Nicholas Negroponte a 2005. évi
Világgazdasági Fórumon jelentette be, hogy a lapos földön szerinte úgy növelhető a gyermekek esélyegyenlősége, ha 100 dollárért ütésálló, bárhol feltölthető, copyright-mentes, internetre kötött laptopokat lehet a szegény gyerekek kezébe adni. Mivel számtalan technikai akadályt kell legyőzni, létrehoztak
egy non-profit szervezetet a cél elérésére, szponzorokat és kormányokat kerestek, hogy rendeljenek a gyerekeknek gépeket. A
Sulinet hazájába az ötlet, egy nullával magasbb kipróbálási áron, a követhetetlen
kakaóbiztos ügyben jutott el. 2006-ban
India elutasította, hogy részt vegyen a programban, a 100 dolláros laptopot u
gyanis túl drágának találták. A prototípus
XO-1 néven elkészült, az idei év végéig 5-10 millió argentín, brazil, uruguayi, ruandai, thai, líbiai, nigériai és x gyerek fogja megkapni. A költségek most 138 dollárnál tartanak, de a projekt vezetői ígérik, hogy az optimális termelési méret elérése esetén tartani tudják a 100 dollárt. Az
FP Blog ma a nyugati világ számára is szétküldte India válaszát: az indiai kormány a 10 dolláros célt tűzte ki. A
The Indian Times cikke szerint 47 dollárnál tartanak. Van, aki szerint a
versenyképességhez elég, ha a gyerekek kezébe tudjuk adni a vasat, mert addig is csak a mi fantáziánk korlátozza a hasznos tartalmakat. Van aki szerint le kell tudni gyártani. És van, aki szerint használni kell tudni. Hamarosan meglátjuk. Negroponte
One Laptop Per Child szervezetének válasza: mire az indiaiak valóban le is tudják ennyiért gyártani,
ők is 50 dollárnál lesznek. Ez ma körülbelül 9083 forint.
gyanis túl drágának találták. A prototípus XO-1 néven elkészült, az idei év végéig 5-10 millió argentín, brazil, uruguayi, ruandai, thai, líbiai, nigériai és x gyerek fogja megkapni. A költségek most 138 dollárnál tartanak, de a projekt vezetői ígérik, hogy az optimális termelési méret elérése esetén tartani tudják a 100 dollárt. Az FP Blog ma a nyugati világ számára is szétküldte India válaszát: az indiai kormány a 10 dolláros célt tűzte ki. A The Indian Times cikke szerint 47 dollárnál tartanak. Van, aki szerint a versenyképességhez elég, ha a gyerekek kezébe tudjuk adni a vasat, mert addig is csak a mi fantáziánk korlátozza a hasznos tartalmakat. Van aki szerint le kell tudni gyártani. És van, aki szerint használni kell tudni. Hamarosan meglátjuk. Negroponte One Laptop Per Child szervezetének válasza: mire az indiaiak valóban le is tudják ennyiért gyártani, ők is 50 dollárnál lesznek. Ez ma körülbelül 9083 forint.
View Dániel Antal's profile
Bejegyzések
7 megjegyzés:
Szerintem az ötlet elsőre sokmindenkinek hülyeségnek tűnik. Én legalábbis még ma se vagyok igazán nagy híve a programnak, de miután megnéztem ezt a videót, azért sokkal több értelmet merek a program mögé rakni.
Én nem vagyok oktatási szakértő, ezért bennem fel sem merült, hogy a 21. században, amikor már szinte senki sem ír papírra, miért ne egy számítógépen kéne írni-olvasnia tanulnia egy gyereknek.
Ami engem izgat, hogy egyes országok hogyan ahhoz a problémához állni, hogy a gyerekek a számítógépes írni-olvsani tudás készségével nőjjenek fel. Vesznek nekik egyet? Megmutatják, hogy kell? Gyártanak nekik valót? Állami támogatással vagy innovációval viszik el a szegényekhez a köziskolai funkcióhoz szükséges eszközöket.
A cél szerintem nagyon fontos, és ha rizsre is cserélik esetenként az olcsó notebook-ot a program kezdetén, a technológia demokratizálása szempontjából ez nagyon fontos fejlesztés.
nem hülyeség a 100 dolláros laptop, de szerintem ez az a határ, ami alatt a költségek csökkenése egyenes arányosságban jár a technika bagatelizálásával, tehát ami kijön belöle az már olyan mértékben lebutítoptt valami lesz, hogy szinte a többi számítógéphez köze sem lesz...
Pont ez az ahol elég radikálisan belenyúltak a dologba - Negroponte mindenhol azt jelenti ki először, hogy ez nem egy Olcsó Laptop Projekt. (http://www.ted.com/index.php/talks/view/id/41) Ez egyébként a kritikák célpontja is, ti. annyira különbözik a felhasználói felület + az egész a működése a hagyományos számítógépektől, hogy kétségesnek tartják a váltás sikerét. Persze részben épp azok a cégek mondják ezt, akik használt/elavult gépeket visznek ki ugyanezekbe az országokba.
A magam részéről egyébként sokkal inkább az innovációt támogatom, mint a másodkézből való technológián keresztüli gyarmatosítást.
Hát igen, a XO-1 egyébként egy csomó olyan dolgot tud, amit egy felső középkategóriás windowsos laptop igen: például lehet olyan helyen is használni, ahol nincsen vezetékes áram.
Egyébként ha a gyerekek meg tudnak tanulni egy rossz rendszert, akkor még jobban fognak boldogulni egy jóval. Ha pedig a rendszer jó, akkor kaptak egy jó rendszert.
Szerintem ez a projekt az igazi innovációról szól.
És a technikát nem csak demokratikusabbá teszi, hanem összeköt minket olyanokkal, akik nem voltak bedrótozva. Szerintem ebből pedig az is hasznot fog húzni aki eddig be volt, és az is, aki nem, a potenciális kölcsönösen előnyök kapcsolatok száma ugyanis nő.
Akkor jó egy konspirációs elmélet, ha a Microsoft is benne van.
Megjegyzés küldése