Beszéljünk minőségről! Beszéljünk arról, hogy az ingatlanbefektető nem azt jelenti, hogy egy közelkülföldi ügynök pénzt ad egy rosszul képzett kamarai tagnak, hogy építsen egy mézeskalács házikót a budapesti belváros közepébe! Beszéljünk arról, hogy miért volt riktább a fehér hollónál a nemzetközi minőség a rendszerváltás utáni Budapesten és mit hozott az EU-csatlakozás? Bevallom, nem bírtam megállni, hogy utána ne kutassak annak a mai hírnek (
Csordás Lajos: Buborék a téren), hogy Zaha Hadid tervezett az
ORCO Csoport számára egy épületet a
Szervita térre.
Mert ki is
Zaha Hadid? Egy olyan építész, akinek még nagyon kevés épülete épült meg, de több hónapos önálló kiállítása volt
a new yorki Guggenheimben (eddigi életem legmeghatározóbb építészeti kiállítása). Az lipcsei
új BMW-gyár építése, ami alighanem az ezredforduló egyik szimbólumává fog válni (
Még több a gyárról). Honnan is jön Zaha Hadid? Irakban született, Londonban dolgozik, New Yorkban állít ki és Bécsben tanít. Érdemes ezeket a helyeket összekötni a térképen, és elhelyezni magunkat a hálóban! Beszéljünk arról, hogy hol áll Budapest Európában, és néha arról is, hogy hol áll Európa a világban!
Remélem, hogy Hadid épülete legalább annyira képes lesz elgondolkodtatni a magát metropolisznak tartó, belváros nélküli Budapestet a 19. századi örökségéről, mint ahogy Peter Cook és Colin Fournier is képes volt egy osztrák kisváros barokk örökségében élőközösségének megmutatni, hogy most mi élünk ezen a világon. Beszéljünk végre arról, hogy hova halad a város, ne csak arról, hogy megy előre!
Beszéljünk minőségről! Beszéljünk arról, hogy az ingatlanbefektető nem azt jelenti, hogy egy közelkülföldi ügynök pénzt ad egy rosszul képzett kamarai tagnak, hogy építsen egy mézeskalács házikót a budapesti belváros közepébe! Beszéljünk arról, hogy miért volt riktább a fehér hollónál a nemzetközi minőség a rendszerváltás utáni Budapesten és mit hozott az EU-csatlakozás? Bevallom, nem bírtam megállni, hogy utána ne kutassak annak a mai hírnek (Csordás Lajos: Buborék a téren), hogy Zaha Hadid tervezett az ORCO Csoport számára egy épületet a Szervita térre.
Mert ki is Zaha Hadid? Egy olyan építész, akinek még nagyon kevés épülete épült meg, de több hónapos önálló kiállítása volt a new yorki Guggenheimben (eddigi életem legmeghatározóbb építészeti kiállítása). Az lipcsei új BMW-gyár építése, ami alighanem az ezredforduló egyik szimbólumává fog válni (Még több a gyárról). Honnan is jön Zaha Hadid? Irakban született, Londonban dolgozik, New Yorkban állít ki és Bécsben tanít. Érdemes ezeket a helyeket összekötni a térképen, és elhelyezni magunkat a hálóban! Beszéljünk arról, hogy hol áll Budapest Európában, és néha arról is, hogy hol áll Európa a világban!
Remélem, hogy Hadid épülete legalább annyira képes lesz elgondolkodtatni a magát metropolisznak tartó, belváros nélküli Budapestet a 19. századi örökségéről, mint ahogy Peter Cook és Colin Fournier is képes volt egy osztrák kisváros barokk örökségében élőközösségének megmutatni, hogy most mi élünk ezen a világon. Beszéljünk végre arról, hogy hova halad a város, ne csak arról, hogy megy előre!
View Dániel Antal's profile
Bejegyzések
3 megjegyzés:
Ez Hadid 2. terve arra a telekre. az elsorol az index szamolt be:
http://index.hu/kultur/klassz/hadid0719/
a legviccesebb a keruleti burokrata ontudatos allasfoglalasa volt:
"Meg szeretnénk őrizni a kerület egységes jellegét" - foglalta össze véleményét diplomatikusan az ötödik kerület főépítésze. Ghyczy Emil szerint nem lenne szerencsés, ha toronyházak épülnének egy műemléki jelentőségű területen. Lapos, panoráma nélküli városban talán elfogadható lenne a városképet megbontó épület, de a Hadid féle terv még Finta József Bankcenterénél és a Szép utcai irodaháznál is jobban szétzilálná azt a látképet, amivel a Duna-part felkerült a világörökségi listára. Az UNESCO-világörökségi listáján ráadásul az ötödik kerület pufferzónaként, a védett Duna-part védőterületeként szerepel, sorolta érveit.
A főépítész elmondta, hogy amikor Bécs belvárosának közelében szerettek volna felhúzni egy felhőkarcoló-negyedet, az UNESCO figyelmeztetett, hogy leveszi listájáról a várost. Ghyczy elképzelhetőnek tartja, hogy amennyiben ez az épület megkapja az engedélyeket, nálunk is előfordulhat ilyen.
Az önkormányzat egyébként hivatalosan még nem ismeri a terveket, de az érintett szakemberek, véleményformálók ismerhetik és követhetik a projekt alakulását, mert az Orco tartott nekik prezentációkat a témában
A kerületi építész a tervek ismeretében el tud képzelni kompromisszumokat, de azt nem érti, miért kell áthágni minden lényeges szabályt. "Az Egeraat-féle ING-székház a Dózsa György úton szintén exkluzív épület, de mégis a lehetőségeken belül maradt" - hozott példát Ghyczy, majd megemlítette, a három másik meghívott építész is olyan tervet dolgozott ki, amelyek nem kényszerítik szabálymódosításra a hatóságokat."
oszinten szolva nem tudom, hogy egy szarepitesz vs szabalyozas meccsben kinek is kellene igaza legyen. a szivem afele huz, hogy van egy olyan pont, ahol a szabalyozast es az azt vedo osszes onkormanyzati papirtologatot zarojelbe kell tenni, es hagyni kell, hogy valami nagy, szabaly- es formabonto, jelentos dolog tortenhessen.
Köszönöm szépen a régi linket!
Az ORCO honlapján még a régi van, de szerintem ez az új terv sokkal jobbnak néz ki, ezt valahogy el tudom képzelni a Várból - ez párna vagy buborék nagyon jól nézhet ki a Deák tér kupolái meg a Bazilika mellett.
Szerintem amikor ilyen színvonalú építészek gondolkodnak el egy kerületről, akkor az a legjobb alkalom arra, hogy az első tervezési szinttel egyidőben elővegyék a kerületi rendezési tervet is - azt ugyanis nagyságrendekkel kisebb intellektuális kvalitások készítik. Ha a szabályról és egy jelentős épületről egyszerre lehet vitatkozni, akkor szerintem az ilyen kerületi szabályzat vs sztárépítész problémák demokratikus kontroll alatt feloldhatók, legalábbis jórészt.
Új Index cikk sok képpel: Óriás vízicsiga a Belváros felett
Megjegyzés küldése