Van-e a tömegközlekedési rendőrségi ügyeknek haszna?

A napokban sokat kérdeznek arról, hogy várható-e a valamii javulás a BKV-nál és a MÁV-nál azt követően, hogy sok vezetőt gyanusítottként hallgatnak ki, és különféle ügyekben a rendőrség nyomoz, házkutatást tart, illetve, hogy ez egy tisztulási folyamat része-e?

A válaszom mindig ugyanaz, és erről készülök írni egy nagy cikket is: a MÁV és a BKV gazdálkodását nem lehet rendőrségi eszközökkel rendbe rakni, a pályaudvarokat és megállókat meg különösen nem. A rendőrség bűncselekmények után okoz, az ügyészség vádat emel, a büntető igazságszolgáltatás pedig büntet. Ettől nem szűnik meg a célszerűtlen szerződések rendszere, és nem állnak helyre azok a vállalaton belüli és vállalaton kívüli garanciák, folyamatok, amelyek a korrumpált döntéseket megelőznék, a meglévő rossz gyakorlatokat javítanák.

A közlekedési vállalatok esetében egészen biztosan szükség lesz a Magyar Vasúti Hivatal tevékenységének újrakezdésére, hiszen az igazolt és igazolatlan költségek(előzetes) szétválasztása olyan szakértelmet igényel, ami sem a rendőrségnek, sem az ÁSZ-nak nincsen meg, és amit utólag büntetésekkel, utóellenőrzésekkel nem lehet végezni.

Egy kicsit olyan állapotban vannak most ezek a vállalatok, mint a deficites demokráciánk. Azt tudjuk, hogyan kell megbüntetni egy rossz, korrupt kormányt, de azt, hogyan kell egy jót választani, még nem tanultuk meg. Attól, hogy elzavarjuk a kormányt, még nem tudjuk meg, és nem is tudjuk befolyásolni, miként fogjuk az elmúlt tíz év adóssághegyét visszafizetni (amit a külföldi és magyar hitelezők be fognak rajtunk hajtani), nem fogjuk tudni, mitől lesz normális tömegközlekedés vagy egészségügyi ellátás az országban.

Ezzel együtt egy haszna van a mostani BKV-hoz és a MÁV-csoporthoz kapcsolódó ügyeknek: "az emberek" megtanulták, hogy a korrupció valójában nem a minisztériumokban zajlik, ahol alig van pénz, és ahonnan csak nagyon kevés jogcímen lehet azt kivenni, hanem az állami és önkormányzati tulajdonú cégek a fő terepei.