A Lisszaboni Szerződés átment a német alkotmánybíróságon

Az utolsó előtti-előtti-előtti akadály is elhárult a Lisszaboni Szerződés ratifikációja elől azzal, hogy a német szövetésgi alkotmánybíróság alkotmányosnak tartja a szerződés tartalmát (de nem az szerződést ratifikáló törvényt). Példamutató módon az döntés azonnal olvasható németül, részletes angol nyelvű összefoglalóval és kommentárral. Ha az írek másodszorra népszavazáson jóváhagyják a szerződést (ami szinte biztos, mivel igencsak jól jön nekik a válságban az EU-tagság), akkor a britek nem fognak róla népszavazni (mert úgysem menne át, de ha az ír szigetnek jó...) és akkor már csak Klaus elnöknek kell ellenjegyeznie, aki megmondta, hogy ő lesz az utolsó.

Klaus aláírta a lisszaboni szerződést

Végre, mondhatnánk, ha nem egyszerű diákcsínyről volna szó: a büszke publicistától egy könyvdedikáláson kértek brnoi diákok autogramot a lisszaboni szerződés egy példányára. Az EU-t versenyképesebbé tevő szerződés Németországban egy alkotmánybírósági döntésre, Írországban a válságban magukhoz tért írek újraszavazására, Lengyelországban ratifikációra, Csehországban Klaus elnökre vár. Mi, magyarok elsőként ratifikáltuk a dokumentumot, szeintem helyesen.

Ki legyen Európa első elnöke?

Van valami az európai demokratikus deficitben: miközben az Egyesült Államok modern politika-történetének legizgalmasabb előválasztása zajlik, és három kiváló és különböző (az első nő, az első feketebőrű, a legöregebb) jelölt közül lehet választani, Európában is elindult a vita: az EU első elnöke a legkisebb közös többszörös legyen, vagy egy az amerikai jelöltekhez mérhetően fajsúlyos, világszerte elismert vezető? Az amerikai elnök alkotmányjogi értelemben nem kifejezetten erős, mégis döntő befolyása van a világ menetére. A Lisszaboni Szerződés által létrehozott új EU elnöki poszt sem lesz alkotmányosan erős, és pont ezért azokkal értek egyet, akik a fajsúlyos jelölt mellett szállnak síkra, és egyetértek a Financial Times cikkével, amelyben lényegében kettő ilyen vezetőre szűkítik a listát. Angela Merkel Keleten született, a Nyugat második legnagyobb államát kormányozza jobbról, együtt a baloldallal. Tony Blair jómódban született, Európa leghagyományosabb baloldali pártját megreformálva kormányzott a jobboldali választók segítségével. Mindketten méltó partnerei lennének McCainnek, Obamának, Medvegyevnek vagy Hu Jintaonak.
Úgy gondolom, hogy Tony Blair véleményét túlzottan markánsnak gondolják politikus-társai, ezért félnénének megválasztani, talán pont Sarkozy és Merkel kivételével, akiknek nem lehet mellette kisebbrendűségi érzésük. Azért sokatmondó, hog a Google-használók Németország kivételével világszerte még mindig inkább Blairt keresik. A megosztóbb személyiségének jele, hogy ellene már aláírásokat is gyűjtenek. Amerikában nemi és faji kérdések, Európában a nemzeti kérdések kísértenek: mit jelent, ha a jelölt angol vagy német? De nem ezek a fontos kérdések.

Korábban: Tony Blair pályaképe, Blair köszönti Sarkozyt.
Folytatás: A nyugat-európaiak erős EU-elnököt szeretnének

Magyarország elsőként ratifikálta a Lisszaboni Szerződést

Magyarország elsőként ratifikálta a Lisszaboni Szerződést, alig négy nappal az aláírási ceremónia után. A szerződés a Magyarország által korábban ratifikált, de a hollandiai és francia népszavazásokon elbukott alkotmány-tervezetet váltotta fel. A régi alkotmánytervezet nagy híveként egyik szemem sír, a másik nevet: a régi szöveg jobb, felemelőbb, tartósabb volt, de az új szerződés nem sokban különbözik a régitől. És ahogy egy ország alkotmánya is csak egy törvény, úgy egy föderációé is csak egy szerződés. Sőt, minden alkotmány egyben társadalmi szerződés.

A ratifikációra 325 képviselőnk szavazott, tartózkodott a Fidesz és KDNP frakció néhány tagja, nemmel szavazott Molnár Oszkár, Latorcai János, Nógrádi László, Soltész Miklós és Katona Kálmán.

Itt vannak korábbi érveim az alkotmány mellett az európai föderalista sorozatban (I,II, III, IV). Bár az új szerződés nem alkotmány, a legtöbb rendelkezése a korábbi tervezetnek megmaradt, és szerintem a közös alkotmányosságunk további fejlődését nem fogja gátolni. Az alkotmányozási válságot az év elején a Berlini Nyilatkozat oldotta fel, a színfalak mögött azonban még a bencések is besegítettek. Az új szerződésről itt található a hivatalos magyar nyelvű gyakran ismételt kérdések és elolvasható a tartalma dióhéjban és teljes szöveggel is.