Belül tágasabb: az IMF, az EU és Világbank mentőöve

Magyarország 25,1 milliárd dolláros gazdasági mentőövet kap - egyezett meg helyi idő szerint kedden a washingtoni székhelyű Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Világbank és az Európai Unió. Az IMF közlése szerint a mentőcsomag célja, hogy segítsenek Magyarországnak kezelni a pénzügyi válság hatásait. A Valutaalap bejelentette: 15,7 milliárd dolláros hitelkeretről állapodott meg Magyarországgal. Az EU további 8,1 milliárd dolláros, a Világbank 1,3 milliárd dolláros segítséget kész nyújtani.

Szégyen és szerencse: Magyarországon 1982-ben azért lépett be az IMF-be, hogy a Kádár-kormány által felhalmozott adóssághegyet menedzselni tudja. 2008-ban, négy éve az EU tagjaként, de még mindig kívül az Gazdasági és Monetáris Unió előszobáján lényegében az EU-tagságunknak köszönhetjük, hogy Ukrajnánál és Szerbiánál több, hatásosabb és gyorsabb mentőövet kapunk. Ne legyenek illúzióink: ez nem érdem, hanem annak szól, hogy senkinek nem érdeke, ha egy teljes jogú EU és NATO tagállam szétzüllik, ne adj' Isten az oroszoktól kap egy elutasíthatatlan ajánlatot. Ma szárnyal a forintpiac, szárnyalnak a tőkepiacaink, de erre ne legyünk büszkék: a 256 forintos euróárfolyam valóban megnyugtató a 286 után, de nyáron még 240-ért is vehettünk európai pénzt. A magyar tőzsdei vállalatok értéke a felére olvadt.

Azok az országok, amelyek az IMF segítségére szorulnak (Magyarország esetében sorozatosan), átlagosan 25 százalékkal kevesebb működőtőkét vonzanak, mint amelyek nem. Az IMF ugyanis azokon segít, akiktől a piac már elfordult, ahol a makrogazdasági környezet és a közpénzügyek már elűzték a befektetőket a helyi tőkepiacról.

Legyen ez az utolsó IMF-hitelünk, és fejezzük be az EU csatlakozásunkat a lehető leghamarabb. Belül tágasabb, de lassan ki fognak bennünket nézni. Az EU még soha nem került olyan helyzetbe, hogy így helytálljon egy olyan tagjárét, ami ellen kötelezettségszegési eljárást folytat.