Idén hatvan éves az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

1948. december 10-én fogadta el az ENSZ Közgyűlése az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát (pdf), amely minden korábbinál átfogóbb, nemzetközi jogi egyetemességet adott annak a felvilágosult gondolatnak, hogy minden embernek vannak vele született és elidegeníthetetlen jogai. Magyarországon már ekkor semmibe vették ezeket a jogokat, és azóta az ENSZ-ben talán többségbe is kerültek azok az államok, amelyek nem vesznek tudomást erről ez egyébként elég kézenfekvő, természetjogi erejű gondolatról. Jobb nem elfelejteni, hogy az emberi jogok érvényesítésében a föld nagy részén csak a nem-kormányzati, civil szféra nyújt hathatós támogatást.

Magyarországon az Amnesty International, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) rendezi meg az aláírás kerek évfordulóján a hagyományos emberi jogi napot. Délelőtt középiskolásoknak rendeznek programokat, délután a klímaváltozás és az emberi jogok, a nemi erőszak áldozatainak magyarországi helyzete, a tüntetők-ellentüntetők-rendőrség és a véleménnyilvánítás szabadsága és határai lesznek a délutáni vitatémák, este meg emberi jogi aktivistákkal lehet bulizni a Gödörben - egyben kiváló alkalom arra, hogy önkéntes munkára jelentkezzenek az érdeklődők. A NEKI munkáját különösen nagyra becsülöm azóta, hogy sikerrel vitték bíróság elé a faji diszkrimináció alapján kirúgott cigány vasutasok ügyét.

(Az Amnesy iroda kért meg, hogy hívjam fel a figyelmet erre az eseményre, amit jó szívvel tettem meg).