
A tavalyi évben kedvenc magyar költőm, Kosztolányi Dezső műveinek közkinccsé válásáról emlékeztem meg (
két nappal korábban a kelleténél). 2008. január 1-én a magyar irodalom újabb nagy művei válttak közkinccsé, vagyis az örökösök engedélye nélkül szabadon felhasználhatóvá, sokszorosíthatóvá, kiadhatóvá. Idén
Somlyó Zoltán,
Juhász Gyula, és persze a sokak kedvencének számító
József Attila rajongói örülhetnek, nekik ugyanis a szerzői jogi oltalom utolsó két évében is meggyűlt a bajuk az örökösökkel, akik a rajongók által begépelt verseket vetették ki a nemzeti gyűjteményünkből, a
Magyar Elektronikus Könyvtárból.

Ugyancsak jelentős festmények váltak szabadon reprodukálhatóvá, hiszen közkinccsé vált
Vaszary János,
Nagy István,
Pólya Tibor, életműve. A bal oldali képen Nagy István 1920-ból származó, szabadon reprodukálható önarcképe látható. A szerzői jogok furcsaságáról, és a szabadalmakhoz képest közgazdaságilag meglehetősen káros szabályozásáról
főleg 2006-ban vitatkoztunk sokat - a téma sajnos még sokáig aktuális lesz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése