Tavaly többször is foglalkoztam a népesség elöregedése és a versenyképesség mindmáig nem eléggé megértett kapcsolatán. Az elmúlt napokban az olimpiai szereplések kapcsán egy kicsit más szempontból fogalmazódott meg bennem az a hipotézis, hogy a versenysportokban való versenyképességünk hanyatlása is a nemzet elöregedésével lehet összefüggésben.A Magyar Narancs Dénes Ferenc sportközgazdásszal készített interjújában olvastam arról, hogy az olimpiai szerepléseket a legegyszerűbben a népességszámmal és az abszolút (tehát nem egy főre eső) bruttó nemzeti jövedelemmel lehet előrejelezni. Mivel az élsport világszerte meglehetősen elüzletiesedett, a nemzeteknek nem csak a lélekszáma, de a gazdagsága is fontos vízválasztó lett. Szigel Gábornak a portfolio.hu-n megjelent cikke alapján tűnt fel, hogy világszerte milyen nagy átrendeződés történt a hetvenes-nyolcvanas évek teljes olimpiái, illetve az elmúlt olimpiák aranyémei között. Az átrendeződés egy részét nyilván megmagyarázza a Föld jövedelemmegoszlásának átrendeződése, de úgy gondolom, hogy egy másik részét pedig biztosan megmagyarázza a népességszám változása is. Ez utóbbit azért tartom fontosnak, mert a legjobban leszakadó közép-európai régióban az abszolút népességfogyás még nem érződik erősen, de az olimpián részt vevő korosztályban már drámai.
Egy további gondolat, hogy a Magyarországon a 2008-as olimpiai korosztály, de még inkább a következő kettő jelentős részben olyan roma fiatalokból áll, akiket rossz esetben akár még az iskolai tornateremből is kitiltanak. A magyar társadalom az igen csekély fiatal jelentős részéről lemond a munka- és a professzionális sport piacán is.A fenti nagyszerű vizualizációk itt találhatók meg:: a New York Times Peking előtti összes olimpiát átfogó kartogrammjai(felső), és a Supernifty térképe arról, hogy honnan érkeztek a pekingi olimpiára az érmesek (alsó).
További link: Ugyanezt a témát boncolgatja a Bridge Wealth Management blog.
View Dániel Antal's profile
Bejegyzések
