Alul a víz, felül a gálya: népek és államok jogai

Az elmúlt napokban két, az emberi jogok egyetemességével kapcsolatos hír is felkeltette a figyelmemet: egyrészt láthatólag az emberi jogokat nem tisztelő államok fogságába került az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa, másrészt megjelent egy globális felmérés, ami szerint az ilyen államok polgárai azt is helyeselnék, ha durva emberi jogsértéseket az ENSZ akár katonai erővel is megakadályozná. Ebben a helyzetben a kérdés tovább élesíthető: az emberek vagy az államok jogai előbbre valók? Mi a helyzet akkor, ha egy állam polgárai helyeslik más államok fegyveres beavatkozását, akár a saját államukkal szemben is?

Nos, az Emberi Jogi Tanács tovább radikalizálja a helyzetet, 57 iszlám ország támogatásával Pakisztán javaslatára kiadott egy olyan értelmezést, miszerint "a szólás szabadságát felelősséggel kell alkalmazni", és az törvényben korlátozható, különösen, ha azt vallások, még különösebben az iszlám lejáratására akarnák használni. Ahogy az FP Blog írja, különösen széppé teszi az állásfoglalást az, hogy a zsidó vallást rendszeresen gyalázó államok is megszavazták a fülöp-szigeteki, mexikói és dél-afrikai demokráciákkal együtt. A vita tovább radikalizálódik: az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa nem csak az emberi jogok egyetemességét, de abszolút jellegét is vitatja. A kérdés most már tényleg az, hogy "ha bár felül a gálya, alul a víznek árja", ki is az ENSZ-ben az úr?