A féltudású elit vitája: hülye elittel is bejöhet

Egy kicsit lassan kezdek neki a féltudású elit sorozat folytatásának, de szerencsére ma az Indexen Gerényi Gábor elvégezte a munka egy részét: Hülye elittel is bejöhet. Publius Hungaricus kontrafaktuális érvelésével szemben az analógia eszközével él, miután belátja, hogy a féltudású elit szerzője lényegében a Fidesz politkai téziseire épít:

Ha kinézünk a környező országokba, hihetetlen gazdasági sikereket láttunk az elmúlt néhány évben. És tény: a lengyel, a szlovák és a román rakétafejlődés is pontosan attól a pillanattól indult meg mindhárom helyszínen, amikor a kommunista állampárt utódszervezete drámaian meggyengült vagy széthullott. De ott a kérdés: Băsescu vagy a Kaczyńskiak és stábjaik netán műveltebbek, képzettebbek, európaibbak voltak, mint a bukópályára került komcsik?

Azt gondolom, hogy a politikatudományi érvekkel vitatkozó Gerényi a fején találja a szöget, amikor ezt az állítást próbálja igazolni:

PH diagnózisa egy sor pontos meglátás mellett megismétli a hazai elit egyik legtréfásabb hibáját: az ország felemelkedésének szükséges feltételeként egy bölcs vezető és egy művelt udvartartás megjelenését várja el. Ezt hitték azok a baloldali értelmiségiek is, akik rémülten kiáltozták 2006 őszén, hogy „Fletó az ország utolsó esélye”, és innen ered a mára azért már lefelé csengő Viktor-kultusz is. Pedig, aki ilyesmiket gondol, az elfelejtette, vagy még meg sem ismerte eléggé azt a társadalmi berendezkedést, melynek neve: képviseleti demokrácia.

Hogy mennyire sikeresen, azt döntse el az olvasó. (Folyt. köv.)

Korábban: Az igazi föderalista, a féltudású elit fogalma, a féltudású elit vitája.