"A miniszterelnök adócsökkentési javaslatai előtt és után számos, gyakran kritikus cikk jelent meg az adóreformmal és általában az üzleti környezettel kapcsolatban. Ezek közül a legnagyobb hatású talán Bojár Gábor radikális adóegyszerűsítést és -csökkentést, valamint Bokros Lajos alapvető közteher-viselési reformot javasló cikke, de sok más elemző is megszólalt. Általában csalódásuknak adtak hangot. [...] A másik legfőbb ellenállítás szerint az adócsökkentés mértéke nem elégséges ahhoz, hogy valóban érdemi változás történjen az ország versenyképességében vagy növekedési ütemében. 200 vagy 300 milliárd adókönnyítés semmi, az adóreform 1000 milliárd megmozgatásánál kezdődik"Nos, az ezermilliárdos kérdés megválaszolatlan maradt, mert a gazdaságpolitikusok és a vita résztvevői 19-re lapot húzva áttérte a 2000 milliárdos, majd a 2500 milliárdos kérdésre. Eddig még senki nem vállalatba be a tizenharmadik havi köztisztviselői illetmény, közalkalmazotti bér és nyugdíj eltörlését, a gázár- és tömegközlekedésti támogatás megszüntetését, a vasút vagy az autópályák privatizációját. Egyedül Bokros professzornak volt vér a pucájában: a kieső vizitdíj helyett havi tízezer forintos egészégbiztosítási díjat javasolt.
Csak akkor szabad ennél nagyobb mértékű adócsökkentést sürgetni, ha világossá tesszük, milyen kiadásokról mondjon le a költségvetés cserébe – egyébként veszélybe kerül a konvergenciaprogram és a költségvetés stabilitása. Lássuk, milyen lehetőségek közül választhatunk, ha nemcsak á-t, de b-t is kellene mondanunk. (Érdekes módon a bírálók e ponton rendszerint már nem oly lelkesek.) [...] A kérdés megválaszolásához érdemes a költségvetési tételeket ugyanerre a mértékegységre átszámolnunk. Szerencsére nem az elrémisztő 80 oldalas költségvetésből kell kiindulnunk, hanem egy sokkal barátságosabb változatából, amely az államháztartás által nyújtott szolgáltatások szerint bontja meg a költségvetési kiadásokat, és csupán egy oldal hosszú. Ezt nevezik a költségvetés konszolidált funkcionális mérlegének, és minden évben kiszámolja a Pénzügyminisztérium, majd csatolja a költségvetéshez, annak általános indoklása mellékletéül. [...] Halljuk, ki mit áldozna be?".
Én továbbra sem vagyok meggyőződve arról, hogy ezek az újraelosztási kérdések az ország versenyképességével összefüggnek, de a közpénzügyekről is ideje vitatkozni. Remélem, valaki elkezdi sorolni a válaszokat Balázs kérdéseire. Lásd még: A Magyar mess.
View Dániel Antal's profile
Bejegyzések
6 megjegyzés:
Egyszerűsített adózási rendszer - egységes adókulcs, bürokrácia csökkentése, tőkebeáramlás bátorítása, verseny-helyzet megteremtése - ezekben visszafele fejlődött Magyarország.
Fájdalmas dolgok és semmiképp sem népszavazásra valóak. Az értelmetlen népszavazások és viták véleményem szerint sok évre megbénítják Magyarország gazdaságát.
A Fidesz paradox módon ugyanabba a csapdába sodorja önmagát mint az MSZP ezelőtt pár évvel - mindent megígér és próbálja ellehetetleníteni a kormányzást, de amint kormányra kerül a saját felelőtlen ellenzéki politikájával fog szembekerülni.
Erdélyben sokan blöffölnek a számokkal és a lehetőségekkel, mindent megtesznek a reformokért, a befektetőkért, a tőké-beáramlásért. Ezzel párhuzamban Magyarországon mindenki siránkozik, ellenreklámot folytat a saját országa ellen, a politikusok pedig a reformok ellen hangolják a lakosságot.
Szomorú ez, de valahogy úgy érzem, megérdemlik az emberek. Szándékosan, saját kezük munkájával dolgoznak a saját érdekeik ellen.
Az önsajnálás pedig jelenleg tragi-komikumnak tűnik Erdélyből, látván, hogy nálunk sokkal kevesebbet sokkal jobban tudnak értékelni és eladni az emberek.
Kedves Csaba, mintha sokéves frusztráció szabadulna fel azokból az erdélyi magyarokból, akiknek most jobban megy a szekér, mint az anyaországiaknak, és ezért gúnyolódhatnak rajtunk. Kicsit nevetségesnek hat azután, hogy ez erdélyi magyarok mindennek elmondták Romániát az elmúlt években.
Egyébként vannak jó hírek is a magyar gazdaságban. A magyar adórendszer valamelyest egyszerűsödött az elmúlt években, az egységes adókulcsról pedig Magyarországon sem társadalmi, sem szakmai közmegegyezés nem alakult ki. Az EU adó- és vámügyi biztosa történetesen magyar, és szerinte nem véletlen, hogy az EU legfejlettebb országai közül egy sem alkalmaz ilyesmit.
Igen, valóban vannak ilyen frusztrációk.
Azt mondod, hogy "Az erdélyi magyarok" elmondták Mo. mindennek. Hmm. Pontosan melyik erdélyi magyarokra gondolsz, vagyunk kb annyian mint Budapestnek a lakossága.
Örvendek a jó híreknek, remélem egyre több lesz hasonlókból a közeli és távolabbi jövőben is.
Az egységes adókulcsról Romániaban sem volt egységes szakvélemény, többen voltak a bírálók mint a támogatók, de volt egy fiatal gazdasági miniszter és egy bátor kormány, amelyik belevágott úgy az egységes adókulcs bevezetésébe, mint a felhígult nemzeti valuta nullásainak levagdosásába.
Az eredmény pedig az lett, hogy Romániába özönleni kezdtek a befektetők, a nagyobb városokban gyakorlatilag nem létezik munkanélküliség.
Az egységes (kétkulcsos) adórendszerek tényleg elég jó marketing-eszközöknek bizonyultak. Én azonban arról nem vagyok meggyőződve, hogy ezek különösebben ösztönznék egy fejlett országba a befektetést, és arról meg végképp nem, hogy a hiányuk versenyhátrányt okozna.
Nem hiszem, hogy Romániában nincsen munkanélküliség, inkább azt mondanám, hogy szociális ellátás hiányában aki nem kap munkát, az elmegy más EU-országokba.
A magyarországi vita arról szól most, hogy mire ne költsünk egy adócsökkentés érdekében - és ha adócsökkentés lesz, akkor pont azokról a szociális vívmányokról kell részben lemondani, amelyek Romániában nincsenek. Azt hiszem, ez a lehető legnehezebb politikai vita.
Megjegyzés küldése