Egy igazi népi kezdeményezés: számoljanak el a képviselők is!

Azt hiszem, hogy a magyar demokrácia önkorreckiós képességének újabb bizonyítéka Seres Mária népszavazási kezdeményezése. A népszavazás intézményével sokan próbáltak visszaélni az elmúlt években, és úgy is tűnhetett, hogy a blőd népszavazási kezdeményezések százai után az intémény teljesen lejáratódik. De a végén a demokrácia robosztus tulajdonsága, hogy nagyon sok ember csak nem tévedhet mindenben, újra bebizonyosodott: Seres Mária 591748 aláírást adott át az Országos Választási Bizottságnak, hogy tartsanak népszavazást a képviselők költségtérítéséről.

A magyar Országgyűlés képviselői, miután kis hííján államcsődbe vitték a köztársaságot, képtelenek voltak engedni a közfelháborodásnak, és úgy viselkedni, mint minden ember: számlát kérni a költségeikről. Az elmúlt négy évben ötmilliárd forintot vettek fel bemondásra, miközben egyes években kétszer is változtatták az emberekre kivetett adókat.
Seres Mária egy nagyon egyszerű kérdést akar feltenni a magyar választóknak: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az országgyűlési képviselőknek csak a bizonylattal alátámasztott elszámolható kiadásai után járhat költségtérítés?"

Unger Anna ezt írja a kezdeményezésről:

Márpedig Seres kétségkívül tabutémára tapintott, s egyelőre úgy tűnik, hogy kritikusai ezt képtelenek fölfogni. A tabu, melyet kezdeményezése ledönteni szándékozik, immár húszéves, s lényege a következő: a politikus más, mint az átlagember. Seres Mária honlapja a politikai osztály, a "politikuskaszt" kiváltságait s ezek "átlagemberi" értékelését, elítélését közvetíti. Noha kezdeményezése szöveg szerint a költségtérítés számlához kötöttségéről szól, kezdeményezésének és kampányának üzenete nem az, hogy a bt.-beltagokhoz hasonlóan márpedig a képviselő hölgyek és urak is gyűjtsék a számlákat, hanem az, hogy a politikus sem lehet kiváltságos. S ez nemcsak a honlapon található hozzászólásokból olvasható ki, de a személyes beszélgetések is mindig oda torkollnak, hogy a képviselőnek miért nem kell, amikor mindenki másnak igen. Rá miért nem vonatkoznak ugyanazok a szabályok?

Az egészről egy másik intézmény sikeres alkalmazása jutott eszembe. A népi kezdeményezés azt jelenti, hogy a választók egy nagy csoportja kikényszeríti, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt valamiről, amivel nem akar foglalkozni, de a nép fontosnak tartja. Magyarországon így született meg az állatok kínzása elleni törvény. Egyszerű, nehezen relativizálható és nagyon nehéz lett volna ellene szavazni. Csak el kellett indítani a kezdeményezést.