Idén sem marad el a féltudású elit tézisének kritikai elemzése, hiszen sem a problémafelvetés lényegéig, sem a kínált diagnózis elemzéséig nem jutottunk el. Az első cikkben a beszédes írói álnév és az anonimitás volt a téma, a másodikban a használt elit-fogalom problematikussága. Most némi frissítésként lássuk, hogy a neten kibontakozott vitában milyen pró és kontra érvek hangzottak el Publius Hungaricus cikke kapcsán.
Kritikus hangvételű írások: Tallián Miklós az elefánt feljegyzéseiben jól beolvas Publius Hungaricusnak, egyrészt az írói álnév-választás nagyképűsége miatt, másrészt azért, amiért elválasztja az elitet a társadalomtól. Vuosi Suomessa Publius Hungaricus Finnországgal való példálózását kérdőjelezi meg. A Kerthelyi Agrárium az elitellenes diskurzus problémájára hívja fel a figyelmet. A kultplay a polgári körökhöz hasonlítja az írást és gúnyolódik rajta. Bereznay András alaposan nekiveselkedik, kijelenti, hogy szerinte Publius Hungaricus a politikai elitről nyert benyomásait általánosítja az egész elitre, és azt állítja, hogy a szerzőnek inkább a kontraszelekciót okozó gyenge demokráciát mint a szaktudás hiányát kellene felrónia. Lényegében Tóta W. Áprád is ezt az érvet képviseli, amikor a demokratikus verseny élesebbé tételében látja a (politikai) elit kontraszelekciójának ellenszerét. Fido igen szellemes humorral fordítja meg az elitellenes gondolatmenetet, és ugyanazért vádolja a választópolgárokat, amiért Publius Hungaricus az elitet - lényegében ezzel ugyanazt sugallja, mint Bereznay András. Bizony ez már a reductio ad absurdum kategória.
Egyetértő írások: Bratwurst alapvetően egyetért a cikkel, de egyrészt megjegyzi, hogy olyan nincs, hogy egy társadalomnak csak az elitje változik, másrészt hozzáfogna a magyar állam visszabontásához. Homo Politicus egy új generáció új nyelvét üdvözli az írásban. "Esti Kornéll" a virtus.hu oldalán egyetért, és úgy fűzi tovább a gondolatmenetet, hogy az elit tagjait politikai, büntetőjogi és gazdasági értelemben is meg kell büntetni. A Tangó Blog az argentín hasonlat okán (amit egyébként Bokros Lajos vezetett be a magyar gazdaságról való gondolkodásba) jelzi, hogy a magyar táncművészet terén is hasonló folyamatok figyelhetők meg.
Egyéb: Kapecz Zsuzsa azt állítja, hogy Bartha Attila mindezt már megírta a Beszélőben, és ezt különféle liberális tézisekkel veti össze. A Népszabadság publicistája a változásmenedzsmentről ír a cikk kapcsán. Kitalátor nem tartja elég alaposnak Publius Hungaricus elitkritikáját, hiányolja belőle az elit nemzetellenességét taglaló elemeket. Prágai Tamás alapvetően gúnyolódik Publius Hungaricus első cikkén a Magyar Hírlapban, felidézve, hogy a tudás-hatalom gondolat szerinte lejáratódott. Zuango a cikk kapcsán arra hívja fel a figyelmet, hogy a jogokhoz kötelességek is járnak, és egyetértőleg idézi a cikket. Új Péter a magyar polgárok monopóliumokkal szembeni tűröképességét idézi a cikkből. A Tirpákbokrétás Publius Hungaricus munkásságát Tisza Katának a miniszterelnökhöz fűződő ismeretségét sejtető bennfentes látleteihez hasonlítja a féltudású elit cikket. A Reakción elég jól elszórakoznak a cikken. Íme az Index kapcsolódó fóruma is.
Szegény Bereznay András radikális Publius-kritikája jól elvérzett a Konzervatóriumon.
Újratöltve: A féltudású elit vitája folytatódik!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
View Dániel Antal's profile
Bejegyzések
6 megjegyzés:
Kár, hogy úgy látszik bosszúból, mert nem voltam képes értékelni a mindent félreértő hozzászólásaidat, ilyen hangnemet ütsz meg. Semmi sem „vérzett el” és főképp visszautasítom az ilyen stílust. Egyszerűen az a véleményem hogy jobb hozzászólások nélkül hagyni egy írást, mint terméketlenségek tömegét szerepltetni. Ezért töröltettem az összeset, a sajátjaimmal együtt.
Majd elfelejtettem. Hol mondtam én azt amit te úgy állítasz rólam, hogy „szerinte Publius Hungaricus a politikai elitről nyert benyomásait általánosítja az egész elitre”? Itt is félreérted, vagy interpretálod az embert. Nem néztem át mennyire helytálló, ahogyan másokat ismertetsz, de teljesen férevezeted az olvasóidat azzal, ahogyan engem. Na az ilyesmi az amivel lehetetlen vitatkozni. Alaptalan állításokkal szemben az érvek lehullanak. Nem is beszéltem én kontraszelekcióról sem semmit. Nem igaz. Miért adsz mindenfélét más szájába? Hol a nyereség? Kié?
Hello András, nem akarok rosszmájú lenni, de úgy látom, hogy nem én voltam az egyetlen, akkor "rosszul" értelmezte a szövegedet.
"Semmi sem indokolja viszont azt, ami pedig [Publius] írásának központi témája, hogy a hazai problémákat az elitnek általa bizonyosságként tárgyalt – de távolról sem igazolt – alacsony tudás szintjére vezeti vissza".
"Az ország valódi alapproblémája pedig, melyből most már több síkú és fokozódó züllöttsége származik, a demokrácia hiánya, illetve a demokratikus berendezkedés csak látszólagos volta. A magyar elitnek az róható föl, hogy ennek kialakításában meghatározó szerepet vállalt azért, hogy politikai hatalom birtokába jutva menthesse át a maga már korábban is élvezett kiváltságait a mai, elvileg az előzőétől eltérően legitimált rendszerbe, és még továbbiakat szerezzen".
Mi ez, ha nem demokratikus szelekció kritikája? A kontraszelekció a hátrányos tulajdonságok kiválasztódásának mechanizmusa. Én úgy értettelek, hogy szerinted Magyarországon nem működik elég jól a demokratikus szelekció. Na mindegy, ez a cikksorozat Publius Hungaricus cikkeiről szól.
De jó megtudni, hogy mit akartam írni! Tiszta szerencse, hogy kerül aki megmondja.
Ami tény, hogy nekem eszem ágában sem volt kontraszelekcióról beszélni. Hatalom bitorlásról volt szó. Abból ugyan sok egyéb mellett akár ez is következhet, de elég csúsztatás ízű ezen az alapon úgy beszélni az én írásomról, mintha az effélét tartalmazna. Nem tartalmaz. Te vetíted bele, abban a fogalmazásban ahogy előadtad, önkényesen. Most búcsúzok, mert megint belevinnél a szavakon rágódás szőrszálhasogatásosdijába. Semmi közöm öncélú elmeköszörülésekhez. Nekem nincs olyan célom, hogy bárkinél is okosabbnak kívánjak látszódni. Ilyen erőpróbákba ne akarjon senki sem belemanipulálni. Ha meg szeretnénk valamit együtt oldani, abban beszélgetőtárs vagyok, intellektuális játékokban, nem.
Az meg még szegényesebb, hogy azzal akarsz valami fölényre szert tenni (minek?), hogy utalsz rá, nem vagy egyedül. Ez szánalmas, mert igazad van. Tényleg voltak még akik el sem olvasták, vagy föl sem fogták amit, és úgy követeltek magyarázatot arra amire már megkapták. De persze ha többen beszéltek értelmetlenséget, akkor logikus, hogy én nem ismerem a saját írásomat. Iszonyú logikus.
Szerbusz.
u.i. Tudod mit? Szerintem szálljunk le egymásról. Végülis nem akartál te semmi rosszat, sőt, csak itt-ott, ezzel-azzal sikerült kihoznod a sodromból.
Most vissza vagyok benne. Maradjunk ennyiben.
Sajnálom, András. Ahogy egy másik olvasó írta, a "vers halála az elemzés".
Megjegyzés küldése