Creative Commons: amerikai protokoll-fotók

Az index cikkéből derült az derült ki, hogy a spanyol kormányfő hiába tarotta távol a sajtófotósokat a gyermekeitől, mire szólt volna, azok már elérhetők voltak az Obamáéknál tett látogatás kapcsán a Flickren, ahova egyébként az amerikai külügy minden jelentős eseményről szabadon felhasználható, CC képeket rak fel. A szeptember 25-i képen az amerikai és a kínai elnök látható. Úgy gondolom, hogy ez a szolgáltatás a kínos baki ellenére fantasztikusan hozzájárul a blogoszféra és a nyilvánosság működéséhez. A blogoszféráról eddig a jogtiszta képek hiányoztak a legjobban. Nálunk ilyen mikor lesz?

Richard Posner: az újságokat a copyright újabb kiterjesztése mentheti meg

Richard Posner ezúttal a copyright szélesítése mellett érvel. Az újságok hirdetési bevételei már 2007-ben 8 százalékkal csökkentek, 2008-2009-ben pedig öt negyedév alatt 40 százalékot zuhantak. Posner szerint a demokráciát veszélyezteti, ha nem lehet finanszírozni a hírek független előállítását és vizsgálatát. Mivel Posner sem nagyon hisz a papírújság feltámadásában, megoldási javaslata

A szerzői jogvédelem [copyright] olyan kiterjesztése, ami kifejezetten megtiltja a szerzői jogi oltalom alá eső anyagok online terjesztését, amennyiben a jogtulajdonos ehhez kifejezetten hozzá nem járul vagy annak megtiltása, hogy linkeljék vagy átfogalmazzák a szerzői joggal védett anyagokat a jogtulajdonos hozzájárulása nélkül, szükséges lehet ahhoz, hogy [a blogoszféra és a web] az online média által finanszírozott tartalmakon potyázzon.

Posner közgazdászi és bírói tekintélyére figyelemmel alighanem a javaslatot hamarosan sok érdekvédelmi szervezet és törvényhozó szájából fogjuk hallani. Lehet, hogy megindul az angolnyelvű blogoszféra a biztonságos kínai szerverek irányába?

via Toni Straka aka prudentinvestor

Jogtiszta képek Magyarországról

Ugyan a flickr rendszerében nagyon könnyű képeket keresni, a jogtisztán használható, csak néhány (és nem minden) jogot fenntartó képeket nem lehetett igazán a térkép alapján összevadászni. A Creative Commons Magyarország pool térképen azonban ezt most már meg lehet tenni, hála a közreműködőknek, akiket lényegében egy nap alatt trombitáltam össze. (Itt lehet kényelmes diavetítés formájában véginézni az eddig berakott képeket). Az itt található képeket a szerző feltüntetésével, néha a változtatás jogával, néha anélkül jogtisztán fel lehet használni nem kereskedelmi célra, blogokban, a Wikipédiában, prezentációkban. Link: A kép szerzője.

Az emotikon mint szellemi tulajdon

Erminavet Visszásságok vasutunk világából sorozata és persze a warsystems visszásságok a szellemi tulajdonjogok világából blogja jutott eszembe arra a hírre, hogy egy orosz "üzletember" védjegyoltalmat jegyzett be a ;-) jelre. (Értelmezése szerint a :) jel például annyira hasonlít a védjegyére, hogy ott is megilleti a védelem.) Oleg Teterin úr természetesen nem a chateleő tiniken akar meggazdagodni, nyilatkozata szerint csak a vállalatoktól kérne ezer dollár licenszdíjat az írott népnyelvben kialakult fordulatért. Kíváncsi vagyok, hogy az egyre furcsábban működő Oroszországban érvényesíteni tudja-e a szabadalmát - az EU-ban biztosan nem ;-) CC kép: Tim Ellis

Legyen-e vége a zenék másolásvédelmének?

Amikor az iPodokat gyártó Apple-t egyre több versenyhatóság támadta meg azzal, hogy a zenelejátszók piacán elért hatalmas fölényét a digitális zene-eladásra is átviszi (mivel az iPod/iTunes rendszeren keresztül vett zenéket más eszközön elvileg nem lehet lejátszani), a cég vezére, Steve Jobs idén február 6-án ellentámadásba lendült. Jobs gondolatébresztő esszéjének publikálásával egy időben azt állította, hogy mindez azért van így, mert a nagy lemezkiadók csak ezzel a feltétellel engednek digitális zenét árulni az iPodokba, ugyanis így látják a digitális jogkezelés (DRM), magyarul a jogvédelem ügyét megoldottnak. Jobs szerint az ügy halott, mivel az így védett zenék elvesznek a nem védett zenék tengerében. Sokan mondják, hogy Jobs pont elkapta az ellenáramlat hullámtaraját (lásd az ellenmozgalom kifordított copyright-logóját jobbra fent), mindenesetre alig két héttel már a vezető pénzügyi napilap, a Financial Times is nagy terjedelemben foglalkozik az üggyel, és szavaztatja az olvasókat.

Ejtsék-e a kiadók a DRM-et?

Steve Jobs, az Apple karizmatikus vezérigazgatója azt javasolja, hogy a lemezkiadók ne ragaszkodjanak ahhoz, hogy a neten eladott zenéket DRM technológiával védve kelljen árulni. A DRM célja, hogy megelőzze a kalózkodást, de korlátozza a fogyasztókat abban, hogy miként használhatják fel az általuk megvett zenét.

Yes=igen, No=nem.

Itt lehet szavazni(link javítva, bocs!) Közgazdászoknak pedig mindez nagyszerű vitatéma az árukapcsolásról, a későbbi fogyasztói döntések korlátozásáról, és a szimetrikus/két-oldalú piacokról.

Vita a szerzők monopóliumáról

Az Ingyenebéd-vita egyik mellékszála arról, hogy monopolisták-e a szerzők a Warsystemsen folytatódik. Lehet-e a Sorstalanságot helyettesíteni? Mivel? Mennyire?

Szellemi tulajdonjogok és könyvtárak

Néha jól esik a vasútliberalizáció kérdései mellett más problémákon agyalni. Tavaly a Szabadlovas Közgazdász Egyletben ezért a szellemi tulajdonjogok témája köré próbáltam érdeklődőket gyűjteni A szellemi tulajdonjog, a művészet és a tudomány finanszírozása című online vitaindítommal. A cikken keresztül pedig érdekes vitákban keveredtem korábbi és új ismerősökkel. Bodó Balázs és Gyenge Anikó tanulmánya a hazai közkönyvtárakban hamarosan fizetendő kölcsönzési jogdíjakról szól, amit a Szabadlovas oldalon tettek közzé A könyvtári kölcsönzések után fizetendő jogdíj közgazdasági szempontú elemzése címen. Itt elég érdekes vita van kibontakozóban, amiben regisztrált felhasználók vehetnek részt - ha valakinek nincsen kedve belépni az ingyenebed.hu-ra, itt is hagyhat kommentet.

A szellemi tulajdonjogok, a művészet és a tudomány finanszírozása

A Szabadlovas Közgazdász Egyletben néhányan igyekszünk a "szellemi tulajdonjogok" intézményének közgazdasági értelmezésére műhelyt létrehozni. A téma szerepelni fog a Kovács Ádám Hangpostája című egyesületi rádióműsorunkban és az egyesület más fórumain, az ingyenebed.hu oldalunkra pedig felkerült A szellemi tulajdonjogok, a művészet és a tudomány finanszírozása című vitaindító írásom. A vitába a honlapon keresztül, vagy a cikkben szereplő Wikipédia-utalások vitalapjain keresztül bárki névvel vagy név nélkül bekapcsolódhat.

Creative Commons szerzői jogok

A gazdaságpolitika, köztársaság, english menüpont alatt (ti. a régi honlapomon) letölthető korábbi írásaim bekerültek a Creative Commonsba, amelynek célja, hogy a szerzői jogok túlzott korlátozásai ne tegyék lehetetlenné az alkotás és kutatás szabadságát, a szerzők számára fontos jogokat mégis védjék. A felhasználás lehetőségeiről szóló nyilatkozat teljes szövege itt olvasható el, lényege, hogy cikkeim a szerző nevének feltüntetésével szabadon használhatók, de nem adhatók el kereskedelmi célra; a szövegek csak külön szerzői engedéllyel módosíthatók.