A Büntető törvénykönyv így rendelkezik:
177/A. § (1) Aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések megszegésével jogtalan haszonszerzési célból vagy jelentős érdeksérelmet okozva
a) jogosulatlanul vagy a céltól eltérően személyes adatot kezel,
b) az adatok biztonságát szolgáló intézkedést elmulasztja,
vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések megszegésével az érintett tájékoztatására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, és ezzel más vagy mások érdekeit jelentősen sérti.
(3) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha a személyes adattal visszaélést különleges személyes adatra követik el.
(4) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha személyes adattal visszaélést hivatalos személyként vagy közmegbízatás felhasználásával követik el.
Szerintem jobban is meg lehetett volna írni azt a cikket, de engem inkább ezek a kérdések kezdtek igazgatni: Vajon kinek lehetett a BKV humánpolitikai osztályán, vagy a felügyelő bizottságában olyan érdeke, ami miatt az Indexhez fordult? Az Index pedig revolverezni akart valakit, önbíráskodott, vagy újságot írt? És kinek kellene erre a kérdésre választ adnia?
1 megjegyzés:
hasonló témában érdekes reakció volt, amikor a TechCrunch elmagyarázta, miért hoz nyilvánosságra részleteket a Twitter meghekkelt belső levelezéséből.
Arról beszélnek, sajóközleményeket összevágni bárki tud, az újságírás ezen a szürke területen kezdődik, amikor információk kiszivárognak, kinyomozzák, tehát súrolják az adatvédelmet. Többek között ezzel érveltek:
“News is what somebody somewhere wants to suppress; all the rest is advertising.”
én ehhez nem értek, mindenesetre érdekes.
Megjegyzés küldése