A gazdaság energia vasút versenyképesség témájú posztok először az antaldaniel.blog.hu hivatalosabb blogon jelennek meg, minden egyéb csak itt. Van facebook és twitter oldal is.

2007. december 22.

Európa közepének keresése

Körülbelül a nemzetállamok kialakulása óta szórakoztató geopolitikai verseny dúl Európa közepének meghatározásáért, amelyről a Wikipédián egy nagyszerű szócikk található. Az első emlegetett próbálkozó Szymon Antoni Sobiekrajski lengyel királyi csillagász, de sok identitás-válságos ország próbálkozik a cím elnyerésével. Általában az európai mainstreamből kimaradt országok (Lengyelország, Észtország, Belarusz, Litvánia, Szlovákia) futnak köröket ebben a vetélkedőben, de van francia, német, sőt norvég szempontú mérés is. Jellemző módon Magyarország még be se szállt ebbe a nagyszerű nemzetközi szellemi vetélkedőbe, hiába ratifikáltuk elsőnek a Lisszaboni Szerződést!

Az egyik kedvelt mérési mód Európa négy sarkának kijelölése, majd ezek földrajzi koordinátáinak központosítása. Tekintettel a négy sarok kijelölésének földrajzi-politikai-kulturális lehetőségeire (pl. Izland, Azori-szigetek, Kréta) meglehetősen nagy számú koordinátát lehet központinak kihozni. Ezen az alapon van versenyben a Suchowole 1775. óta, de az észt Saaremaa szigete is ilyen érvelést használ, természetesen más sarokpontokkal. Az egyik legextrémebb igény, amelyhez Oroszország elég dél-keleti területeit is sarokpontnak kell tekinteni, Telemark régió Norvégiában. Amíg volt Monarchia, a K.u.K. geopolitikusoknak volt centrális igénye, és pechünkre a mai Magyarországtól pár kilométerre keletre, a rahói járáshoz tartozó Dilove falura esett a választásuk (lásd Rakhiv környékét). A bal oldali képen a hozzánk legközelebb eső, egykor magyar központi látható. A németek vészjóslóan vitatták az osztrák-magyar tudományos eredményeket, és némi utánaszámolással megállapították, hogy valahova a Frauenkirche környékére esik az igazi pont Drezdában. A szovjetek Trianon után persze Dilove mellett tették le a garast.

A lengyelek a tömegközépponti elvvel támadtak vissza, ami a népességet és a területet is figyelembe véve igyekszik megtalálni azt a pontot, ahol Európát alá kéne támasztanunk, ha a lakóival együtt egy rúdra raknánk és lapos volna. Így némi belviszály keletkezik, mert ezen módszer alapján immár Torun a nyertes, nem pedig Suchowole. 1989-ben a történelmi idők szelével egy időben egy francia tudós elmésen kitalálta, hogy a gravitáció törvényét figyelembe véve az akkor a Szovjetunióból szakadni készülő Litvániába, Purnuškės falu közelébe esik, alig 26 kilométerre Vilniustól. A jobb oldali képen ez a szép litván tisztás látható. Az elmúlt években Belarusz jelentkezett be három alternatív központtal is, ezek közül a legfrissebb igénylő Vitsebsk Voblast régió egyik pontja.

Vannak kevésbé érthető jelentekzők is, Číhošt Csehországban, további belarusz és lengyel városok, valamint egy osztrák település, Braunau am Inn, ezt állítólag maga Bonaparte Napoleon nevezte ki.

Sok európai polgár Európát az Európai Unióval és elődjeivel azonosítja, ezen a politikai elven egészen érdekes új eredményeket vehetünk figyelembe. A módszert először franciák alkalmazták a 12 tagú EU-ra, nekik így pont egy francia falu, Saint-André-le-Coq jött ki. Az 1995-ös bővítési hullám után ez a módszer a belga-vallon Viroinvalt hozta ki, a mi csatlakozásunk a német Kleinmaischeid városkát hozta helyzetbe, akik azonban alig hogy felállították a jobb oldali szögmérőt, három év alatt el is veszítették a központi szerepüket, hiszen belépett Románia és Bulgária is. A franciák módszere így ma Gelnhausen településre mutat. Attól függően, hogy melyik európai országhoz tartozó atlanti szigetet jelöljük ki valamelyik nyugati sarokpontnak még több német város is versenyezhet ezért a címért.

1 megjegyzés:

Párkányer írta...

ez tenyleg a hiabavalosagok hiabavalosaga...:)