.

Az Econbrowser közgazdász blog érdekes összeállítást kínál Kína világpiaci integrációjának empirikus kutatásáról, többek között ott lehet többet olvasni erről a kutatásról is. Kína exportja reálértéken 500 százalékkal nőtt az elmúlt tizenöt évben. A kínai exporttermékek egységára növekedni kezdett, vagyis a mennyiségi növekedést részben a minőségi növekedés kezdi átvenni. Ez a hatás azonban elsősorban a Kínába települt külföldi gyártók eredménye, összességében a kínai tulajdonú cégek exportjának az értéke inkább csökken, mint nő a világpiacon. Kínában gyorsan csökken a falusi szegénység és munkanélküliség, mert a globalizáció sok munkahelyet teremt, de nem az export-szektorban: az exportbevételek fűtik a helyi szolgáltatások és építések iránti keresletet. (Kép: Clayirving)

Magyarország két igazi közvetlen versenytársának Románia és Lengyelország tűnnek. Ettől függetlenül oda kell figyelnünk Kínára: egyrészt egy, a miénkhez hasonló, de talán sikeresebb export-fejlődési utat tanulhatunk el, másrészt fel kell készülnünk arra, hogy a logisztikai és a szállítási kapacitások növekedésével (pl. eurázsiai vasútfejlesztések) Kína közvetlen hatása erősebb lesz. Egyelőre a nyílt verseny helyett az értelmes specializáció kedvezhetne mindkét országnak: a kínai cégek alacsonyabb hozzáadott termékben versenyképesek, Magyarország a magasabb hozzáadott értékben, és belül van a világ legnagyobb egységes piacán, az Unióén. A kínai termékek magyarországi végső összeszerelése egy olyan kitörési pont lehet, ahol minkét ország gazdagodhatna. De jobb sietnünk, mert ezzel így vannak a lengyel és a román összeszerelők is, a kínai gazdasági kapcsolatokért és Kína figyelméért is őrült nagy a verseny.

További versenyképességi bejegyzések, illetve feliratkozás a folytatásra.

Európa a békés globalizációban érdekelt

Az amerikai-kínai hatalmi vita néha kezd hidegháborús jelleget ölteni. Kína fegyverkezik, anyahajót épít, és fenyegetőzik, hogy elfoglalja Tajvant. Az Egyesült Államok mindenféle gazdasági szankcióra emlékeztető dologgal vág vissza, és szídja a jüan árfolyamát. Katonailag ma még az Egyesült Államok sokkal erősebb, a valutaversenyben viszont nem úgy tűnik, hogy Kína szoríthatja meg az USA-t.

Kína 1,33 billió dollárt tart a valutatartalékai között - ez 971 milliárd eurónak, 244,6 billió forintnak felel meg. A kínai kormány most csendben azzal fenyeget, hogy ezt az amerikai kincstárjegyekben lévő összeget szépen eladja. (Svájc és Oroszország, eltérő okokból, már jelentősen csökkentette dollárkészleteit - Putyin elnök a rubelből szeretne világvalutát kreálni).

A lépést aligha lehet teljes mértékben elképzelni, mert vajon ki lesz a vevő? A dollár árfolyama biztosan tovább fog zuhanni, a dollárkamatok az égbe szöknek (hiszen meglehetős túlkínálat lesz amerikai állampapírokból) és az amerikai be fognak zárkózni az országukba, mert külföldön semmit sem fog érni a pénzük. Kína bukik egy csomót a valutatartalékán, és az euró lesz a világ első számú tartalékvalutája, ráadásul a világ jobban bízik bennünk, mint a kínaiakban és az amerikaiakban. Eddig ennek a folyamatnak érzékelhettük pozitív tendenciáit - kis ráhagyással elmondhatjuk, hogy száz év után a világ tőkepiaci központja kezd visszatevődni hozzánk. Igen ám, de az elöregedő Európa is bezárkózhat a saját belső piacára, mert olyan drága lesz az euró, és bármilyen termék, amit euróért dolgozó emberek állítanak elő, hogy nem lesz senki a világpiacon, aki megvegye. Márpedig egy elöregedő társadalom belső piaca szükségszerűen szűkül.

Azok az országok, amelyek nyitottak a világgazdaságra, nagyon rosszul járhatnak, mert ezek a lépések egy háborúhoz hasonló mértékben átrendezhetik a világkereskedelmet. Magyarország ilyen ország, mivel természeti erőforrásokban szegény, gazdasága relatíve kicsi, és a népessége fogy. A hozzánk hasonló, a világpiacon versenyképes országok egyértelműen a világbékében és a békés világkereskedelmi folyamatokban, vagyis egy békés globalizációban érdekeltek.

A nemek közötti egyensúly megbomlása átalakuló társadalmakban

A Magyarországon is sokat emlegetett kelet- német nők a lábukkal szavaztak, és a férfiaknál jóval nagyobb arányban költöztek Nyugatra a rendszerváltás óta. Az 1991-2006. közötti belső németországi migrációs statisztikák szerint a keleti tartományokból a nyugatiakba vándorolt a lakosság mintegy tizede. Az elvándorlók többsége 35 év alatti volt, és kétharmaduk nő. A volt szocialista társadalmak kétarcú nemi politikája furcsa módon hat: a kelet-németországi nők átlagosan magasabban képzettek és könnyebben kapnak munkát, mint a fiatal férfiak. Az egykori keleti tartományok egyes területein 100 18-29 közötti férfire csak 82 hasonló korú nő jut. A Föld több átalakuló társadalmában vannak hasonló nemi egyenlőtlenségek: 2020-ban Kínában 30 milióval több fiatal férfi lesz mint nő, elsősorban az egy gyermekes népesedési politika gyilkos végrehajtásának következtében. A Közel-Kelet tradicionális családokra épülő országaiban pedig a háborúk miatt sok olyan fiatal férfi van, aki nem tud eltartani egy nagycsaládot, és ezért a fiatal nők a szülők nagycsaládjában maradnak.
Források: FP, kép: Dhammza, és egy gyönyörű jogvédett kép itt.

Kína világhatalmi megítélése

Két érdekes felmérésről számol be az FP Blog. A UPI/Zogby amerikai felmérése szerint az amerikaiak legfőbb riválisuknak Kínát tekintik, és Kína növekvő fölényét fenyegetettségként élik meg.
A World Public Opinion 15 országban végzett felmérést az Egyesült Államok és Kína rivalizációjáról. A világ kész tényként kezeli, hogy a kínai gazdaság mérete utól fogja érni az amerikai gazdaságét - ebben a 15 országban megkérdezett emberek közül csak az indiaiak és fülöp-szigetekiek relatív többsége kételkedett, ezekben az országokban viszont a válaszadók abszolút többsége nem is tudott állást foglalni. Arról, hogy ez jó lesz-e a világnak, már jobban megoszlanak a vélemények: az amerikaiak többsége szerint ez inkább rossz, vagy semleges hatással lesz a világ ügyeire, és ezen az állásponton vannak többé-kevésbé az indiaiak és a franciák (!) is, kifejezetten pedig csak Irán és Mexikó lakói örülnek a dolognak. Ha arról kérdezik a világ polgárait, hogy az Egyesült Államok vagy Kína felelősen gyakorolja-e szuperhatalmi státuszát, leginkább a szkepszis uralkodik: a többség szerint nem, és az árnyalatok valamelyest az amerikaiaknak kedveznek. Japán felelősségéről a világ polgárai sokkal kedvezőbb véleményel vannak.
Véleményem szerint mindez hatalmas lehetőségeket nyitna fel nekünk, európaiaknak, ha tudnánk élni szelid hatalmunkkal. A világ lakói ugyanis még mindig Európát tekintik a világ legkonstruktívabb hatalmának - talán nem csak azért, mert nem él vele.

Cenzor-szenzor: mit olvashatnak a kínai neten?

Az FP Blog bemutatot egy nagyon érdekes honlapot. A Great Firewall of China oldalon bárki letesztelheti, hogy a honlapját a kínai cenzúra engedi-e olvasni a 125 millió ottani nethasználónak. Ezt a blogot egyelőre Kínában is lehet olvasni (és a statisztikák szerint ez néha elő is fordul), a rendszer által eddig tesztelt 4819 oldalból 2035 nem ment át a kínai tűzfalon.

Az FP tesztje szerint a Wikipedia és a FreeTibet blokkolva van, a YouTube és a Google néha van blokkolva, a New York Timest viszont zavartalanul olvahatják a kínai állampolgárok. A magyarorszag.hu is átment a teszten, úgyhogy nagy baj még nincs!

A pandák megkapták a nevüket

Szokatlan forgalmat generált blogomra a 18 elnevezésre váró pandabébi. Nos, megvannak az eredmények, a pandák és gondozóik hátradőlhetnek. A BBC honlapján lévő diasorozatot végigkattintva pedig elképzelhetetlen mennyiségű cukiság vár az olvasóra.