Újra Pim Fortuynról

Öt éve halt meg Pim Fortuyn, az ezredforduló Európjának legeredetibb politikusa Tony Blair mellett. Hogy egy korabeli topikolót idézzek: "sikeresen popularizálta a liberalizmust, és Nobel-díj helyett golyót kapott a fejébe". Tóta W. Árpád népszerű blogjában ma rá emlékezik (Szabadság, szerelem. Pim Fortuyn 1948-2002). 2002-ben interjút szerettem volna készíteni a Fortuynnal, programja, az alkotmányos liberális demokrácia alapkérdéseinek populáris megfogalmazásának képessége, ötletessége nagy hatással volt rám. Megölésének éjszakáján sokáig a neten követtem az eseményeket, majd másnap reggel egy bombariadóra ébredtem. Londoni, kapubejáró feletti szobám alatt egy valódi autóbomba volt, a gondviselés hívta fel időben az őrök figyelmét. Ezt követően két írásom jelent meg Pim Fortuyn programjáról (Egy másik Pim Fortuyn, Pim Fortuyn választása). Azóta eltelt öt év. A tavaly mandátumát kitöltő kormány Fortuyn programjának számtalan lényeges elemét megvalósította. Tóta W. Árpád nagyszerű érzékkel vette elő a témát. Tényleg eltelt annyi idő, hogy lehet értékelni.

Pim Fortuyn választása

A Magyar Narancs XIV. évf. 20. számában jelent meg cikkem Pim Fortuyn választása címen. Pim Fortuyn civil mozgalmak élén a holland politikai establishmentet megelőzve nyert meg 2002-ben egy önkormányzati választást. Jó esélye volt rá, hogy a parlamenti választáson miniszterelnöknek válasszák, 9 nappal a sorsdöntő nap előtt azonban meggyilkolták.

Igazi akcióművész volt. Politikájának lényegét személyiségével, sőt személyiségeivel hitelesítette: ő volt Pim, a populista népvezér, aztán Professor Fortuyn, a felelős társadalmi reformer; míg párthívei a közvetlen, megközelíthető szellemi mestert, Pim professzort tisztelték benne. [...] Pim Fortuyn gazdag és ellentmondásos örökséget hagyott ránk - meg egy jól dokumentált, óriásmintás társadalomtudományi kísérletet. Programját már felfedezték maguknak az amerikai libertariánusok, miközben mártírjaként tiszteli az európai szélsőjobb is.

Fortuyn tematizálta az egész választási kampányt olyan kérdésekkel, amelyeket szinte egy politikus sem volna képes az érdeklődés középpontjába állítani: az alkotmányos liberális demokrácia alapkérdéseivel. (A cikk regisztráció után tölthető le a Narancs honlapjáról. Személyes honlapom archívumában pdf formátumban is elérhető).

További olvasnivalók: Egy másik Pim Fortuyn, Tóta W. Áprád: Szabadság, szerelem (Pim Fortuyn 1948-2002).

Egy másik Pim Fortuyn

A Népszabadságban megjelent Egy másik Pim Fortuyn című írásom.

A magyar sajtó az európai sajtó egy részéhez hasonlóan másodlagos és harmadlagos források alapján szélsőjobboldalinak bélyegzi Pim Fortuynt, noha ő egy olyan új populista politikus volt, aki nem fért bele az egyszerű elemzési sémákba. Eredetileg módszerei és egy alapvetően liberális párt lenyúlására tett kísérlete okán, nem pedig nézetei miatt kezdte őt a holland sajtó Haiderhez hasonlítani.

A magyar újságok a BBC igen torz - utólag hamisítottnak bizonyult - tükrén keresztül, egyszerű vörös farok-narancs farok értelmezésekkel számoltak be Európa akkori legeredetibb politikusának kampányáról. Mintha egy másik emberről írtak volna.

A Fortuyn választási programjáról és politikai módszereiről szól a Fortuyn választása című cikkem.