Magyarország elsőként ratifikálta a Lisszaboni Szerződést

Magyarország elsőként ratifikálta a Lisszaboni Szerződést, alig négy nappal az aláírási ceremónia után. A szerződés a Magyarország által korábban ratifikált, de a hollandiai és francia népszavazásokon elbukott alkotmány-tervezetet váltotta fel. A régi alkotmánytervezet nagy híveként egyik szemem sír, a másik nevet: a régi szöveg jobb, felemelőbb, tartósabb volt, de az új szerződés nem sokban különbözik a régitől. És ahogy egy ország alkotmánya is csak egy törvény, úgy egy föderációé is csak egy szerződés. Sőt, minden alkotmány egyben társadalmi szerződés.

A ratifikációra 325 képviselőnk szavazott, tartózkodott a Fidesz és KDNP frakció néhány tagja, nemmel szavazott Molnár Oszkár, Latorcai János, Nógrádi László, Soltész Miklós és Katona Kálmán.

Itt vannak korábbi érveim az alkotmány mellett az európai föderalista sorozatban (I,II, III, IV). Bár az új szerződés nem alkotmány, a legtöbb rendelkezése a korábbi tervezetnek megmaradt, és szerintem a közös alkotmányosságunk további fejlődését nem fogja gátolni. Az alkotmányozási válságot az év elején a Berlini Nyilatkozat oldotta fel, a színfalak mögött azonban még a bencések is besegítettek. Az új szerződésről itt található a hivatalos magyar nyelvű gyakran ismételt kérdések és elolvasható a tartalma dióhéjban és teljes szöveggel is.