Az év legjobb kiállítása 2008-ban

Az idei év, akár csak a zenében, nagyszerű magyarországi produkciókat hozott. Bár megfordultam New Yorkban, Berlin és Bécsben is, amit Magyarországon láttam, az nem volt kevesbé izgalmas. Az év legjobb kiállítása szerintem (a 2007-ben nyílt) Bukta Imre retrospektív volt a debreceni Modemben. Bukta szerintem legalább akkora magyar különlegesség, mint Csontvári volt, a Modem pedig valóban nemzetközi szívonalon mutatta be gazdag életművét. Bukta Imre nagyszerű alkotóművész, és megdöbbentő, hogy milyen későn kezdett el festeni, és mekkora tehetséggel. A kiállításban külön tetszett maga a Modem - azt gondolom, hogy egy európai kisváros művészeti központjának pont így kell kinéznie 2008-ban. Talán még izgalmasabb volt a Térerő - a Műcsarnokot, ezt az igazán nem jó szellemiségű kiállítóteret végre funkcionálisan sikerült használni. Itt pont nem Bukta Imre volt az igazi szenzáció - az első portrésorozata nekem nem annyira tetszett, és az egyetlen nem portré volt igazán nagy alkotás -, nekem Nádler István és Duliskovich Bazil alkotásai tetszettek jobban. A kiállítás tulajdonképpen vendég volt a Műcsarnokban mint befogadó intézményben és inkább az A38-at dicséri. Megnyugtató volt újra látni az International Center of Photographyt New Yorkban: ez egy olyan hely, ahol a világszínvonal minden évben, minden szezonban garantált. A Heavy Lights természetesen hozta azt, amit ezen a helyen el lehetett várni. A berlini Museum für Fotographie sokat sztárolt paparazzi-kiállítása viszont teljes csalódás volt.